Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 11-12. szám - A mezőgazdasági hitel problémái

mára biztos exisztenciát és rendes megélhetést kellene biztosítani. Valaki esetleg kifogásolhatná, hogy ha már szükséges egy falugazdasági vezetői intézmény létesítése, miért nem láthatná el annak munkakörét a jegyző, vagy a tanító? Elsősorban azért nem, mert ezek az emberek éppen eléggé el vannak látva munkával, állásuknál fogva, másrészt pedig nem minden jegyző és tanító alkalmas erre a helyre. A fali ;azdasági vezetője pedig olyan ember legyen, akinek nincs más hivatása, — amint már előbb mondtam, — mint a falu népe gazdasági tevékenységének irányítása és nevelése. Természetes, hogy a falu többi vezetőivel, a községi elöljárósággal, a képviselőtestülettel harmonikusan kell együttműködnie. Meg kell teremleni az elmondottak alapján továbbá a. járási gazdasági vezetői intézményt. A járási gazdasági vezető a legszorosabb érintkezést tartaná fenn a falvak gazdasági vezetőivel, akik időnként informálnák a vezetésük alatt álló községek gazdasági helyzetéről, a falu népének kívánságáról, a szükséges teendőkről. Ilymódon a járási gazdasági vezető kezében futna össze a járás gazdasági életének irányítása, mint hasonlóképen a megyei gazdasági vezető irányítaná a megye gazdasági életét. A megyei gazdasági vezetők pedig időközönként jelentést tenriének magának a földmüvelésügyi miniszternek. Ennek a szervezetnek a működése a következőkép egészítené ki a mezőgazdasági hitelügyi tanács működését: A kölcsöntkérő birtkosnak az Országos Földhitelintézethez írt kérvényében fel kell tüntetni, hogy milyen hasznos beruházás céljára óhajtja fordítani a kölcsönveendő összeget és csatolnia kellene egy rövid költségvetést. A kérvényhez lehetőleg még csatolni kellene a falu gazdasági vezetőjének véleményét. Ha ez nincs csatolva, akkor az intézetnek kellene beszerezni a gazdasági vezetőtől a szükséges információkat a kölcsöntkérő személyének megbízhatóságát szaktudását illetőleg. Az intézet csak abban az esetben nyújtana kölcsönt, ha annak felvételét a falu gazdasági vezetője javasolja és a felhasználás módja megfelel azoknak az irányelveknek, amelyeket a mezőgazdasági hitelügyi tanács megállapít. Az Országos Földhitelintézet azután bizonyos időközökben beszámolná a mezőgazdasági hitelügyi tanécsnak a nyújtott kölcsönök összegéről és arról, hogy azok milyen beruházás céljaira fordíttatnak. A kölcsön folyósításáról és a feltételekről értesíteni kellene a falu gazdasági vezetőjét, hogy annak módja legyen különösen a hitelt igénybevevő gazdák gazdálkodását és a kölcsön felhasználását ellenőrizni, szaktanáccsal a kölcsönvevő támogatására lenni. Ha pedig az tapasztalná, hogy a kölcsönvevő nem Ígéretének és a kölcsön feltételeinek megfelelően használja fel a kölcsönt, arról köteies lenne jelentést tenni az Országos Földhitelintézetnek. Természetesen minden olyan esetben, amikor a kölcsön nem megfelelő felhasználása miatt a birtokos nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségének, nem számíthatna az állam támogatására és viselnie kellené teljes egészében a nemfizetés következményeit. Nagyon jól tudom, hogy mindez amit eddig előadtam, még nem oldhatja meg a maga teljes egészében hazánkban a mezőgazdasági hitel problémáját; de véleményem szerint mégis nagy lépéssel vinné élőbbe a kérdés megoldást. A mezőgazdasági hitel szükséglete minden bizonnyal több, mint 250 millió pengő. De ha kat. holdanként 250 pengőt számítunk, ez azt jelenti, hogy egy ötéves lustrumban egy millió kat. holdon lehet elvégezni olyan hasznos beruházásokat, amelyek a termelést intenzívebbé tehetik. A védettség