Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 15-18. szám - Sopron Civitas Fidelissima

Nemcsak országos, de európai jelentőséige is volt Székesfehérvárnak, bizonyítja, hogy Zsigmond császár és király alatt a prágai conpaktumok tárgyaláséira az európai hatalmak követei itt gyűltek össze. A tatáirdúláistól megmenekült Székesfehérváir, de a török hódoltság alatt csaknem másfél évszázadon iát volt úr a török a városiban. Ekkor pusztult el az álrpáidkori Székesfehérvár, pusztult el a Nagyboldogasszony bazilika, amelynek romjait véglegesen 1936/37-ben táfrtfálk fel. A fölszabadító csapatok kezére a 'királyi várból csak romok kerültek. Alindössze 256 rombadőlt ház maradt meg úgy, hogy a felszabadulás után a hálaadó Te Deumot is csak a szabad ég alatt mondhatta el a veszprémi püspök. A fölszabadulás után kezdett épülni a második Székesfehérvár. A barokk kor legkiválóbb mesterei működtek közre és amikor Mária Terézia 1777-ben megalapította a székesfehérvári püspökséget, már remeik barokk templomok hirdetik Székesfehérvár mélységes hitét. Ennek a barokk Fehérvárnak az épületei jórészt ima is sértetlen állapotban vannak. Bámulatos az az összhang, ami ebben a városképben elénik tárul. Nemcsak a középületek kiválósága, hanem az egyszerű magáinháizak stílusa is csak elősegíti ezt. A barokk Fehérvár fejlődése utáin beálló stagnálást az utóbbi évek nagyvonalú munkássága válltotta fel. A nieimrég még poros falusias jellegű város helyén egy modern, ragyogóan tiszta, kedves város fogad bennünket. A vár ros fejlődése nemcsak építészeti, de kulturális és művészi szempontból is páratlan. Érdekes, hogy a imodern épületek nem bántóak, szobrai pedig beszédes bizonyítékai annak, mennyire megbecsüli Székesfehérváir a magyar történelemmel összeforrott múltját. Egészen páratlan ízléssel helyezi el képzőművészeti alkotásait a legmegfelelőbb környezetben, és használja fel a vi 1 á'gíttáis-technika lehetőségeit ezek szépségének emelésére. Ez a Székesfehérvár még ünneplésében is méltó akart lenni alapitójához. Nagyszabású ünnepségek mellett a jubileumi évet az alkotásoknak szentelte. Egymásutáin hívta életre a testi és szellemi kultúrát szolgáló intézményeiket, de nem feledkezett meg a gazdasági élet fejlesztését célzó alkotásokról sem. Utcáit és tereit tartós burkolattal látta el és mintaszerű köztisztasági üzeme gondoskodik azok tisztántartásáról. Közegészségügyet szolgáló újabb alkotásai közül említésre méltó még modern vágóhídja, jéggyáira és hűtőháza. Ugyancsak a közegészségügyet szolgálják a parkosítások, a városban és annak határiában véghezvitt fásítások, valamint vízműveinek és csatorna-hálózatának kibővítése. A testi kultúrát szolgáló intézményei közt új alkotások a fedett sportcsarnok, az 5 holdon elterülő páratlanul szép városi strandfürdője és mellette a hatalmas sporttelep, míg a szellemi kultúra fejlesztését szolgáló új létesítmények a 24 tantermes modern elemi iskola, a Szent István középfokú mezőgazdasági szakiskola, a Szent István gimnázium. Uj létesítményei közt is külön figyelmet érdemel az ásatási terület rendezése, az ott épült Szent Istvám koporsóját befogadó mauzóleum, amelynek freskóit Aba-Noválk, színes üvegablakait Arkayné készítette. Ez a terület beszédes hirdetője a magyar mult és Székesfehérváir 1000 éves küzdelmeinek és szenvedéseinek, amint maga Székesfehérvár eleven bizonyítéka a magyar élniakarásnak és a mult megbecsülésén át a jövő fejlődésének. Sopron Civitas Fidelissima polgármester: Sopronyi Thurner Mihály Szent István időtálló alkotásai közé tartozik a vármegyék megszervezése. Mivel Sopron megyét még Szent István alapította, így a névadó székhelynek, Sopron királyi várnak felépítése is a szent király nevéhez fűződik. Sopron város földjének története természetesen visszanyúlik messze az archeológia korába, mert a csiszolt kőkorszaktól kezdve ki lehet mutatni e vidéken az emberi élet nyomait. Különösen gazdag lelőhely ebből a szempontból a La Téne-korabeli Várhely a városi erdőségben, ahol ásatásaival főleg Bella Lajos szerzett nagy érdemeket. A városi múzeum anyaga ebből a korszakból híres még külföldön is. Sopron a kelták letelepedésével lép be a történelmi időbe és e népnek köszönheti első felépítését. A kelták leigázásával Sopron Scarbantia néven római várossá alakul át, melynek számos, földből kiásott emléke került elő ,a város szélén elterülő, földdel eltakart amphitheatrum fetárása pedig még a jövő feladata. A római uralom megdőlése után a legkülönfélébb népek országútja volt az egész Dunántúl és Sopronban elpusztult minden, amit a négy évszáizados római kultúra teremtett. Mikor az avar uralmat megtörő Nagy Károly utódai e helyen német telepet teremtettek, az itt észlelt pusztaság hatása alatt nevezék el ezt az új lakóhelyet Odinburch-nak, mely elnevezéssel 859-ben találkozunk. Ezt a német telepet Árpád vitézei szórták szét, hogy ismét bozót és tüske nőjjön ott, ahol valamikor emberek tanyáztak. A pusztítás helyébe azonban nemsokára az építés lépett, amikor Szent István birodalmát a könnyebb közigazgatás és honvédelem szempontjából megyékreosztotta fel. így támadt fel romjaiból immár harmadszor Sopron, a mai Sopron. 1277-ig Sopron királyi vár volt, ahol a soproni ispán székelt és az volt a feladata, hogy az ebenfurti kapu felől betörő ellenségtől védje meg a Rábaközt és ettől keletre és délre eső területeket. Ezt a feladatot kellett teljesíteni 1277 után is Sopronnak, amikor IV. László király városi rangra emelte. Az önkormányzatot nyert polgároktól nagy kiváltságaik fejében ezt az ellenszolgálatot kívánták meg az ország sorsát irányító királyaink. Sopron mindvégig hűségesen megfelelt ennek a várakozásnak, miért is méltán nevezték az ország kapujának, védfalátiak és erősségének a leginkább veszélyeztetett nyugati határszélen. Az ellenség támadásaival szemben bátor szívvel védett városfalakon belül virágzó ipar és kereskedelem fejlődött ki és ezzel Sopron tevékeny részesévé vált a magyar művelődésnek. Noha az eredetileg színmagyar lakosságot a nyugatról folytonosan bevándorló német családok idővel felváltották és Sopron nyelvében túlnyomólag németté változott át, érzésében azonban a magyar hazához való hűségét a legféltettebb kincs gyanánt őrizte napjainkig. Ez az évszázados, mindvégig sértetlen és törhetetlen hűség nyilvánult meg az 1921. évi nápszavazás alkalmával, amikor a lakosság lelkiismeretes részét: magyart és németet egyaránt semmiféle csábítás sem tudta a Szent Koronától eltántorítani. Sopron ezzel a hitvallással fényes bizonyságát adta az egy nép, egy nyelv felfogással szemben annak a még régebbi és legsúlyosabb időkben is helytálló, a magyar történelemben szentesített igazságnak, hogy a nyelvnél is fontosabb a hazafias érzés. 138