Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 23-24. szám - Elnémított magyar igazságok. A magyar királyság eszméje az igazság fényében - A kér Andrássy és a két Tisza

lanok jogi védelméről, Arató István dr. ,,A nemzetközi magánjogi visszautalás"-ról értekezik. Végül a szemlében Osoald István és Dégré Miklós búcsúját ismertetik. Közgazdasági Szemle, 1937 szeptember—október hó (Szerkeszti: Hel ler Farkas.) E számban kezeli meg Kisléghi .Y</.'/;/ Dénes hosszabb értekezését „Az univerzalizmus gazdasági tanai" címén, amely folytatása a koráb) iákban már közölt a/ univerzalizmus társadalomtudományi vonatkozásainak. ugyancsak Ottmar Spann művei alapján. Majd Korek Valériától „A magyar mezőgazdaság jövedelmezősége" című hosszabb értekezés következik, végül Halász Ferenc ,.A londoni nemzetközi cukoregyezmény'í-f ismerteti értékes cikkben. Bő a közlemények és a könyvismertetés) rovata e számnak. Munkaügyi Szemle, 1937 november hó. (Szerkeszti: Pfisterer Lajos.) Első cikke Vigh György dr. a vármegyei, városi és községi alkalmazottak öregségi és rokkantsági ellátásáról szól, figyelemreméltó Máthé István dr. cikke, amely a társadalombiztosítás útján a családtagok segélyezése körüli vitás kérdésekről szól. Végül igen tartalmas a „Balesetelhárítás" és a Joggyakorlat" rovata e számnak. A Katolikus Szemle most megjelent novemberi számában Mihelics Vid.) A Katolikcs Szemle most megjelent novemberi számában érdekesen ismerteti Nyiry László ny. vezérkari ezredes a legújabb háborúk katonai tanulságait. Mihelics Vid „Szociográfus a bíró előtt" címmel fűz kritikai megjegyzéseket a Féja-perhez, amely országos feltűnést keltett. Boldizsár Iván az erdélyi fiatalság marosvásárhelyi találkozásáról ír. Több más tanulmány, rendkívül gazdag kritikai rovat, változatos szemlék, külföldi tudósítások olvashatók még a kitűnő folyóiratban, amelyet a Szent István Társulat megbízásából Mihelics Vid szerkeszt. (Előfizetési ára 1 évre 10.— P.) Korunk Szava, 1937 november 15. (Szerkesztik: Szó c h e n y i György gróf és Katona Jenő.) A szokott nívós tartalommal jelent meg ez a szám is. s ha most egyik cikket pár szóval kiemeljük, akkor azt csak azért tesszük, hogy őszinte kritikát gyakoroljunk arról. Horváth Béla. a katolikus költő egyik cikkéről akarunk itt véleményt mondani pártatlanul. ..Magyar Katolikus Könyvek" (?l címen jelent meg ebben a számban és meglepett bennünket az a gyűlölködő hang. amely sem igazhívő katolikushoz. sem pedig ennek ,i lapnak a nívójához nem illő. Lehet, hogy igaza van a cikkírónak, nem ismerjbk a tényállást, ismételjük, lehet, hogy Horváth Bélának van igaza, amikor kikel a keresztvizet kapott zsidók üzleti szelleme ellen, akik könyveket adnak ki fentjelzett gyűjteményes címen, azonban úgy képzeljük el, hogy mégsem áradhat ki ennyi gyűlölet abban a lapban, amelyik egyik leg-_ szebb harcát vívja most már hosszú hónapok óta a nácizmus faji gyűlölete ellen. Mert Horváth Béla cikkéből ugyanez a faji gyűlölet csaj) ki a ..szíriaiak" ellen, mint bármelyik nác-lap hasábjairól. Sőt a fajelméleti megjelölése sem más. S ebből a cikkből is olyan lelki dualizmust vélünk felismerni, mint pl. \itéz Málnási Ödön történelmi könyvéből és a perében elhangzott védekezéséből. () is előbbit zárdába vonult, lelkigyakorlatokat végzett, mielőtt gyűlölni kezdett. így van valahogyan Horváth Béla cikkével is. aki a végén ájtatosan jelenti ki: „Hevesen és erélyesen szóltam, de lelkiismeretem és menybéli Mestereim parancsára." Hát, bocsásson meg nekünk a tisztelt cikkíró úr. de valahogyan mi ezt nem tudjuk megérteni, ezl a lelki-kettősséget, mert hiszen a mennybéli Mester, aki alatt Jézusra gondolunk