Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 13-14. szám - Idegenforgalmunk csődje

Buda: Vác: Buda: Rákos: Rákos: Buda: 1440. 1485. 1495. 1504. 1507. 1514. I királyi hatalom forrása a nemzet akaratú. (Sarkalatos alkotmányijogi elv) A királyt helyettesítő nádor közjogi állása A haza iránti hűtlenség büntető szabályai Az adókivetési és megszavazási jog az országgyűlést illeti. A kormányzatnak tilos önhatalmúlag adói kivetni és beszedni A király rendeletei, kinevezései csak az országtanács beleegyezésével érvényesek. Ezért tagjai „személyükben és javaikban" felelősek. (Felelős kormányzati rendszer bevezetése) Werbőczi Hármaskönyvéi az országgyűlés elfogadja. (Ettől kezdve szokásjogon alapuló legfontosabb codex volt 1848-ig). Befejezésül két áttekinthető táblázatot közlünk az országgyűlések színhelyeinek számszerű csoportosításával. [. Az egyes száma 1526-ig: helyeken tartott orzággyűlések Budán 40 országgyűlési tartottak Székesfehérváron . 2.'5 „ „ Rákoson . 10 „ Pesten . . . . ... . . 8 Pozsonyban ....... 7 ,, „ Temesvárolt, Csanádon, Szegeden, Tolnán, Bá- 1- 1 országgyűlési tartottak, cson 2—2-őt, végül az ország 17 különböző helyén 11. Az országgyűlések száma korszakok szerint: Az Árpádok (896—1301) alatt 29 országgyűlést tartottak. Az Anjouk (1308—1387) idején 15 „ „ Zsigmond király (1387—1437) idején 12 I. Ulászló (lengyel Jagiello; 1440—1444) idején . 9 Hunyadi János kormányzósága (1446—1452) idején 5 V. László (Habsburg-ház; 1452—1457) idején ... 5 Mátyás király uralkodása (1458—1490) alatt 20 II. Ulázló (cseh Jagiello; 1490 1506) alatt . . 14 11. Lajos (cseh Jagiello; 1506—1526) alatt . . 12 Az említett rendi virágzás korában, összesen 121 Azokat az országgyűléseket, melyeknek helye, országgyűlést tartottak az ország 27 különböző he- ideje vagy végzeményei bizonytalanok, illetve ösmelyén. rétiének, nem vettük figyelembe. Szent István jogalkotása Irta: Kassai Béla dr., budapesti ügyvéd Maistre gróf, a szellemes diplomata híres mondása szerint: „Toute nation a le gouvernement, qu' elle mérite." (Minden nemzetnek olyan a kormányzata, mint amilyet megérdemel). Az 1000. év körüli magyar nemzet nagyon kiváló lehetett, ha Szent Istvány kormányzatát érdemelte ki. De valóban, igazság van a fenti mondásban: a mű tökéletessége nem csupán az alkotó kiválóságától függ, hanem attól is, ,hogy megfelelő anyag álljon rendelkezésére. Szent István alkotmánya eredménytelen kísérlet maradt volna olyan nemzet számára, mely vezére, nagyságát, tervei helyességét átérteni nem lett volna képes. A magyarság legnagyobb dicsérete, hogy a középkor derekán olyan államférfit volt képes soraiból kitermelni, mint Szent István első királyunkat és, hogy annak eszméit vérébe fogadva, majd- egy évezreden át virágoztatta. A királyi jogalkotás sohasem a király személyes műve teljesen, hanem a nemzeté. A nemzet körében alakulnak ki azok a vezérlő eszmék, amelyek aztán a király ajkán törvény alakjában szólalnak meg. Csak a tyrannus „jogalkotása" független a nemzet akaratától. Szent István nem volt tyrannus, hanem a magyar nemzet első férfia. Az általa kifejezésre juttatott elvek és szabályok az akkori magyar nemzet egyetemének megnyilvánulásai. A szentistváni jogalkotás, tehát az egész magyar nemzet szellemtörténetének fejezete. Ragyogó fejezete, mert egy igen visszamaradt korban, ellentétes eszme-áramlatok küzdelmei és vajúdása közepette az első magyar király alkotmánya és egyéb jogalkotása oly feltűnő érettséget és kialakultságot mutat fel, amely elölt csodálkozással áll meg az elfogulatlan szemlélő. Az olyan magasrendű értelmi és érzelmi megnyilatkozás, mint Szent István 110