Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 9-10. szám - Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter általános indokolása az 1937/38 évi állami költségvetéshez

Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter általános indokolása az 1937/38 évi állami költségvetéshez A gazdasági helyzet javulása az államháztartásban is éreztette hatását, amennyiben egyrészt a közszolgáltatási bevételeknél, különösen, azoknál, amelyek a forgalom és a fogyasztás alakulásával állanak közvetlenebb kapcsolatban, másrészt az állami üzemek bevételeinél is emelkedés jelentkezett. A közszolgáltatási bevételek az 1933/34. évi 679.1 millió P-röl 1934/35. évben 690.8 millió P-re, az 1935/36. évben pedig 724.1 millió P-re emelkedtek, ami az elözö évvel szemben 4.8%-os többletet jelent. A közigazgatás összbevétele — a tárcabevételeket is számítva, de a kölcsönökből eredő bevételek nélkül — 1933/34^ben 765.5, 1934/35-ben 769.8, 1935/36-ban 809.9 millió P volt, az 1935/36. evi bevétel tehát 5.2 %-kal haladta meg az elözö évi bevételt. Az 1936/37. költségvetési év első kilenc hónapjának bevételi eredményei, összehasonlítva az előző év megfelelő időszakának bevételeivel, a közszolgáltatásoknál további 7.6%-os, a közigazgatás összbevételeinél pedig további 8%-os emelkedést mutatnak. Az állami üzemek bevétele az 1933/34. évben 353.3 millió P, az 1934/35. évben 347.6 millió P, az 1935/36. évben pedig 385.4 millió P volt, vagyis az utóbbi évben 10.9%-os emelkedés jelentkezett; az eimelkedés. az 1936/37. költségvetési évben folytatódott és pedig általában hasonló, sőt némileg nagyobb mértékben, mint az állami közigazgatásnál. A javuló gazdasági helyzet maga után vonja bizonyos vonatkozásokban a kiadások emelkedését is. Az állami üzemeknél a növekvő forgalom és a nagyobbmérvíí foglalkoztatás nagyobb 'kiadásokkal jár, amely kiadási többlet azonban a bevételi oldalon megtérül. Egyes termények és termékek áremelkedése szintén növeli a kiadásokat. Az ország mezőgazdasági és ipari termelésének további fejlesztése, az okszerű gazdálkodás terjesztése, a kivitel fokozása és mindezek révén kereskedelmi és fizetési mérlegünk javítása, újabb munkaalkalmak teremtése, a kulturális és egyéb közszükségletekről való gondoskodás is elkerülhetetlenné teszik a kiadásoknak emelését. Ilyen körülmények között az 1937/38. évi költségvetés úgy a bevételi, mint a kiadási oldalon az eiőző évinél magasabb színvonalon mozog. Az emelkedő bevételek előirányzásánál, valamint a kiadások megállapításánál azonban a kormány természetesen szem eiőtt tartotta, hogy a világgazdaságban a fellendülés mozgató erői között olyan tényezők is vannak, amelyek csak átmenetieknek tekinthetők és hogy belföldi viszonylatban csupán egy esztendő kedvező eredményeire építeni nem' szabad. Ezért a bevételek a várható reális eredmények mérlegelésével óvatosan irányoztattak elő, a kiadásoknál pedig csak a lentiek szerint elkerülhetetlenül szükséges többletekre szorítkoztunk. Emellett a kormány úgy a költségvetési kezelésben, mint azon kívül, továbbra is azt a szociális szellemtől áthatott gazdasági politikát követi, melynek irányvonala — a különböző szempontok lehető összeegyeztetése mellett — a széles néprétegek gazdasági'erejének megóvása és fokozása s a kisember védelme. E néprétegek helyzetének javítása a javuló államháztartási helyzet mellett a kormány fokozott gondoskodásának tárgya. Ezt célozzák a különböző beruházások, amelyek széles keietékben nyújtanak munkaalkalmakat és amelyekkel elsősorban az ország egyes különösen nehéz helyzetben levő vidékein kívánunk szerves programm alapján segíteni. Ebben a tekintetben kiemelkedő jelentősége van a költségvetéssel egyidejűleg benyújtott külön beruházási törvényjavaslatnak, amely szerint a kormány a költségvetésben ilyen célokra előirányzott összesen 44.5 millió P-n felül további 46 millió P-t tervez beruházásokra fordítani és pedig túlnyomó részben az állami pénzkészletek terhére s csak kisebb részben hitel igénybevételével, az eddig is alkalmazott módon, kötelező jegyek kibocsátása útján. Az 1937/38. évi költségvetés végösszegei, az 1936/37. évre megállapított költségvetéssel összehasonlítva, a következők: 1936/37. évre ^ többlet (+), meg állapított .,, , vagy , 7 előirányzat ., , , költségvetés apadás [—) millió p e n g ó /. Állami közigazgatás. Kiadás 788.2 821.8 + 33.6 Bevétel 771.6 805.3 + 33.7 Hiány . . . 16.6 16.5 — 0.1 //. Állami üzemek. Kiadás 423.6 445.3 + 21.7 Bevétel 364.5 393.8 + 29.3 Hiány . . . 59.1 51.5 — 7.6 ///. Együtt. Kiadás 1,211.8 1,267.1 + 55.3 Bevétel 1.136.1 1.199.1 + 63.0 Hiány . . . 75.7 68.0 — 7.7 Ezek szerint az állami költségvetés kiadásai 55.3 millió P-vel, vagyis 4.6%-kal, bevételei pedig 63 millió P-vel, vagyis 5.5%-kal emelkednék. Az 1937/38. évi költségvetés hiánya 68 millió P, ami az 1936/37. évi költségvetés 75.7 millió P-s hiányánál 7.7 millió P-vel, 10.2%-kal kedvezőbb. /. Állami közigazgatás. Az állami közigazgatás kiadásainak fő csoportjai, az 1936/37. évre megállapított költségvetéssel szemben, a következőképen alakulnak: 1936/37. évre többlet (+)• megállapított 193?/38. évi vagy költségvetés előirányzat apQdos (_) millió pengő személyi járandóságok . 258.8 259.5 + 3.3 nyugellásások 145.1 148.4 + 3.3 hozzájárulások és önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz . . . 46.8 47.4 + 0.6 dologi és átmeneti kiadások 231.5 259.4 + 27.9 állami adósságok .... 83.4 83.7 — 0.3 békeszerződési terhek . . 1.1 1.1 beruházások . . . . . . . 21.5 22.9 + 1.4 összesen: 788.2 821.8 + 33.6 A személyi járandóságok 0.7 millió P-s növekedése annak a következménye, hogy egyes tárcáknál nem volt elkerülhető a létszám kisebb mérvű felemelése. A létól