elsősorban, ugyancsak szíriai volt abban az értelemben, ahogyan a cikkíró gondolja és igéje mégis máskép szólott akkor t's mást parancsol ma is. A Just-Rábstern urat ütheti, szidhatja, ha arra rászolgált, kipellengérezheti, leleplezheti, de csakis úgy, mint minden más hittestvérét, ha bűnözött és nem úgy, mint szíriai! és galieiánert. A katolicizmus nem ismer lajt. csak embereket, s azok pedig, akiket a megkereszteléssel az anyaszentegyház kebelébe fogadott egyszer, azokról nem úgy kell szólni, mint „díszgójokkal megtűzdelt fürge galicainizmus" példányairól, hanem .jó, vagy rossz hittestvéréröl. Ez olyan alapvető tétel, amely körül fordul ma meg az a harc. amelye! a hívők folytatnak a pogány-áramlat ellen. Többi cikkei is a szokott nívós értekezések, kiemelkedik a folytatólagos szociálpolitikai ankétja, ahol a hozzászólások felölelik az összes égető problémáinkat. BERLINI kormányférfiui látogatás szépen sikerült, a Harmadik Birodalom vezetői naqy barátsággal fogadlak államférfiainkat, kihangsúlyoztál: a légi német-magyar fegyverbarátságot. Lehet, hogg e látogatásnak főleg baráti-tüntető jellege volt, de biztos, hogy gazdasági szempontból igen jelentős lehet a jövőt illetően. Ami pedig a politikai résiéi illeti, hát ez egyelőre csak házi vonatkozású, vagyis teljesen belpolitikai, minden külpolitikai vonatkozáson kívül. Furcsának csak azt találjuk az egésznél, högg külföldi lapokból kell értesülnünk e látogaU'ts egyik főbb pontjáró, a magyarországi ném^t kisebbségek sorsát illetően. Hát ez nagyon érdekes lehet és úgij elszoktunk már, a boldog béke-evek óta, a nemzetiségi kérdésektől. Hát most majd újra kezdődik? Sajnálnánk, ha sokszor kerülne napirendre ezen a címen idehaza ez a kérdés, habár talán bizonyos vonatkozétsokban a belső tisztulás miatt jótékony hatású volna. De nem akarunk elébevéigni a dolog, nak és eseményeknek és megvéirjuk, amíg hivaUilosak beszámolót tartanak a berlini útról és annak eredményeiről. Türelmetlenül várjuk . . . KÁROLYI GYULA gróf elnököli azon a gyűlésen, amelyen a főnemesek ültek össze, hog í az ez év végén lejáró mandátuma felsőházi kiküldötteik helyett ú\akat válasszanak. A választásra jogosult 152 főnemes közül 85 jelent meg és választanak 38 új felsőházi tagol. Igen érdekes volt ezen Széchenyi György gróf és Teleki Pál gróf felszólalása, akik nagyon helyesen állapították meg. hog j ne csak a kor legyen márvadó, hanem a tudás, a hozzáértés és eddigi közszereples. Mert most olyan fontos alkotmányjogi változások elölt állunk, közte a felsőház egyenjogúsítása is, amikor végre komolyan keH vennie a főnemeseknek is a törpényhozás munkáját. Megegyezlek egy 12 tagú jelölöb'zottságban, akik majd kiválasztják a 152 közül azokat, akik<>t alkalmasnak tartanak. Ugylátszik. hogy Kéirobp Gyula grófnak nagy befolyása lesz a továbbiakban és ha többséget tud szerezni magéinak a felsőházban, akkor jaj lesz megint az állami autóknak, amelyek azóta megint úgy elszaporodtak. Mert most mar majd a felsőház is beleszólhat . . . ZŰGSAJTÓ! — volt kezdetben az ordítás minden oldalról és aztán jött a javaslat. Erre felocsúdtak azok- is, akik eddig zúgsajlóról beszéltek és rájöttek arra, hogy csak egyféle sajtó lehet. )ti már régen megmondtuk, hogy add'g fognak farkas, illetve' zsandár után kiabálni, amíg itt lesz és akkor majd megbánják. Mert azt sem tudták, hogy nincs zúgsajló, hogy csak valutái lehel zúgban oenni és eladni, kommunista nyomtatványt szakiak zúgban előállítani, egyébkent minden rendes sajtótermék ügyészség elé kerül, illetve nincs, nem létezik az úgyneoezeil zúgsajtó. A sajtó fogalma kizár mindéi, „zúg-fogalmat". Ha tehát az u. n. „zúgsajlón" aka "171