Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 9-10. szám - A telepités pénzügypolitikai vonatkozásai [2. r.]

A német és olasz példákat azért említettem meg, mert rá kell mutatni arra, hogy ha ezek az államok ilyen hatalmas összegeket tudtak birtokpolitikai célok megvalósítására fordítani, akkor nekünk sem szabad visszariadnunk attól, hogy éppen csonkaországunk folytán oly égetően sürgős birtokpolitikai kérdések és problémák megoldásához a megfelelő pénzösszegeket előteremtsük. Nagyon fontos és szükséges továbbá a telepítéssel kapcsolatos gazdasági és kultúráli kérdések megoldása. Mert ha sikerült is biztosítani a telepítés nyugodt és folyamatos pénzügyi lebonyolítását, a munka mé gnem fejeződött be. A telepest gazdasági szempontból nem szabad magára hagyni, mert jöhet egy dekonjunktúra, egy újabb gazdasági válság, és akkor a gazdaembernek nem lesz ereje ahhoz, hogy megküzdjön a válsággal és kötelezettségeinek nem fog tudni eleget tenni. Ez esetben pedig az egész pénzügyi konstrukció felborul és a telepítés nem érte el azt a célt, hogy tíz- és tízezer önálló, gazdaságilag erősen megalapozott, a dekonjunktúrával is megküzdeni tudó gazdasági kisüzemet létesítsünk. Ezt a feltétlenül szükséges gazdaság alátámasztást csakis a szövetkezeti hálózat kiépítéével tudjuk elérni és biztosittani. Nézetem szerint akár községi telepítés, akár csoportos telepítés, akár olyan telepítés esetében, amikor a község lakosai eddigi birtokukhoz kiegészitésképen kapnak földeket, akár tulajdoni, akár bérleti telepítés esetében, a telepeseket gazdasági egységben, gazdasági szövetkezetekbe kell tömörteni, amely biztosítja számukra a gazdálkodáshoz szükséges összes eszközök előnyös beszerzését, az általuk termelt javak értékesítését. A telepest a termelést illetően tanáccsá! és irányítással látja el, alkalmat nyújt szaktanfolyamok tartásával arra, hogy a telepesek szaktudása fokozódjék. Itt megint hivatkoznom kell külföldi, főleg olasz példákra. Olaszországban nem kevesebb mint 1800 érdekszövetség működik 6 millió hektárnyi feljavításra váró, vagy már feljavított területen. A gazdasági érdekszövetkezetek nemzeti szövetsége hozza összhangba tagjainak működését. Az bizonvos. hogy igen nehéz kérdés a szövetkezeteknek megfelelő pénzzel és hitellel való ellátása. Dr. Szabados Mihály ..A földbérlö szövetkezeti mozgalom és a munkáskérdés Olaszországban" című munkájában rámutat arra, hogv az olasz földbérlő szövetkezeteknek mennyi nehézséggel kellett megküzdeniök pénzügyi téren. Tehát nekünk feltétlenül biztosítani kell a telepítéssel kapcsolatban létesítendő szövetkezeteknek a pénzügyi megalapozottságát és helyes szervezet kiépítését. A kérdést elsősorban szervezetileg úgy gondolnám megoldani, hogy minden egyes ilyen telepesszövetkezet természetszerűleg az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozna. Az Országos Központi Hitelszövetkezetnek egy külön osztálya irányítaná ezeknek a szövetkezeteknek a működését. Az OKH-nak ez az osztálya a legszorosabb érintkezést tartaná fenn a Földmívelésügyi Minisztériummal, a Konjunktúrakutató Intézettel és és a Külkereskedelmi Hivatallal. Természetesen nagy nehézség rejlik a magyar ember természetében, aki nem szeret irányítást elfogadni. Ezen a nehézségen úgy lehetne segíteni, hogy a telepesekkel kötendő adás-vételi szerződésben, valamint bérleti telepítés esetén