Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 5-6. szám - Közjogi és vagyonjogi kérdések a Mária Terézia Rend körül 5. [r.]

nagy magánvállalkozása iparvállalatnál látjuk a gazdasági életben, ahol a tiszta monopolisztikus helyzettől eltekintve is szép eredményeiket tudnak elérni modern szellemmel és mozgékonysággal és főleg az igazi üzleti érzékkel. Nem kell szégyellnünk azt, hogy a Dohányjövedék üzlet legyen, hiszen ma is az volna és jövedelmező, ha illetékesek megszívlelnék azokat az érveket, amelyeket mi felhoztunk és amelyeket a számok, adatok is igazolnak. (Folytatjuk.) Vesztett befolyásából az orvosi főosztály Kozma távozásával a belügyminisztériumban Sokak előtt tudott tény volt az, hogy Kozma Miklós belügymmiszteirsége alatt eddig soha nem tapasztalt mértékben, megnövekedett az egészségügyi főosztálynak a befolyása a belügyminisztériumban, hiszen köztudomású volt Kozmának nagy előszeretete az egészségügyi intézményekké1]' szemben, aminek aztán az volt a 'következménye, hogy igen megnőtt Johan Béla dr. professzor-államtitkár befolyása is a belső ügyek alakulásában, ami meglehetősen nagy ellenszenvet robbantott ki a többi, szintén fontos főosztályok részéről. Kétségtelen, hogy ez sok tekintetben bizonyos egyoladlúságot teremtett és amint annakidején kifejtettü.k költségvetési bírálatunkban, valóság az, hogy szükség van az ország egészségügyi viszonyainak a fejlesztésére, azonban ezt megelőzően mégiscsak a szociális jólétet kell emelni, mert éneikül nem lehet igazi egészségügyi politikát sem csinálni. Johanék egyik legfontosabb kodifikációja, az orvoskamarai törvény pedig sok tekintetben nagy nyugtalanságot keltett és fog még kelteni a jövőben is, nem volt sürgős ennek a .keresztülvitele, lehetett volna jobb időkre halasztani, de hát akkor a favorit ez az osztály volt. Ennek a törvényjavaslatnak köszönhető egyébként az az „orvosi műhiba" is, ami például a fogtechnikusok kérdésében történt, amely vonatkozás mindennek nevezhető csak nem szociálisnak és ami szintén csak felesleges nyugtalanságot keltett és ébresztett fel egy elszunnyadt, talán elhanyagolt társadalmi ellentétet két foglalkozási ágazat között, de amelyet egyik korábbi belügviminszter sem mert olyan tabula rázával, olyan snejdig kardsuhintással megoldani, ahogyan azt Kozma Miklós csinálta. De nem oldotta meg, sőt ellenkezőleg, csak súlyosbította a helyzetet. Vájjon németországi segészségügvi útjukon Iátták-e, tanulmányozták-e a nagy egészségügyi reformerek az ottani fogtechnikus-kérdést, amely példás módon van megszervezve, ahol valóban azt a célt szolgálja, amit itt is kellene szolgálnia, a nagy népességre szabott olcsó és szakszerű fogászati ellátást, ahol 27.000 fogtechnikus dolgozik és csak 16.000 fogorvos, mindkét társadalmi réteg a legnagyobb harmóniában, törvényes szabályozással az állandó képzett utánpótlásra. Ha esetleg nem tanulmányozták ezt a részét, akkor igen ajánljuk, tegyék meg utólag, utazzanak ki Berlinbe, — Johan professzor úr és helyettese, Grosch dr. miniszteri tanácsos — és keressék fel Reichsdentistenführer Schacffer urat, aki igen képzett és teljhatalmú fogtechnikus, majd ő bemutatja intézményeit, szervezeteiket, a Linien-strasse-i nyilvános klinikájukat és egyetemi nívójú iskolájukat. Ezt kell tanulmányozni künn, hogy idebenn jól kodifikáljon az egészségügyi főosztály, s nem pedig az egytányérételt. Mert a helytelen kodifikáciőval sikerül elvenni egy egész foglalkozási réteg szájától az egytányérételt. Ez nem szociálpolitika, ez nem egészségügyi politika. Ez rideg kenyérharc volt. Kozma kezdődő népszerűtlenségéhez nagyban hozzájárult az a tény, hogy egy szakképzett, virágzó és tagadhatatlanul hivatást teljesítő iparágat akartak márólholnapra földönfutóvá tenni csupán egy orvosi doktrína kedvéért és sikerült ebben a kérdésben az egészségügyi főosztálynak maga ellen hangolni a többi minisztériumokat is, akiknek semmikép sem volt az intenciója a belső nyugtalanság keltése. Ebben a kérdésben fordult elő, amelyre még nem volt példa a minisztériumok életében, hogy egy miniszterelnökségi átiratra a belügyminiszter rideg elutasítással válaszolt. Ugylátszik, akkor még nem tudta Kozma, hogy a problémák nehezek, viszont a politika veszélyes mesterség és a miniszteri szék nincs betonba ágyazva. Ezért veszít most az egészségügyi főosztály befolyásából és szorul vissza jelentőségének megfelelő keretekbe. Győr város szociálpolitikája Spáth Gyula dr. győri polgármester eddigi működésével bebizonyította, hogy a hozzáfűzött remények valóra is válnak, mert buzgó és hozzáértő agilitással dolgozik azon, hogy a mai súlyos helyzet legnehezebb problémáját, a szociálpolitikai kérdéseket még a rendelkezésére álló kis eszközökkel is úgy oldja meg, hogy minden vonatkozásban enyhítsen a bajokon és megfelelő támogatásban részesítse a közület azokat, akik arra reászorultak. A győri városháza egész vezetősége átérzi hivatásának szép feladatait és a polgármester mellett a szaktanácsnokok, mint Koller Jenő h. polgármester és Leyrer László dr. tb. tanácsnok nagy gondot fordítanak a szociális ügyekre. A pontosan vezetett nyilvántartás szerint 3227 munkanélküli családot, összesen 11.606 lélekszámot tartanak nyílván és ezeket segélyezik. Azonkívül sok új szellemi szükségmunkást állítottak munkába a sürgősebb városházi teendők elvégzésére. Ezeken kívül gondoskodás történt abban az irányban is, hogy egy új Szeretet Otthont építsenek, erre a célra a régi vágóhíd két szárnyépületét alakítják át teljesen modernül, ahol egyelőre száz ellátásra szorulónak lesz helye. A város vezetősége fokról-fokra igyekszik kiépíteni ezt az intézményt, úgy, hogy megfelelő férőhely álljon a rendelkezésre. Az eddigi intézkedések beváltak és a mai idők legnagyobb problémáját igyekeznek megoldani, a szociálpolitikait, ami végredményben is alapja a rendnek és nyugalomnak. Többször hangoztattuk már e hasábokon, ha valamelyik ágazatában, akkor éppen a szociális résznél vár nagy feladat a közigazgatásra és éppen ennél a résznél kell rendel38