Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 13-14. szám - Idegenforgalmunk csődje

ben értékes a néprajzi szempontból érdekes típusú fejfák, az ú. n. gombosfák, amelyeknek ősi motívumait méi; Ázsiából hozta magával a magyarság. Kultúrális életére jellemző volt már a múltban az a tény. hogy a szabadságharc leveretése után a város közönsége Arany Jánost hívta meg gimnáziumába tanárnak, aki valóban 9 éven át ott tanított, dolgozott és alkotott. A nagy költő emlékeit a város kegyelettel őrzi, külön Arany János szobát rendeztek be. így lett Nagykőrös Arany János városa. Nyomot hagyott Nagykőrös Arany János müveiben is, hiszen a nagy költő megénekelte azt a hagyományt, hogy a város határában lévő tetétleni dombon állott Árpád vezér sátra a honfoglaláskor. A milleniumi évben a város közönsége erre a dombra egy emlékoszlopon" is állított. Ez a kultúrális fejlődés nem állott meg, hanem tovább fejlődik évről-évre és amilyen mértékben válik világhírűvé a nagykőrösi gyümölcspiac gazdagsága és értéke, ugyanúgy fejlődik tovább a város Dezső Kázmér országosan ismert tehetséges, agilis nagylátókörü polgármestere vezetése alatt. így újabban igyekszenek bekapcsolódni a nyaralási-hely akcióba, amit nagyon megkönnyített az, hogy nagy áldozatokkal hatalmas, mintegy kétezer személyt magábafogadó modern strandfürdőt építettek. Mert ez az alföldi város nemcsak gyümölcsben és terményekben gazdag, hanem természeti szépségeiben is, gyönyörű parkjai vannak, mint a Széchenyi-park, valamint az 5000 holdas Nagyerdő. De akik az alföldi puszták szépségeiben akar gyönyörködni, azok megtekinthetik a város 10.000 holdas Pusztapótharaszt gazdaságát. Salgótarján Förster Kálmán polgármester Nógrád megyének 18.000 lelket számláló megyei városa. A határában feltárt leletek bizonysága szerint ősidőktől kezdve kedvenc települési helye volt az embernek. A neolit-, a bronz- és vas-kor embereinek használati tárgyai bőven kerülnek napfényre a várost övező hegyek csúcsairól. A várost és vidékét a honfoglaló magyarok is megszállották, mit élesen igazolnak az ősi magyar törzseknek a helységnevekben máig is élő nevei. így pld.: Kazár, Nyék, Megyer, Kürt, Gyarmat, Tarján, Kér, Keszi, stb. írásbeli adatok az 1200-as évekből a helység birtokosai gyanánt a Kathzy (Kacsics) nemzetséget említék. A Tarjáni, majd a Salgay fivérek, később a Széchenyiek, a törökök, majd Kuruc Vay Ádám, a gróf Volkra és báró Szuha család, végül a jeszenicei Jankovich és jelenleg a Szilárdy család birtokolják Salgótarjánt. Jelentőségét és közgazdasági fontosságát a barnaszénbányászat megindulásának, majd a vas- és üvegipar kiépítésének köszönheti. Lakosainak száma 1820ban még alig haladta meg a 700 lelket, s az 1922. évben, amikor rendezett tanácsú várossá alakult, már kerek számban 14.000 lakosa volt. A városnak első és jelenlegi polgármestere: dr. Förster Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos. A közhivatalok és intézmények közül felemlítendők a salgótarjáni járási főszolgabíróság, a m. kir. bányakapitányság, a m. kir. járásbíróság, adóhivatal, m. kir. rendőrkapitányság, csendőr szárny- és iskolaparancsnokság, határőr zászlóalj parancsnokság, pénzügyőrség, posta- és távirdahivatal, stb. Van kir. közjegyzője, polgári fiú- és leányiskolája, gimnáziuma, állami és társulati elemi iskolái és 2 óvodája. A nagyipari vállalatok üzemei folytán rendkívül élénk ipari és kereskedelmi élet érezhető a városban és ennek következtében külsőleg is erős fejlődésnek indult, így tekintélyes település és építkezés folyik, mely a középítkezések fejlesztését vonja maga után. Salgótarján egyébként nevét a város határában immár romokban heverő Salgó várától nyerte. A vár egy cukorsüveg alakú bazalt kúpon épült s még az Árpádok idejéből származik. Salgó vára elérhető a jelzett turista úton egy óra alatt, vagy az acélgyártól induló fogaskerekű vasúttal külön engedéllyel 30 perc alatt. Határában értékes barnaszénbányák nyíltak, s úgy azok, mint a gyárvállalatai, országos gazdasági jelentőségűek. Gyáraiban nem csak hazai, de külföldi, sőt tengerentúli fogyasztásra gyártanak többek között kocsitengelyt, szerárut, drótszeget, szegesdrótot, abroncsot, szénfűtéses kályhatípusokat, háztartási cikkeket, öntvényeket és dísztárgyakat, üvegpalackokat, sima és díszes, csiszolt és festett üvegárut. . A szén-, üveg- és acélipar üzemei és gépóriásai igen érdekes és tanulságos látványt nyújtanak az érdeklődőknek. Leginkább vonzóvá teszik a várost a környékén húzódó hatalmas erdőségekkel benőtt, vadregényes szépségű hegyei és völgyei. A Mátra, Cserhát, Karancs és Medves vidék hegyláncolatai, a bennük lévő várromokkal szinte kínálkoznak a kirándulóknak és túristáknak nem csak nyári üdülésre, de a téli sportokra is. A városnak két MÁV állomása van. Akik a várost és környékét megtekinteni óhajtják, legcélszerűbb, ha a Főtéri állomáson szállanak ki, mert ez a város központjában van. A Salgó várhegy tövében, tengerszint feletti 510 méter magasságban a Bodzfás kútnál épült turista menedékház 50 kényelmes ággyal áll a turistáknak, a sísport kedvelőinek, weekendezőknek, kirándulóknak rendelkezésére. Villanyvilágítással, vízvezetékkel, kényelmes mellékhelyiségekkel, modern turista komforttal van felszerelve, van kis strandja és telefonja. A menedékházból, mint központból a turisták rövidebb és hosszabb túrákat rendezhetnek, a környék kies vidékére. A téli síterepek úgy kezdődnek, mint gyakorlóknak és haladóknak is rendkívül alkalmas lesiklási lehetőségeket és bájos tájlátásokat nyújtanak. 140