a telepes, és az Országos Földhitelintézet között létrejött haszonbérleti szerződésben kötelezni kellene a telepest arra, hogy a szövetkezetnek a gazdasági termelésre és az egész gazdálkodásra vonatkozó tanácsait és irányítását figyelembe vegyék, mert csak abban az esetben szerezhetik meg a haszonbérelt ingatlan tulajdonjogát, ha a gazdálkodás terén megfelelő eredményt tudnak felmutatni. A pénzügyi megoldást pedig úgy gondolom, hogy az Országos Földhitelintézet, az OKH, valamint az állam megfelelő összeggel résztvennének a szövetkeze' üzletrészeinek jegyzésében és hitellel való ellátásában. Az állam a telepítési alap terhére utalványozná a megfelelő összeget, de úgy az Országos Földhitelintézet, mint az állam az egyes szövetkezeteknek a hitelt az OKH-n keresztül nyújtaná, úgy, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet osztaná azt el egyes telepes íagszövetkezetek között a saját tőkéjéből rendelkezésre bocsátott összegekkel együtt. Természetesen maguknak a telepeseknek is kell jegyezni üzletrészt. De itt figyelembe kell venni a telepes teherbíróképességét. Az organizációt pedig a legszolidabb alapon kell megszervezni és minden felesleges költséget kerülni. Mivel szerintem a telepes szövetkezetek által fizetendő kamat a kölcsönvett összegek után nem haladhatja meg a 3 és fél %-ot, mintegy 1 és fél % kamatkülönbözetet kellene a telepítési alapnak megtéríteni a hitelnyújtó Országos Földhitelszövetkezetnek. Például egy meglehetősen nagy összeget, 20 millió pengőt véve alapul, a telepítési alapot terhelő évi kamatkülönbözet 300.000 pengőt tenne RT, amely veszteség bőven megtérülne abból a haszonból, amelyet közgazdasági szempontból a szövetkezeteknek eredményes működését biztosító forgótőkével való ellátását jelentene. A telepítéssel kapcsolatos kulturális kérdéseket szintén a szövetkezetek közreműködésével lehet megoldani. Mezőgazdasági termelésünket át kell alakítani és a sok helyen még külterjes gazdálkodásról át kell térni a belterjes gazdálkodásra. A telepes csak úgy tud gazdaságilag boldogulni, csak úgy lesz ellenállóképes az esetleges újabb gazdasági válsággal szemben, ha intenzív és okszerű gazdálkodást folytat. Ehhez pedig a szaktudás nélkülözhetetlen. Hazánkban jelenleg a gazdasági szakiskolák száma összesen 45. Ebből 1 középfokú gazdasági szakiskola, 12 mezőgazdasági szakiskola, u. n. földmíves iskola, 10 pedig téli gazdasági iskola. Ezenfelül még vannak szaktanfolyamok. Ezek nem elegendőek. Minden egyes szövetkezetnek szaktanfolyamokat kellene tartania, ahol a telepes gazdákat kioktatják az okszerű és a mai viszonyoknak megfelelő intenzív gazdálkodásra. Ezeket a szaktanfolyamokat okleveles gazdatiszteknek, illetve közgazdasági egyetemet végzett okleveles mezőgazdáknak kellene tartani. Ilyen módon több száz fiatal diplomást lehetne elhelyezni. A telepítési törvény módot is nyújt arra, hogy ezen szakemberek alkalmazásával járó költségeket a telepítési alapból lehessen fedezni. Meggyőződésem, hogy az a költség, amelyet az állam ezen' szakemberek fizetésére fordít, sokszorosan megtérül abban az értékemelkedésben, amelyet a szaktudással rendelkező kisgazdák és telepesek a termelés terén létrehoznak. Vallom, hogy a telepítés csak akkor járhat sikerrel és a telepítés csak akkor érheti el célját, ha ez úton az egész ország mezőgazdasági termelését fokozatosan átalakit65