Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 15-18. szám - Hódmezővásárhely

dései elindították a város fejlődését. Mai területén több önálló község alakult, aszerint, hogy az egyes földesurak, püspök, káptalan, a király, uradalmaik népeit önálló igazgatás alatt telepitették. Ezeket az önálló településeket 1271-ben V. István telepítette egybe a káptalandomb alá, a mai Belváros területére. A nyugati határ védelmének középpontja az Árpádok korában ismételten hadi események színihelye. Már Szent István i(J3ü-ban itt gyűjti egybe Konrád császár elten induló hadait. 1044-ben Aba Sámuel ellen támadó német hadak raibolják ki. 1064-ben Miklós győri püspök közvetítésére Salamon király és Géza herceg itt békülnek ki. 1189-ben Ugrin győri püspök 2000 vitézzel csatlakozik a Szentföldre induló Rarbarossa Frigyes császár hadaihoz. 1217-ben Péter győri püspök II. Endre királyunk oldalán a Szentföldön a Tábor hegy ostrománál esik el. !241-ben Gergely püspök a mohi csatában esik el. Harcias Frigyes osztrák herceg elfoglalja a várat, de kiiverik. 1242-ben a tatárak foglalják el. A sok pusztulást hozó harci események mellett kialakul Győr nagy kereskedelmi fontossága. A nyugatról keletre irányuló kereskedelem első magyar állomása. Nagy jelentőségét bizonyítja, hogy IV. Béla 1255-ben rendezi a győri és környékén levő vámok díjszabását és jövedelmének bovafordítását. 1271-ben V. István király, a nyugati támadásoktól többször elpusztított várost, a királyi városok sorába emelte és Székesfehérvár kiváltságaival ruházta fel és árumegállítójogot biztosított neki. V. István intézkedései azonban az Anjouk korában Károly Róbert megváltozott kereskedelmi politikája miatt jelentőségüket vesztették. Elveszti fontosságát ós lassú hanyatlásnak indul. 1440-ben Erzsébet királyné, Albert özvegye, Ulászló király elöl Győrbe menekül, de a leromlott várban nem érzi magát biztonságban, tovább menekül. Cseh őrsége újra megerősíti. 1443-ban zálog útján III. Frigyes kezére kerül, majd 1447jben a radkersburgi békében Hunyadi János visszaszerzi és Salánky Ágoston püspök a zálogból kiváltja. Ezzel elveszti királyi város jellegét és a káptalan földesúri hatósága alá kerül. A jelentőségét vesztett város a Hunyadiak idején sem tud felemelkedni. A nagymultú kereskedővárost Bonfini mint földművelő várost említi. A mohácsi csatavesztés, amelyben Paksy Balázs püspök is elesett, újra fontos szerephez juttatja. Most a török támadások idején, mint a magyar végvárrendszer egyik legfontosabb állomása, védi a nyugati kereszténységet. 1529-ben Lamberg Kristóf a török elől fölégeti. 1539, 1556 és 1566 nagy tűzvészei után újra rendezik a város utcáit és az 1550-es években olasz építészek, Pietro Ferabosko és Franceseo Benigno irányítása alatt várát az akkori hadiépítési technika minden vívmányával Európa egyik legerősebb várává fejlesztik. 1594 szeptember 29-én török kézre kerül, ahonnan 1598 március 29-én Pálffy Miklós hadai foglalják vissza. A XVII. század közepén Monteouccoli Rajmond főkapitánysága idején Wimes Ferenc tervei alapján újraépítik, de már kevés szerepet kap, a török veszély elmultával a vár jelentőségét veszti. Napóleon nadai ugyan 1809-ben megostromolják és 'beveszik, de a francia háború után a fejlődő város szétfeszíti a bástyafalakat és az 1820-as években lebontják azokat. Hadiesemények már csak 1848—49-ben nyugtalanítják a város életét, amely már a békés életre rendezkedett be. A vár védelme alatt meghúzódó polgári, ipairi és kereskedő lakosság lassan megerősödik. A XVII. század első éveiben újra szervezkedő céhek a város élénk ipari életéről tesznek tanúságot. A vár védelme alatt megtelepednek a külvárosok lakói is. Természetesen a kiváltságos mezőváros 'öntudatosult polgárai szerették volna régi árpádkori jogaikat visszaszerezni, ezért folytonos harcban állottak földesurukkal a káptalannal. A hosszadalmas pernek megegyezés lett a vége és Mánia Terézia királynőnk 1743. március 6-án Győrt a szabad királyi városok sorába emelte. Ez az intézkedés szabaddá tette Győr város fejlődését a XIX. század eleji nagy iparos és kereskedővárost a közbeszéd Nagy-Győrnek nevezi. Hatalmas lendülettel fejlődik és a fejlődés vonala akkor sem törik meg, amikor a dunai hajóforgalom más irányba terelésével kereskedelme válságba kerül. Kereskedelemiről gyáriparra tér át és Budapest után az: ország első ipari központjává fejleszti magát. A XIX. század első évtizedében, az addig önálló községi életet élő külvárosait magábaolvasztja. A vagóngyár és az ágyúgyár megtelepedése hatalmas erővel segíti fejlődését, amelyet az összeomlás természetesen megakasztott, de a gazdasági válságok multával ismét az élen halad a magyar városok versenyében. Endrey Béla polgármester A nagy magyar Alföldön, a Tisza és Maros szögében terül el az ország népesség tekintetében ötödik, színtiszta magyarsága szempontjából pedig első városa: Hódmezővásárhely. A középkor viharos századaiban a 133.000 kataszteri holdat tevő határterületén 17 kisebb-nagyobb község állott fenn, melyek azonban a török hódoltság ideje alatt legnagyobb részben elpusztultak s akkor történt az, hogy az említett községek lakói a könnyebb védekezhetés céljából egy községbe tömörültek s az addig külön községeket képező Hód és Vásárhely környékén, kíözvetlen a Hód-tó partján megalapították a mai Hódmezővásárhelyt, úgyhogy a város mai összetételében alig harmadfél százados múltra tekinthet vissza. A jobbágy korszakban kiválóbb földesurai voltak a városnak, a nagy hadvezér Hunyadi János kormányzó, Mátyás király, gróf Bercsényi Miklós és gróf Károlyi Sándor. A város a korábbi századokban közigazgatásilag Csanád megyéihez tartozott s csak későbbi idők folyománya volt a Csongrád megyébe való bekebelezése. Az 1873. évben a törvényhozás önálló törvényhatósági joggal ruházta fel s a városias fejlődés útjára ez időtől fogva lépett. A 133.000 kai. hold külterületi határ hossza mintegy 45 kilóméter, szélessége 18—30 km. között változik. Lakosságának száma 62.000 színtiszta magyar. A lakosság Bőmé, cca 70 százaléka, földmüveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik s Hódmezővásárhely határában van az ország legkiterjedtebb tanyarendszere, amit mutat az a körülmény, hogy több mint 7000 tanya népesíti be a külterületet, míg a városi lakóiházak száma nem haladja meg a hatezret. A város lóállománya legnagyobb az egész országban s minőségére nézve is nagyon kiváló; jelentős még a szarvasmarha- és baromfitenyésztés is, úgy minőség, mint mennyiség tekintetében s figyelemreméltó exportot eredményez. Közegészségügyi szempontból méltán képezheti dicsekvés tárgyát a város tulajdonát képező s általa fenntartott 450 136