felszámolásával kapcsolatban meg kell oldani a személyi hitel kiterjesztésének, valamint a kisebb beruházás céljaira fordítandó 1—5 éves kötelezvény-köh csönök nyújtásának kérdését is. Itt a jövőben igen nagy feladat vár az Országos Központi Hitelszövetkezetre éppen a múltban véghezvitt sikeres működése alapján. Nem szabad figyelmen kívül hagyni továbbá egy későbbi időpontban egj esetleges külföldi kölcsön igénybevételének lehetőségét sem. Igaz, hogy ez igen sok körülménytől, főleg a nemzetközi politikai helyzet alakulásától íiigt^. Mindenesetre a magyar állam és a többi adósok újabb külföldi kölcsönök felvételének lehetőségét igyekezett biztosítani azokkal a megállapodásokkal, amelyeket 1937. nyarán kötött külföldi hitelezőivel, amelyekalapján 1.200 millió pengő kölcsön szolgáltatásának rendszeres transzferálását kezdjük meg. Fel kell azonban készülnünk arra is, hogy ha külföldi kölcsönt a jövőben sem kaphatnánk, akkor a magunk erejéből kellene megoldani véglegesen a mezőgazdasági hitel kérdését. Végezetül még egész rövideri egy-két külföldi példát szerelnék megemlíteni a mezőgazdasági hitelkérdésnek megoldásával kapcsolatban. Olaszországban a mezőgazdasági hitel kérdését az 1927 júliusában kibocsátott rendelet rendezte. Jelenleg az országban 10 intézet ruháztatott fel a mezőgazdasági beruházások és meliorációs műveletek részére hitel nyújtására. Ez ;i tíz intézet nemcsak hogy hiteleket nyújthat, hanem kötelezve is van mezőgazdasági hitelek nyújtására. A gazdálkodás menetét, a kölcsönök hovafordítását és minden egyebet egy, Országos Mezőgazdasági Ambuláns Intézet ellenőriz és ez a hitelintézeteknek jelentést szolgáltat. A mezőgazdasági hitelnyújtás háromféle célból adható: 1. a termelés biztosítására; 2. beruházásokra; 3. meliorációs beruházásokra. ad. I.) A termelés biztosítására szolgáló kölcsönök adhatók pénzben vagy természetben, magánszemélyeknek, vagy szövetkezeteknek (vetőmagvak, trágya, permetezőszerek, stb. beszerzésére). Ezeknek a kölcsönöknek a lejárati ideje az aratás idejére esik. Fedezetül az ingatlan termése szolgál. A termelés elégtelensége esetén a következő évi terraás is fedezetül szolgál. Az adós gazda mezőgazdasági váltót állít ki, amely tartalmazza a kölcsön célját. Milyen ingatlanra lett a kölcsön nyújtva és milyen garanciák mellett. A váltó akkor jár le, amikor a megterhelt termékek eladásra alkalmasak. ad. 2.) Kölcsönök nyújtása gépek, szerszámok, állatok beszerzésére. Ezen kölcsönök maximum öt évre adatnak és évente törlesztendők. Itt is mezőgazdasági váltó lesz kiállítva. A váltó lejárata mindig a törlesztésre alkalmas időpontban (aratáskor, termésbeszedéskor) van megállapítva. ad. 3.) Kölcsönök meliorációs célokra, példul ültetvények létesítésére, művelési ágak megváltoztatására, útépítésre, istállók, épületek emelésére, csatornázásra, stb. A kölcsönkérő kérvényekben pontos tervek, költségvetések adandók. Ezeknek a jelzálogkölcsönöknek törlesztési ideje a végzendő munkálatok mineműsége és a kölcsönvevő gazdasági helyzete szerint állapíttatik meg, de legfeljebb 30 évre terjedhet. Németországban dacára annak, hogy a német birodalmi statisztikai hivatal megállapításai szerint a mezőgazdaság rendelkezésére álló készpénz, vagyis az az összeg, amit az eladott mezőgazdasági cikkek értékéből az üzemi kiadások és adósságtörlesztések után megmarad, 1936-ban 3.7 milliárd márkára emelkedett, a mélypontot jelentő 1932. évi 1.6 milliárddal szemben a jövedelem alakulásnak ezen javulása azonban nem elegendő ahhoz, hogy a mezőgazdaság belterjessé tételét szolgáló programját hitel igénybevétele nélkül keresztül lehetne vinni. Ezért nagy súlyt helyez Gö76