Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 11-12. szám - Kötelező munkaszolgálat munkatáborok?

ring a mezőgazdasági termelés fokozásával kapcsolatban a mezőgazdasági hitel kérdésének megoldására. Hitelsegélyre szorulnak azok az üzemek, amelyek kedvezőtlen gazdasági helyzetük és túlnagy eladósodottságuk következtében nem rendelkeznek azzal az üzemtőkével, amellyel megvalósíthatnák a tőlük kívánt teljesítmény növekedését. Ezért a Deutsche Retenbank-Creditanstalt tiszta nyereségéből külön alapot létesítettek, amelyből a tehermentesítésben részesülő üzemek kölcsönt kapnak. Az általa nyújtott kölcsönök a feltétlenül szükséges élő, vagy holt felszerelés beszerzésére, illetőleg gazdasági épületek tatarozására és kijavítására szolgálnak. A kölcsönök nem haladhatják meg az 5.000 márkát, illetve az üzem értékének 10%-át. Kamat címén évi 2 százalék, kezelési költséghez való hozá járulás fejében fél százalék fizetendő. A kölcsönök törlesztése 2 év múlva kezdődik és 16 egyenlő félévi részletben történik. A kölcsönök folyósításnak feltétele az is, hogy a körzeti gazdavezető igazolja, hogy az adós rendesen gazdálkodik és fizetési készségel tanúsít. Göring bejelentette, hogy a Deutsche Retenbank-Creditanstalt külön alapját a jövőben állami hozzájárulással is jutalmazni fogják, úgyhogy ezentúl minden gyenge üzem fog üzemi hitelt kapni. Meg akarom még említeni, hogy Németországban 1937. március hóban jelent meg a mezőgazdálkodás előmozdításáról szóló rendelet, amely lehetővé teszi, hogy olyan esetekben, amikor valamely birtok, vagy üzem kezelése nem felel meg a többtermelés követelményeinek, az illetékes hatóság beavatkozhatik. A hatóságoknak jogában áll a birtokost az üzem helyes kezelésére felszólítani, egy bizalmi embert az üzem felügyeletére kirendelni, vagy a birtokost arra kötelezni, hogy üzemét egészben vagy részben megfelelő egyénnek bérbeadja. Egy másik rendelet a gazdasági tanácsadásról intézkedik, felelős vég a tanácsadás végrehajtásáért a kerületi gazdaszervezetet, illetve vezetőjét terheli. (Kreisbauernschaft, Kreisbauerfiihrer.). Ezeket a példákat azért említettem, hogy lássuk, hogy más államokban is voltak ezen a téren hasonló törekvések, amelyek sikerrel jártak. Végezetül csak annyit óhajtok mondani, hogy nagyon jól tudom, milyen súlyos és nehéz feladat hazánkban a mezőgazdasági hitel kérdésének megoldása tőkeszegénységünk, sok helyen még népünk gazdasági és kulturális elmaradottsága, valamint a termelés és az értékesítés még ki nem elégítő megszervezése miatt. Súlyos és nehéz kérdések ezek, de ha hiszünk nemzetünk jövőjében, — és azt hiszem, ebben mindannyian fanatikusan hiszünk, — akkor ugyanilyen fanatikusan kell hinnünk abban is, hogy midazokat a problémákat meg tudjuk oldani, amelyek megoldásától függ a magyar nép, a magyar nemzet jövője és boldogulása . . . „ . . . a nagy események egy nép kebelében rendesen a kisebbségtől indulnak ki. Óriási hibái, a ridegség, önzés, gúny, kegyetlenség, szűkkeblűség, csalafintaság, hamisság mellett mégis a zsidó nép a megindítója az önzetlen lelkesedés leggyönyörűbb lendületének, amit csak a történelem ismer. Egy ország dicsőségét mindig az ellenzék alkotja. Bizonyos értelemben egy nemzet legnagyobb férfiai azok, akiket halálra ítéltek. Sokrates büszkesége Athénnek, mely életében nem szenvedhette. Spinoza a modern zsilók legnagyobb bölcselője és mégis gyaláza tosan kidobták a zsinagógából. Jézus dicsősége Izrael népének, aki keresztrefeszítette . . ." (Renan: „Jézus élete".) Kötelező munkaszolgálat, munkatáborok? Irta: LUKÁCS GYÖRGY dr. Még 1932. november hó 1-n a „Törvényhozók Lapjá"-ban fogakoztunk ezzel a problémával, abból az alkalomból, hogy Gömbös Gyula került a kormányra és programjában benne volt a kötelező munkaszolgálat terve. Ebből az alkalomból ismertettük a Városok Kongresszusának (ma ez már a Városok Szövetségévé alakult) értékes felterjesztését a pénzügyminiszterhez és a belügyminiszterhez az inség csökkentésére vonatkozólag. Ezek a javaslatok, amelyeket a vidéki városok érdekképviselete dolgozott ki, igm sok élere\aló és használható elgondolást foglaltak elaborátumukba, de úgylátszik, mint sok annyi más, hasonlóképén értékes előterjesztés, amelyek felérkeznek az egyes szakminisztériumokba, ennek is az Íróasztal fiókja lett a sorsa. Sőt, ha jól emlékszünk, annakidején, mármint a Gömbös-kormány hivatalbalépésekor, Marton Béla képviselő adott az ujágíróknak nyilatkozatot a megszervezendő kötelező munkaszolgálatot illetőleg, amely az akkori nyilatkozat szerint híven igazodott volna a más államokban addig meghonosított rendszerekhez, főleg a bulgáriai mintához, amit talán Marton Béla a helyszínen is tanulmányozott. Nem lényeges ez most, a tény az, hogy ez a kérdés akkor is soron volt és mégsem történt egyetlen komoly lépés sem a megvalósítás felé. Az akkori értesüléseink szerint a GYOSZ részéről tiltakoztak ennek a tervnek a megvalósítása ellen azért, mert véleményük szerint komoly versenyt okozott volna az útépítési vállalkozásoknak. Akármi lehetett, kár, hogy nem történt semmi a megvalósítás érdekében, mert azóta már legalább ötév tapasztalata állana az ország rendelkezésére. Amit ezzel kapcsolatban eddig megvalósítani próbáltak, az ú. n. egyetemi nyári munkaszolgálatok, azok nagyon vérszegény kis próbálkozások voltak és minden komolyabb cél és érték nélkül. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a társadalmi nyugtalanságnak, a helyes társadalomszervezésnek, egyes reformok elindításának, nélkülözhetetlen kritériumai ma már a munkatáborok, a kötelező munkaszolgálatok valamilyen formájának a megvalósítása. * Tekintettel arra, hogy a most hivatalbalépett /mréefy-kormány ugyancsak programjába illesztette ennek a problémának a megoldását, előbb tisztázni szerelnénk néhány nagyon fontos momentumot, ami ezzel összefügg. így elsősorban összefügg ezzel a munkaközvetítés államosítása is. Ugyanis ha erről beszélünk, akkor tudnunk kell azt, hogy a munkaközvetítés ma tulajdonképen csak az ipari centrumokban van, így főleg a fővárosban, többféle formában. Vagy a szocialista szakszervezetnek van közvetítője, van továbbá a fővárosnak is és mindezeken felül az egyes ipartestületeknek, vagy a magánhivatalnokok egyesü11