Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 11-12. szám - Kötelező munkaszolgálat munkatáborok?

létének, ami abból áll, hogy a szakszervezeti központ, vagy ipartestület hivatala készségesen áll a rendelkezésére azoknak, akik munkást keresnek és ezeken a helyeken jelentkező munkásokat elosztják a kereslet szerint. De munkát a részükre nem kutatnak fel, ezzel már nem foglalkoznak, Legjobhan szervezett munkaközvetítőjük a nyomdász-szakszervezetnek van, ahol azonkívül megfelelő munkanélküli segélyt is folyósítanak pl. a gépszedőknek, hetenként, amíg állás nélkül vannak. Mindezek a szervezetek csak kísérletek, s nem külömböznek a régi cselédközvetítő üzletektől, vagy intézményektől. S nincsen meg egyiknél sem az egész országra szóló átfogó szervezet, szóval lokális, alkalmi jellegűek, minden komolyabb cél és tartalom nélkül. Ma, amikor beszélünk irányított termelésről, irányított kereskedelemről, akkor evidens, hogy beszélni kell irányított munkaszervezésről is. Miben áll ez? Előre kell hocsátanunk, hogy nem kell és főleg nincs is szükség arra. hogy ebben a tekintetben külföldi példák után menjünk, miután a társadalmi struktúra szeriül, valamint a gazdasági berendezettségek szerint változó a szükséglet is és változó a gyógymód. Nem tudunk statisztikákra hivatkozni, miután nemcsak nálunk, de sehol sem szoktak pontos munkanélküli statisztikákat felállítani és így legfeljebb becslésekre vagyunk utalva, de nem is fontos felállítandó tételünknél a számszerűség, miután ezt igen hamar és egyszerűen lehet pótolni. Legfontosabb elvet kell előbb tisztázni, illetve feltételt: erre áldozatot, meglehetős nagy áldozatot kell hoznia az államnak és !\ozzá kell tennünk azt is, hogy minden áldozatot megér, ha jól valósítják meg. S nincs semmi akadálya annak, hogy ne valósítsák jól meg. A cél tiszta és világos: a munkanélküliek tömegét elvonni attól, hogy foglalkozásnélküli életet éljenek és ezzel talajul szolgáljanak minden olyan politikai eszmének, amely alkalmas a destruálásra, jöjjön az akár a szélső bal, akár szélső jobboldal felől Ha pedig vizsgálat alá vesszük a mnkanélkülieket, akkor azt több kategóriába kell osztanunk: ipari, mezőgazdasági és szellemi. Ugyanígy osztályozást kell csinálnunk a korosztályok között, valamint a férfi és családos munkanélküliek között. A korosztályokat illetően lehetnek felfogásbeli eltérések, mindenesetre ideálisan ott kezdődik a dolog, amikor azt mondjuk, hogy mindazok, akik már nem tartoznak tanulmányi kötelezettség alá, tehát az ipari szakmáknál már a lö évnél kezdődik, a mezőgazdaságban még fiatalabbnál, a szellemieknél pedig csakis az az időpont jöhet számításba, amikor az iskolák, vagy egyetemeken az előadás szünetel, csakis a nyári időszakban. Hogy mindezt miért részleteztük így, azt röviden meg is fogjuk indokolni. Előbb még egy fontos tételt kell felállítanunk, ami semmiképen sem maradhat ki ennél a problémánál és az az ú. n. illetőségi kritérium. Tudvalévő dolog az, hogy a városközpontok azok, ahova legtöbbször összegyülekezik a munkanélküliek tábora, ami egész természetes gravitáció, miután itt található a legtöbb alkalom arra, hogy valamilyen munkához is jusson az, aki munka nélkül van. De egyúttal ezek a központok azok, ahol a legjobban ki vannak téve annak, hogy a politika szolgálatába álljanak egyéb munka hiányában és növeli aztán az elégedetlenek tömegét, sőt nyugtalanságát átviszi azokra is, akik foglalkozással bírnak, illetve keresetük van. Legfontosabb dolog egy olyan országos körzeti beosztást felállítani, amely először megyénként és aztán városközpontokként osztaná Fel az országot, s ezekbe a felállítandó kerületekbe azok tartoznának, akik már illetőségüknél fogva is ehez az országrészhez, vagy városközponthoz tartoznak. A másik legfontosabb körülmény pedig a szervezet felállításánál, szerény véleményünk szerint az, hogy az egész szervezet katonai irányítás alatt álljon, noha nem katonai alakulatokról lenne szó, de a fegyelem és az irányítás egyöntetűsége megkívánja, hogy a katonai adminisztráció alá kerüljön, mert az egyes országrészekben, városközpontokban felállítandó csoportok felső irányítása, egy csúcsszervezetbe futna össze, onnan történnék a központi irányítás az egész ország részére. Tehát egy megfelelő nagy szervezet felépítéséről volna szó. * Elképzelésünk az, hogy az így felállított megyei és városközpontokban létesítendő munkatáborok számára a megyei és városi hatóságok megtelelő — körülbelül a várható mennyiség szerint — földterületet bocsátanának a tábor rendelkezésére, ahol akár ideiglenes barakszerű épületekben, akár pedig a későbbi lelépi lés céljaira felhasználható kis parasztházakban, történne az elhelyezés. Ez maga az alapja lehetne egycsapásra 20—30 új község alapításának. Ne feledjük el, hogy a háború alatt felállított fogolytáborokban hihetetlen nagyszámú emberanyagot tudtunk ehlelyezni és ha megfelelő földterületet bocsátanak a megyei és városi közületek erre a célra, akkor azonnal megszervezhető minden egyes tábornak az élelmezési önellátása, konyhakertészet, tehenészet és kis vetőterület megművelésével. Ugy számítjuk, hogy az emberanyagtól függően 50—300 holdig terjedő területen igen szépen fel lehetne állítani ezeket a munkatáborokai, minden korszerű higiénával ellátva, hiszen már egymagában ezeknek a telepeknek a létesítése is azonnal megfelelő munkaalkalmul szolgálhat azoknak, akiket ide beosztanának. Minden egyes ilyen munkatáborközpont autárkiás önellátásra rendezkednék be, úgy, hogy a dolgozók egészséges lakást, ruházatot (errenézve volt a városok felterjesztésében igen életre való ötlet, amikor kérték, hogy a katonaság és csendőrség kiszortírozott ruhaneműjét bocsássák az Ínségesek rendelkezésére!) munkaeszközöket és egészen minimális munkabért kapnának, amely megfelelne a katonai zsoldnak; az így egyes csoportokban összehozott munkaközpontokban szolgálatot teljesítő munkásanyagból aztán meg lehet szervezni azokat a csoportokat, amelyeket a körzetükbe tartozó megye területén gazdaságosan fel lehetne használni, akár utak karbantartására, akár a vízszabályozások munkálatainál, stb. Sőt amennyiben 78