Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 13-14. szám - Idegenforgalmunk csődje

Veszprém a királynék városa Rosos Károly polgármester A nem hivalkodó, halk szavú öreg várost Szent István és Koppánynak 998-ban itt lezajlott viadala tette nagy történelmi jelentőségű hellyé. Koppány leverésével lett Veszprém a magyar kereszténységnek s a keresztény magyar királyságnak szülő helyévé. Itt alapítja Szent István 1000. év táján az ország második püspökségét s ennek fennhatósága alá tartozott a koronázó Székesfehérvár, az ország későbbi fővárosa Buda, de a Margit-sziget, Csepel-sziget és Visegrád is. Veszprém ekkor Gizella királyné állandó lakhelye, aki megépítteti hatalmas, harminchat oltáros székesegyházát s ennek szomszédságában a residentia regist, melynek romjai még a XVIII. századiban is megvannak s ennek maradványa a imost is fennálló s a Szentév tiszteletére restaurált Gizella-kápolna, híres freskóival. De a veszprémvölgyi apáca kolostort is Szent István alapítja, itt nevelik az első keresztény anyákat, oktatják az előkelő magyarok leányait s itt 'hímezi Gizella királyné udvarhölgyeivel a templomok miseruháit s az 1031-ben készült koronázási palástot. Így lett a veszprémvölgyi kolostor Gizella királyné vezetése alatt Magyarország első oltáregyesületévé s ezért sereglenek össze az ország oltáregyesületeinek tagjai ez év október 2-án a Szent évben feltárt veszprémvölgyi apáca kolostor romjainál. De gyakran időzik Veszprémben édesanyja társaságában Szent Imre herceg is, a trónörökös s amikor egyízben, 13 éves korában, nevelőjével, Szent Gellérttel felkeresi édesanyját, a veszprémi Szent György kápolnában teszi le szüzességi fogadalmát. A tragikus sors is a Veszprém körüli Bakony erdeiben éri el: 1031-ben egy vadkan öli meg vadászat alkalmával. Szent István király 1038-Jban bekövetkezett halála után is itt él özvegye Gizella, itt is hal meg, itt temetik el az általa épített székesegyház altemplomában. A királyné koronáját II. Endre viszi el 1217-ben, hogy értékesítve, árát keresztes hadjárat költségeire fordáthassa. Az első magyar királynét a veszprémi püspök koronázza meg s ez időtől kezdve koronázója és kancellárja a veszprémi püspöik a királynéknak. Előkelő közjogi helyzetén kívül Szent Istvánnak köszöni Veszprém, hogy az árpádkori Magyarország egyik legjelentősebb művelődési központja lett. A veszprémvölgyi zárdán kivül Szent István alapítja a magyar művelődés országos kihatású szervét, a híres veszprémi főiskolát, amelyet IV. László király a párisi egyetemmel mond egyenrangúnak. Ezt a magyértékű főiskolát az egész ország, de főiképen Veszprém mérhetetlen kárára 1276-ban pusztítja el, dúlja fel hadával Csák Péter nádor. Veszprém város, amely annyit köszönhet Szent Istvánnak és amelyet annyi ibensőséges szál fűzött a szent királyhoz és családjához, híven őrzi középkori nagyságának emlékeit és kegyeletes hálával készül a magyar nemzet jubileumi évére. Ez az ősi város, amely Szent Istvánnak Koppányon aratott győzelmével szülőhelyévé, szentistváni eredetű kulturális intézményeivel pedig éltető forrásaivá vált az árpádkori magyar polgárosodásnak, a viszontagságos századok folyamán szinte mindenét feláldozta a mostoha magyar élet oltárán. Hisz csak a másfélszázados török dúlás alatt tizenkétszer cserélt gazdát, hat pusztító ostromot kellett kiállania. Szent István és Gizella királyné alkotásai, a kincses bazilika, a királyi residentia, a híres főiskola, a veszprénwölgyi monostor, de maga a királyné sírja is elpusztultak, a maradványokat most tárja fel a város és menti meg az utókornak. Áldozataiért reméli, hogy hazánk sorsának mindenkori intézői végre észreveszik és méltányolják ennek az ezeréves ősi városnak történelmi értékeit, érdemeit s emellett páratlanul festői fekvését és természeti adottságait s olyan szerephez juttatják, mint amelyet megérdemel. Dezső Kázmér polgármester Egyik leértékesebb, leggazdagabb városi települése a magyar Alföldnek Nagykőrös városa. Városi szabadalmát 1697-ben kapta, a török hódoltság után, amely uralom nagyon sokat ártott ennek a településnek, de a felszabadulás óta önállóan intézi saját ügyeit. Nagykőrös városa nem hiába viseli címerében a dúslombozatú fát, hiszen ma már elmondhatjuk róla, hogy ez a város egész Közép-Európa gyümölcsöskertje, mert a 68.000 holdas határban termelt kitűnő körösi salátát, uborkát, meggyet, cseresznyét és almát az élelmes exportőrök Varsótól—Londonig szállítják ki külföldre. Ugyancsak megállapítható az, hogy ebben a városban ötszáz éven keresztül meg nem állt a magyar művelődés. Nemcsak az agrárkultúra fejlődött ebben az időben, hanem a kultúra minden terén előrehaladott, hiszen a kőben szegény vidéken olyan építészeti emlékeket tud felmutatni, ami csakis ezt az emelkedett kultúrát dokumentálja a történelem folyamán, így igen értékes építészeti emlék a múltból a városháza épülete, amelyet hivatalosan is műemléknek nyilvánítottak. Ugyancsak ilyen műemlék a mostani református templom épülete is, amelynek alapjait még Szent László korában rakták le. De különösen érdekes az a fejlett temetőművészet, ahol többszázados emlékeket őriznek, így Ferenczi Istvánnak, az első magyar szobrászművésznek egyik alkotását. Nemkülön139