Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 15-18. szám - Budapest - Szeged

VAROSAINK Szendy Károly polgármester A Szent István emlékév a magyar városoknak is ünnepe. Nemcsak azoknak a városoknak, amelyek Szent István alapításával dicsekedhetnek, hanem az összes magyar városoknak, mert a városok fejlődése sem mehetett volna végbe a dicső emlékű nagy király országalkotása nélkül. Tudjuk jól, hogy Szent István birta rá a magyarokat a leginkább arra, hogy állandó településeket válasszanak és Szent István nevéhez nem egy város kialakulása csatlakozik, amint céljai között volt, hogy erős fészkeket rakjon a magyarságnak és a kereszténységnek, ennek a két hatalmas történelmet alakító faktornak. Érdekes, hogy a legkevesebb kapcsolata Szent Istvánhoz a magyar városok közül Budapestnek van. Ha Budapest történetében kutatunk a legkevesebb nyomot Szent István idejéből találjuk, amikor ma virágzó nagyvárosunk csak igen kis szerepet töltött be. Pedig a régi krónikák feljegyzései szerint Szent István foglalkozott azzal a gondolattal, hogy Budát teszi az ország székhelyévé, de számos más ok — amelyeknek értékét ma alig becsül jük sokra, de akkor jelentősek voltak — inkább Esztergom és Székesfehérvár mellett szólt és így keletkezett azután az. hogy nekünk magyaroknak van egy világvárosunk és amellett nem is messze két olyan város, amelyeknek történelmi patinája mintegy kiegészítője Budapestnek. Közel sem akarjuk ezzel azt állítani, hogy Budapestnek világvárosi mivolta mellett nem volna meg a maga történelmi patinája. Ügy hisszük Európában csak Olaszország és Görögország dicsekedhetik ma olyan nagyvárosokkal, amelyek már kétezer évvel előbb is virágzó centrumok voltak, de Budapestünk sem vall ezek mögötl szégyent. Az itt megforduló idegenek egy kis irigységgel nézik a budai Vár patinás műemlékeit és ha azt hallják, hogy sokkal szebb volna minden, de a török sokai pusztított, megnyugtatnak, hogy így is nagyon ériékes történelmi multat tudunk bemutatni. És ha ezek után idegeneinkel kiviszszük Aquinkumba, irigységüknek kifejezést is adnak már, mert vájjon dicsekedhetik-e egy Berlin, egy Varsó, vagy más nyugati főváros azzal, hogy terűiéit n az ősidők óla kultúrélet zajlik, kultúrélet, amelyet a magyarság ezer esztendő viharain is át tudott menteni, meg tudott őrizni. Szinte kár, hogy nem tudunk nagyobb Összegeket áldozni arra, hogy a római fürdői ásatásokat folytassuk. Talán a túlsó parton, a Bákos-patak torkolatánál is meg lehet találni Contra-aquincum romjait, aminthogy a Belvárosi plébánia templom mellett is ki lehetett ásni Diocletiánus erődítményeit. Hogy Buda nem Szerepel olyan jelentőséggel Szent István idejében annak valószínűen az az oka, hogy sokkal jelentősebb centrum volt ebben a korban, gazdasági vonatkozásokban, mintsem, hogy a szent életű, csendre törekvő király székhelyének alkalmasnak tartották volna. Látjuk jól, hogy Győr sem fejlődik különösebb erővel a magyar királyság megalapítása idején, pedig erről is tudjuk, hogy Szent István idejében, sőt ezt megelőzően is fontos ipari és kereskedelmi gócpont volt. Ezek a városok inkább csak két-háromszáz év múlva kerülnek gyakrabban a történelembe, amikor a történelem lapjain a vezérek és királyok, harcosok és főpapok nevei mellett mindgyakrabban jelennek meg a dolgos és szorgos kereskedők nevei is. Buda későbbi fejlődése csak a korszellem alakulásában rejti okait és ennek tudható be, hogy jelentősége mellett sem kapott külön püspökséget, amelynek különös hatását még a mai egyházi hiearhiában is érdekesen látjuk kifejezve. Szeged Pálfy ]ózsef polgármester Szeged és története épp úgy beleolvad a multak homályába, mint akárhány más városé. A történelemkutatók, akik számtalan segédeszközzel igyekeznek fényt deríteni elmúlt évszázadokra és évezredekre, forrásmunkájukban egyaránt igénybe veszik a földfeletti és földalatti adatokat, azután vitatkoznak. Kétségtelen megállapításra azonban soha nem jutnak. így abban sem állapodtak meg, hogy honnan származik a vá.ros neve. Az egyik szerint Szeged szigetet jelentett, mint ahogy valóságos sziget is volt, a másik felfogás szerint a halász-életmódból vette eredetét. Ott a víz öblöt vágott a parthoz, azaz ,.beszegelt" a szárazba és innen a halfogó öblöket szege, szegye ősi néven nevezték. Azt sem tudjuk, milyen nép szállta meg először, kétségtelen azonban, hogy benépesülése a természettől való védettségénél fogva a legrégibb időkre esik, amit a kőeszközök (félig s egészen kicsiszolt vésők, baltáik, kova133