Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 9-10. szám - Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter általános indokolása az 1937/38 évi állami költségvetéshez

számemelés a vallás- és közoktatásügyi tárcánál főleg új iskolák létesítésével, a földmivelésügyi tárcánál a szakoktatás fejlesztésével, a telepítési tevékenységgel és az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézettel kapcsolatos, az igazságügyi tárcánál a szolgálat megfelelő ellátása érdekében az altiszti létszámot kellett emelni, a pénzügyi tárcánál főleg az ellenőrzési teendők szaporodása folytán elsősorban a pénzügyőrség létszámának emelésére volt szü'kség, míg a belügyi tárcánál a közbiztonsági szolgálattal szemben támasztott fokozottabb igények miatt volt elkerülhetetlen a létszám emelése. Az 1937/38. évi költségvetésbein az alkalmazottak létszáma az említett okokból az állama közigazgatásnál 1.251 fővel nagyobb a megelőző évinél. A személyi járandóságok aránya a közigazgatás összes kiadásaihoz viszonyítva az 1924/25. évi 36.2%-kal, illetve az 1936/37. évi 32.8%-kal szemben ezúttal 31.6%. A nyugellátások előirányzata 3.3 millió P-vel emelkedik az ellátásban részesülők számának növekedése folytán. A létszám a nyugdíjasoknál 1.444, a nyugbéreseknél 136, az özvegyeknél 423, a kegydíj ásóknál 32, az életjáradékban részesülőknél 26 fővel emelkedett, az árváknál ellenben 631 fővel apadt. A nyugellátások aránya az 1924/25. évi 12.8%kal, illetve az 1936/37. évi 18.4%-kal szemben ezúttal 18.1%. Az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulások 0.6 millió P-vel emelkednek, főként a nem állami tanszemélyzet nyugdíjilletményeihez adott hozzájárulások emelkedése, továbbá a nem állami elemi iskoláknál szükséges létszámszaporítás folytán. A dologi és átmeneti kiadásoknál jelentkező 27.9 millió P többlet a népegészségügy programmszerű további kiépítésével, a kulturális és szociális igények fokozottabb kielégítésével, az utak karbantartásának többszükségletével, az üzemi jellegű intézmények (pl. dohányjövedék) kiadásainak a nagyobb forgalommal és fogyasztással kapcsolatos emelkedésével, az állami hivatalok, intézetek és intézmények leromlott felszerelésének utánpótlásával, illetőleg felújításával áll összefüggésben. Az új állami intézmények, elsősorban iskolák szükségleteinek kielégítése szintén emeli a kiadásokat. A kiaidlási többletek egy része megfelelő bevétellel van ellensúlyozva. Egy részük egyébként arra vezethető vissza, hogy egyes állami intézmények, amelyek eddig bevételeiket részben közvetlenül kiadásaik fedezésére használták fel, a bruttó számadási rendszer elvénél fogva azokat a jövőben teljes egészükben beszállítják, aminek ellenében gondoskodni kellett kiadásaik megfelelő fedezéséről. Az állami adósságok előirányzata 0.3 millió P csökkenést tüntet fel. A csökkenés oka az, hogy a beruházási tevékenységgel és a gazdaadósságok rendezésével kapcsolatban programmszerüen igénybevett, továbbá az Országos Földhitelintézet céljaira felvett kölcsönök szolgálatánál előálló többletet nemcsak ellensúlyozzák, de meghaladják az egyes külföldi fizetési eszközök árfolyamváltozása folytán előálló csökkenések. A költségvetésben számításba vétetett az újabb kölcsönök szolgálata is, így az 1936:XIX. t.-c. alapján felvett kincstári jegy kölcsön, az 1936:XV. t.-c. alapján beruházási célokra felvett kincstári jegy kölcsön, valamint az Országos Földhitelintézettel kapcsolatban az 1936:XIV. t.-c. alapján felvett kölcsön szolgálata. A kölcsönökből az üzemek céljára igénybe vett összegek szolgálata ezúttal is az érdekelt üzemek terhére irányoztatort elő. A beruházások előirányzata 1.4 millió P-vel emelkedik. Ez az előirányzat a dolog természeténél fogva szorosan összefügg az egyidejűleg előterjesztett külön beruházási törvényjavaslat alapján végrehajtani tervezett beruházások programmjával, amely nagyobb részben gazdasági célokat szolgál s így a költségvetésben fokozottabb mértékben kellett gondoskodni különösen a kulturális szükségletekkel és magával az állami szervezettel kapcsolatban szükséges beruházásokról. A bevételek előirányzata a bevezetöleg ismertetett helyzet alapján és kellő óvatosság szemelőtt tartásával az előző évinél 33.7 millió P-vel magasabb összegben állapíttatott meg. A bevételek egyes csoportjainak összehasonlítása az 1935/36. évi zárszámadási eredményekkel és az 1936/37. évre megállapított költségvetéssel, a következőket mutatja: 1935 36-ban beforrt a zárszámadás szerint 1936/31. ívre megállapitol! kíltstnieies m 1 1 1 1931/38 eii elolránizat i Ó P h 1931/38. az 1935 36 éli eredménnyel e n g ö ívi elolfánvzal az 1936/31 e» kölisegíetéssel Egyenes adók 229.7 221.8 226.5 —3.2 + 4.7 Forgailmi adók 119.1 109.0 120.8 + 1.7 + 11.8 Illetékek . . . . 100.1 95.0 99.0 — 1.1 + 4.0 Fogyasztási adók 92.8 87.7 94.4 + 1.6 + 6.7 Vám jövedék . . . 42.1 40.0 44.0 + 1.9 + 0.5 Dohányjövedék 112.1 112.0 112.5 +0.4 + 0.5 Só jövedék . . . 26.0 25.5 25.7 —0.3 + 0.2 Saccharin és osztály sorsjáték 2.2 2.9 2.9 +0.7 Tárcabevételek 85.8 77.7 79.5 —6.3 + 1.8 Összesen: 809.9 771.6 805.3 —4.6 +33.7 Az egyenes adók előirányzata 4.7 millió P-vel emelkedik, amely emelkedés főleg a társulati adlónál és a jövedelemadónál jelentkezik. A többi adónem kisebb-nagyobb emelkedése mellett csökkenés irányoztatott elő a házadónál a rendkívüli pótlék tervezett csökkentésére való tekintettel. A földadó és az alkalmazottak különadójának előirányzata változatlan. A legjelentősebb az emelkedés a forgalmi adóknál, a forgalom .növekedésével kapcsolatban. Az illetékek előirányzatában a vagyonátruházási illetéknél és a fuvarozási illetéknél van többlet számításiba véve, amely többletet a gazdasági helyzet javulása és az ingatlanok értékének növekedése indokolja. A fogyasztási adók közül emelkedés van előirányozva a szeszadónál, a söradónál, cukoradónál, ásványolajnál, a szivarkahüvely- és szivankapapíradónál, míg a gyujtószer-, a margarin-, margarinsajt-, mesterséges ételzsír- és étolajadó előirányzata csökken. Az előirányzás a tényleges bevételi eredmények alapulvétele mellett, a várható helyzetnek megfelelően történt. A külkereskedelmi forgalom alakulásának figyelembevételével a vámbevételek előirányzatánál 4 millió pengő többlet van számításba véve. A dohányjövedék bevételeinél a fogyasztás várható emelkedésével kapcsolatban van 0.5 millió pengős többlet előirányozva. Némi többlet vérható a sójövedéknél, míg a mesterséges édesítőszerek állami egyedárúságának és az osztálysorsjártéknak bevétele változatlan összegben irányoztatott elő. 62