Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 15-18. szám - Győr

lóllel a kulturális élet fejlődése is lépést tartott. Kecskeméten már a XIII. században rendszeres iskolai oklatás folyt. Az 1600-as évektől kezdve pedig mind a r. kath., mind a ref. felekezetnek nemcsak népiskolái, hanem szervezett gimnáziumai is vannak. A város fejlődését a történelem folyamán igen sok elemi csapás, több nagy tűzvész (így 1794-ben, 1819-ben), továbbá 1911-ben földrengés, majd a világháború és a forradalmak zavarták meg. 1935-ben pusztító fagy, majd jégverés telte tönkre a város határának termését, 1938-ban ismét fagy pusztította el még virágjában a gyümölcstermést. Kecskemét szorgalmas népe, mely találékonysággal, páratlan munkaszeretet iel és szívóssággal paradicsomot teremtett a homoklenger pusztaságában, — kitartó munkásságával mindeddig szerencsésen leküzdötte a súlyos csapásokat s mindenkor fokozott erővel igyekezett a károkai pótolni. Kecskemét kulturális élete fejlődésének szolgálatában áll az ősi jogakadémia, azonkívül az állami, városi és felekezeti középiskolák és szakiskolák s más kulturális intézmények egész sora. A városi múzeumnak kizáróan a város határterületén végzett ásatásokbő! származó, nagyértékű gyűjteményét, különösen a páratlanul szép rézkori, főleg pedig a népvándorláskorabeli, honfoglaláskori és török megszállás idejéből őrzött művelődéstörténeti gazdag anyagát külföldi tudósok is í el keresik tanulmányozás végett. Nagy értékű anyaggal szolgálja a kultúrát a városi könyvtár és a ref főiskolai könyvtár is. Kecskeméten született és működött Katona József a legnagyobb magyar tragédiaíró, a Bánk-bán költője, a város egykori főügyésze, kinek emlékét több képzőművészeti alkotás őrzi és a nevét viselő irodalmi társaság ápolja. Kecskeméten született Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző, itt élt sokáig és itt alussza örök álmát Mátyassy József a legelső népies írók egyike. Petőfi Sándor Kecskeméten és környékén szívta magába az Alföld, a puszta szeretetét, Jókai Mór maga mondja Kecskemétről: itt lettem emberré, itt lettem íróvá. Hornyik János városi főjegyző Kecskemét és Pusztaszer történetének megírásával az akkori történetírás egyik jelentékeny tényezője lett. Kada Elek volt polgármester irodalmi munkássága, színdarabjai a magyar irodalom kiváló értékei. Rajtuk kívül is még sok író és más téren országos jelentőségű szerepet betöltő férfiú indult el Kecskemétről, akik szép eredménnyel vettek részt a nemzeti kultúra fejlesztésének nagy munkájában. Kecskemét már régen mint Európa gyümölcsöskertje ismeretes. Ezt a nevet páratlanul zamatos barackjának köszönheti a „hírős város". Friss állapotban Európa minden államába szállítják a barackot, feldolgozottan pedig mint lekvár, jam, barackpálinka és likőr a világ minden részébe eljut Kecskemét pompás termése. Ugyancsak messzeföldön ismert a kitűnő kecskeméti cseresznye, meggy, alma, körte, szilva s a csemege- és borszőlők elsőrangú fajtái. Rendkívül érdekes látvány tavasztól-őszig, de különösen barackérés idején a kecskeméti hajnali gyümölcspiac. Nagyarányú Kecskeméten a zöldségtermesztés, valamint a baromfitenyésztés és kivitel is. A hagyományos karácsonyi pulyka jelentékeny része Kecskemétről kerül az angol családok asztalára. A gyümölcs és a szintén vezetőhelyre emelkedett főzelékfajták feldolgozásáról, tárolásáról, exportjáról modern berendezésű hatalmas konzervgyárak és hűtőházak gondoskodnak. Kecskemétnek, mint egyik legfontosabb történelmi bortermő vidék központjának kiemelkedő jelentő sége újabban azzal is hivatalos elismerést nyeri, hogy a/ 1937. év őszén a kecskeméti borközraktárban avatta fel jelképesen Darányi Kálmán akkori miniszterelnök az újonnan létesített borközraktárakat. Kecskemét világhírű természeti kincse a csodálatosan szép Bugac-puszta, melyet a városból kiinduló külön vasútvonal kapcsol be a forgalomba. A világ minden részéből érkeznek az idasok ezrei, hogy gyönyörködjenek a magyar puszta természeti szépségeiben. Feledhetetlen látvány a végtelen rónaságon a napkelte és naplemente, a puszta színpompás gazdag állat- és növényvilága, a messzeségben erdők, berkek, csillogó tavak. A pusztán (isi eredetiségében maradt meg a rendívül érdekes, festői szép régi magyar pásztorélet. Ott legel a gulya, a ménes, a nyáj. A esi kósok lóháton, karikásostorral terelik a ménest. A külföldi látogatók ezrei viszik el Kecskemét világhíres Bugac-pusztájának hírét a világ legtávolabbi részeibe. Győr Spdth Gyula polgármester Győr története az emberisé" őskorába nyúlik vissza. A három folyó egybeíolyásánál keletkezett mocsarakból kiemelkedő dombok már a kőkorszak emberének lakóhelyei. A régészeti leletek arról beszélnek, 'hogy a város és környékének területe a kökorszaktól kezdve állandóan lakott hely. A bronzkor és a kezdő vaskor idejében illyr-trák, a vaskor második felében kelta avariskus törzsek lakóhelye. Kelták adják Győr első nevét: Arrabonát. A keltákat a rómaiak igázzák le. Kr. u. 50-btn Arrabonában a római az úr. Középpontja a káptalandombon épült eastrum, amely óvja a római impériumot a Dunáin túl lakó barbárok támadásaitól és ügyel a városból szerteágazó utak biztonságára. A római uralom 380 táján szűnik meg. A gót, hun uralmat az avaroké váltja fel. A hatalmas sírmezök, ame^ lyeket a város határában találtak, bizonyságai az avar település nagyságának. Nagy Károly 800 táján Győr területén is megtöri az avar uralmat és a magyarok honfoglalásáig nrorvaszláv fenmhatóság alá kerül. A honfoglalás után a törzseket elválasztó lakatlanul hagyott területre esett. Szent István a király uradalmainak birtokterületéhez csatolta és püspöki, valamint a királyi birtokok központjául, vár-ispán i székhellyé tette. Már ekkor jelentős helység. Szent István Koppány testének egy részét a vár kapujára szegeztette ki. Szent István intézke135