Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 7-8. szám - Miért nincs Szegednek céltudatos városfejlesztő politikája?

pontjából jelentőé. Idetartozik a törvény szentesítésének és a nemesség adományozásának joga; hogy ugyancsak helytelen és felesleges a főkegyúri jog gyakorlásálnak a kormányzói jogkörbe utalása kérdésével a közönséget, vagy a törvényhozást mindaddig foglalkoztatni, vagy azt megkísérelni, amíg a kormány ebben a kérdésiben megelőzőleg Rómában a Szentszékkel megállapodást nem létesített; hogy az a gondolat, hogy a kormányzó részére jog biztosittaetSék utódjának kijelölésére, úgyszintén az a gondolat is, hogy a kormányzói szék mogüiresedése esetében ne az 1926. XXII. t.-c. 48. §áhan helyesen megállapított hatályos jog érvényesüljön, hanem ennek hatályon kívül helyezésével több közjogi méltóság viselőiből újonnan szervezendő valamilfiéle tanáes gyakorolja ideiglenesen a kormányzói jogkört, olyan gondolatok, amelyek annyira szöges ellentétben vannak ősi alkotmányunk kai és annyira sarkaiból fordítanák ki ezeréves történeti alkotmányunkat, hogy el sem Jehet képzelni ás fel sem lehet tételezni azt, hogy felelős helyen ilyen tervekkel komolyan foglalkozhassanak," EGYED ISTVÁN dr., egyet, tanár: „A szentesítés jogának a kormányzó részére való biztosítás ellentétben lenne alkotmányunkkal annyiban, hogy a szentesítési jogot a királyok isi csiak a szentkoronával való megkoronázás után gyakorolhatták. Alkotmányunknak ez az alapelve nemcsak hagyomány és következménye annak, hogy a töulvényszentesités mindig ünnepélyes királyi okirat formájában történt és ilyen okiratot csak a megkoronázott király állíthatott ki. Az 1791 :XII. t.-c-nek az a rendelkezése, hogy a törvények alkotásában csaikí a törvényesen megkoronázott király vehet részt, egyúttal egyik legerősebb alikotmánybiztosítékunk ... Ha jogszabályainkba n kifejezett precedenst teremtenénk abban a tekintetben, hogy törvényt a megkoronázott királyon kívül más is szentesíthet, ezzel legnagyobb alkotmánybiztosítékunk erejét gyöngítenénk meg." POLNER ÖDÖN dr., ny. egyet, tanár a M. T. Akadémia tagja: „Ha anagy mértékben széleskörű választójoggá! egybekötött esetleges veszélyeknek ellenisúlyozása szükségesnek mutatkozik;, erre a efslőház jogkörének kiterjesztése mindenesetre alkalmasabb eszköz mint a fcorniáiiiyzó jogkörének a törvényalkotással kapcsolatos kiterterjceztése akkor, mikor a parlamenti kormányzás rendszerénél ott is, ahol a királyt megilleti a szentesítési jog (Anglia), az az alkotmányos gyakorlat fejlődött kii, hogy a ki" íály u szentesítés megtagadásának gyakorlat fejlődött ki, hogy a király >a szentesítés megtagadásának jogát többé egyáltalán nem gyakorolja, tehát úgy tekintendő, mintha nem is illetné meg." TOMCSÁNYI MÖRIC dr., egyet, tanár, felsőházi tag: „Alkotmányunknak ugyanis a szent koronatanából s az ezzel kapcsolatos koronázás közjogi jelentéséből folyó tétele, hogy osak törvényesen megkoronázott királyt illeti meg a törvény szentesítés és a privilégium- (nemesség) adományozás joga: ezeket a jogokat a koronázás előtt maga az örökjogú király (rex hereditarius) vagy választott király (írex electus) sem gyakorolhatja s így az esetleges helyettese sem. (Tripartitum II. r.3. c. 2. §. éa I:r: 3: c: 6: §: 1791 :XII. t. c, szokásjog.) 53 D Q n m Miért nincs Szegednek céltudatos városfejlesztő politikája? Szabadtéri játékok és kisbérlők nyomora — Gazdag város, ahol nincs semmire „fedezet" — Hol a hiba? Amikor a belügyminisztérium Miskolc város költségvetésének felülvizsgálásánál törölte az idegenforgalom céljait szolgáló propaganda-hét költségeit, teljes mértékben megtudtuk érteni álláspontját, mert az olyan áldozatokat, amelyeket az utóbbi években az egyes vidéki közületek ezen a címen meghonosítottak, céltalannak és gazdaságtudományi szempontból teljesen elihibázottnak tartjuk. Az idegenforgalom jelszava alatt divatossá Vált gazdasági ágazat szintúgy alá van vetve a közgazdaság szabályainak, mint bármelyik termelési ág. Vagyis, amidőn ilyesmit közpénzből alimentálnak, akkor közeljárunk ahoz a folyamathoz, amelyei köznyelven ma úgy ismernek, hogy „dömping". Azzal a legsúlyosabb következménnyel, hogy ennél az árrombolás az adózók pénzéből és nem a magántőkéből történik. Nem áll arányban az eredmény a 'hozott áldozatokkal. A súlyos áldozatokkal importált idegen fogyasztása nem eredmény, hanem ráfizetés, mert az a pluszérték, amit adótehernek hívhatunk, a termelőket terheli, hiába emeli a forgalmat, ha ugyanakkor a közterhe is emelkedik ezeknek a propaganda költségeknek a beállítása révén. Ezért világos, hogy mint minden közgazdasági tevékenység, úgy az idegenforgalom is csak akkor egészséges és jövedelmező, ha az kizárólag a magántevékenység körében bonyolódik le és nem közületi támogatással. Érthető, ha a súlyos viszonyok között tengődő vidéki közületek minden lehetőséget igyekeznek megragadni, hogy a lakosság helyzetén segítsenek és ennek köszönhető, hogy szinte ujjongva dűlnek be az idegenforgalmi jelszónak, egyrészt, mert gazdaságilag nem értenek hozzá, másrészt, mert ügyes fezőrök szédítik el őket a statisztikai számok játékával. Nem kis szerepet játszik ezekben az indokolásban a hiúság kérdése is. így aztán természetes, hogy a görögtüzes potemkinizmus, a díszes, festett színfalak clhordása után még visszatetszöbben üt ki a nyomor árnyéka. Egészen naiv és szédítő hozzánemértésre valló az az állítás, ami'kor lelkesedéstől fűtött felbuzdulásban egyesek a szegedi szabadtéri játékokat a salzburgi Festspiele-hez akarják hasonlítani. Nem tudják, hogy ez az intézmény több évtizedes természetes fejlődés következménye, ami csak abban a több évszázados fürdőkultúra központban, önmagától fejlődhetett ki, a frenikventált és természetadta gyönyörű tengerszem és hegyvidékkörnyezetben. Az áldozatokat nem a közületek hozzák, ha57