Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 15-18. szám - Székesfehérvár

ágyas, pavillon rendszerben épült, teljesen modern berendezésű, európai színvonalon álló közikórház s a társadalmi úton. létesült szanatórium egyesület által fenntartott 80 ágyas kútvölgyi tüdőbeteg szanatórium s az ingyenes tüdöbeteggondozó és rendelő intézet. A testnevelés céljaira két jól felszerelt sport- és korcsolyapálya áll rendelkezésre. Ugyancsak itt említhetjük meg a városi strandfürdőt, mely 6 évvel ezelőtt 270.000 pengő költséggel épült s a sportszerűség minden követelményének megfelelően építve és berendezve az ország legkiválóbb e nemű intézményeinek egyike, melynek üdítő és kiváló gyógyhatású vizét 'két, percenként 200 liter vizet szolgáltató hatalmas artézikút ontja. Kulturális vonatkozásban első helyen említendő a református egyház által alapított s fenntartott több, mint 200 év óta működő jóhírü főgimnázium. Ezenkívül van. polgári fiú- és leányiskola, ugyancsak a református egyház által fenntartott s szépen fejlődő leányliceum, róm. kath. leánynevelő intézete, állami mezőgazdasági szakiskola, 40 külterületi állami elemi iskola, melyből 36-ot — az ország többi városait e tekintetben teljesen megelőzve—kizárólag a város áldozatkészsége létesített, — már sok évtizeddel ezelőtt. A belterületen pedig összesen 53 tanteremben számos állami és felekezeti iskola szolgálja a népoktatás ügyét. A város törvényhatósága 1907-ben közkönyvtárat létesített, ahol a közönség részére díjtalanul áll rendelkezésre az olvasóterem, a könyvtár állaga ezidőszerint 20.000 kötet. A közkönyvtárral egy épületben van elhelyezve a város néprajzi múzeuma, amelynek gyűjteménye rendkívül értékes voltát a legelőkelőbb szakemberek a legnagyobb elismerés hangján emlegetik, bizonyítja azt az évenként jelentős számban megforduló külföldi vendégek száma is. Hódmezővásárhely az artézikutak városa. A múlt század nyolcvanas éveit megelőzőleg közegészségügyi viszonyainkat rendkívül kedvezőtlenül befolyásolta az egészséges, tiszta ivóvíz hiánya. 1882-ben a város közönsége Zsígmondy Vilmossal, a kiváló, európai hírű geológussal megfuratta az első artézi kutat több, mint 20.000 osztrák értékű forint költséggel, majd 1884-ben Nagy András János gazdálkodó, a józan magyar okosságnak és áldozatkészségnek ez a tipikus képviselője ugyancsak Zsigmondy Vilmossal furattá meg 35.000 osztrák értékű forint költséggel a város közönsége számára a második artézi kutat s ezzel egy csapásra megszűnt a hideglelés néven ismert lázas betegség, mely mondhatni minden házból szedte áldozatait. De egy más, szintén igen jelentős következménye is lett a dolognak. A jelzett két kút fúrási munkálatai alatt, az ott dolgozó vásárhelyi munkások ellesték, kitanulták az artézi kút fúrásának művészetét s ettől kezdve eg\ új iparág létesült városunkban, az artézikútfúróké, akik a fent jelzett összegeknek nyolcad, vagy tizedrészéért fúrtak meg egy artézikutat, minek egyik eredménye az lett, nogy jelenleg a város belterületén 1100, a külterületi tanyákon pedig 420 bővizű artézikút szolgáltatja a pompás, tiszta, egészséges vizet, — a másik nagyon fontos következménye pedig abban nyilvánult meg, hogy messze földön, az egész országban híre ment a vásárhelyi kútfúrók kiválóságának s ettől kezdve majdnem minden artézikutat velük készíttettek, úgyhogy az országban lévő artézikutak 75—80 százalékát vásárhelyi kútfúrók készítették, olosón és kifogástalanul. A város lakossága színtiszta magyar. Nem történt semmiféle /vérkeveredés és éppen ennek tulajdonítható, hogy az ősi magyar érzések épségben megmaradtak a -nép lelkében. Becsületesség, józan magyar okosság, munkaszeretet, nagy munkabírás, higgadt gondolkozású és hazafias, magyar érzés, szívós kitartás, takarékosság jellemzi a népet! Gazdái régem szakítottak azzal a felfogással: „édesapám is úgy csinálta, jó lesz az továbbra is", — hanem tanulnak s mindent elkövetnek, hogy a tudomány és élettapasztalat vívmányait a maguk munkakörében értékesítsék, hogy dacára a mezőgazdaságot sújtó csapásoknak, megállhassák helyüket az élet viharában. Iparosai minden szakmában kiváló és elsőrendű, ízléses és tartós készítményeket produkálnak. Kereskedői a szolidság jegyében igyekeznek közgazdasági hivatásukat betölteni. Munkásai — úgy a messze földön kiválóaknak elismert föld- és gazdasági munkások, valamint az ipari munkások is a rájuk szakadt nagy nyomorúság mellett is igyekeznek becsülettel megállni helyüket. Székesfehérvár >4 Csitáry G. Emil polgármester A magyar történelemben ösi koronázó város néven ismerjük Székesfehérvárt. Ez a város az idén ünnepli alapítójának, az első magyar király Szent István halálának 900 éves évfordulóját. Ünnepségeinek sorozatában a legkimagaslóbb esemény az országgyűlés, amikor a város falai közt az árpádkori törvénynapok emléke kel életre. A város történelme 3 különböző korszakot mutat. És ez a három korszak meglátszik a város külső képén is. Magáit a váirost Szent István alapította és tette koronázó székvárossá. 1003-ban építi fel a nagy király a világhírű Nagyboldogasszony bazilikát, egymásután épülnek a király és a főurak palotái. Szent István a püspökségek alapításakor Székesfehérvárott nem püspökséget, hanem püspöki joghatóság alá nem tartozó kiváltságos káptalant létesít. A Nagyboldogasszony bazilika káptalanja őrzi évszázadokon át a szent koronát és a koronázási jelvényeket. A káptalan kiváltságai miatt ismételten heves harcok folytak a püspökökkel, ám a római Szent-szék minden alkalommal a fehérvári káptalannak alott igazat. A káptalan mellett városjogokkal ruházta fel Szent István Székesfehérvárt, és ennek ,.a fehérvári jogok" néven ismert kiváltságoknak elnyerése volt minden város legfőbb törekvése. Évenkint törvénynapot tartottak itt a magyar királyok. Hogy ezt mennyire fontosnak tartotta a nemzet, jellemző az Aranybulla rendelkezése, amely szerint a király Szent István napját tartozik Székesfehérvárott megülni, és ha ő ott nem lehetne, a mádorispán a király képében feltétlenül ott van, hogy minden ember panaszát meghallgassa, és ez alkalommal minden magyar, aki akar Székesfehérvárra gyűlhessen. 137