Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 23-24. szám - Elnémított magyar igazságok. A magyar királyság eszméje az igazság fényében - A kér Andrássy és a két Tisza

Iolt|oirat szemle . Elnémított magyar igazságok < A magyar királyság eszméje az igazság fényében Most jelent meg a könyvpiacon Pltrichevich György ny. ezredesnek fenti című újabb kiváló munkája, amely mint hiteles okmányokkal alátámasztott alkotmányjogi forrásmű a maga nemében hézagot pótol. A volt kettős monarchia összeomlásával belállott új közjogi helyzet Magyarország és Ausztria közöli sok téren vetett lel nehezen megoldható kérdéseket, amelyek közt a legérdekesebbek egyike a Katonai Mária Terézia Rend közjogi és vagyonjogi problémájának megoldása. Bizonyság erre, hogy a kél kormány szerveinek hosszú éveken át húzódott tárgyalások után sem sikerüli ez a megoldás. Már-már úgy látszott, hogy a Mária Terézia Rend intézményi' hatalmas alapítványi vagyonával egyetemben Magyarország számára cgyszersmindenkorra elveszett. Ekkor lépett a porondra Petrichevich ezredes, aki éles judi ciummal átérezte, hogy a tárgyalások téves alapból indulnak ki. tehát ez. a hiba még helyrehozható. Ehhez azonban szükséges előbb oly szerteágazó és a régebbi történetírástól ferde világításba helyezett közjogi és történelmi fogalmak tisztázása, amelyek messze túlnőve a rendkérdés keretein, a valóságnak megfelelőleg domborítják ki a magyar királyság jelentőségét 1687 óta, amikor az eddig hűbéres Habsburg főhercegi ház Magyarország szuverén örökös királyi házává emeltetett. T.i. a németrómai császári méltóság, amelyet a Habsburg-császárok már évszázadok óta viseltek, csupán a megválasztott személyre szólt, de nem volt örökölhető, s így nem volt kihalása a család többi tagjaira. Petrichevich megállapítáisaival új szemszögből nézve tárja elénk hazánk történelmének ezt a fejezetét, s ebben az új meglátásban többek közöt a Mária Terézia Rend kérdése is is immár tisztán áll az olvasó előtt. A mű tartalomjegyzéke a következő: I. Előszó. II. Áttekintő általános összefoglalás (Alapítólevél a XI. fejezetben). III. A m. kir. kormány — elsősorban a pénzügyminiszter és honvédelmi miniszter — valamint más hatóságok hivatalos állásfoglalásai a Katonai Mária Terézia vitézi rendintézmény kérdésében az 1920—1934. években. A rendvagyon Magyarországra eső részének azonnali hazahozatala iránt támasztott határozott követelés. (A következő, IV—X. fejezetek tartalmazzák Ausztria fennálló kártérítési kötelezettségének okmányokkal alátámasztott bizonyítékait ! IV. Osztrák részről való elismerése annak, hogy a Rend közjogi alapja a magyar királyság, amit azonban később a gyakorlatban agyonhallgattak. V. Az osztrák kormányszervek tévedései, túlkapásai és erőszakos eljárásai. .1 rendvagyon jogtalan visszatartásit Wienben. VI. Osztrák ellentmondások és a Rend ügyeinek törvényellenes és rosszindulatú kezelése Wienben. Magyarország tiltakozásai. VII. A rendvagyon ebire megfontolt elértéktelenítése az államkincstár javára. VIII. Osztrák szervek ismételten hangsúlyozzák a felelősség kifejezett vállalását. IX. A bécsi rendvezetőség tévedései és ellentmondásai. X. A magyar kormányszervek tévedései és mulasztásai, melyek folytán a m. kir. kormány nem nyert tiszta képet a Rend és alapítványa ügyéről. XI. A IV—X. alatli megállapításokat perdöntőén bizonyító alapítólevél és egyéb okmányok 1—62-ig. XII. Rács-Rodrog vármegye példáladó hazafias manifesztációja a rendvagyon ügyében. XIII. A Rend szervezete, amint azt az 1918. évi összeomlás után előállott új joghelyzet és a magyar alkotmány határozottan megkövetelik. a) A Rend magyar voltát és fenntartási kötelezettségét igazoló bizonyítékok. b) Állam- és alkotmányjogi megállapítások a Katonai Mária Terézia vitézi rendintézmény alapszabályaihoz. c) A Katonai Mária Terézia Rendnek -s vitézeinek biztosított elsőbbségek és kiváltságok {„törvényesen szerzett' jogok). d) A Katonai Mária Terézia Rend szervezetének vázlata. XIV. A Rendre vonatkozó köz- és pénzügy-jogi irodalom. Angyal Pál, Ballagj Aladár, Eckhart Ferenc, Lukinich Imre. Marczali Henrik, Polner Ödön, Reiner János, Szekfü Gyula, Szladils Károly egyet, tanárok hozzászólásai. — Gróf Hadik János v. miniszterelnök elmaradt interpellációja. — Szemelvények a rendkérdést tárgyaló szak- és napisajtóból. XV. Magyarország és a dinasztia közjogi viszonya í806-ig. Kivonat a szerzőnek a Magyar Jogász Egylet 1937. febr. 20-án dr. Osvald István, a Kúria elnökének elnökletével tartott teljes ülésén felolvasott értekezéséből. Hegedűs Lóránt: A kér Andrássy és a két Tisza Alig képzelhető súlyosabb szerep, nehezebb vállalkozás, mint történelmet írni. Még nehezebb a feladat akkor, lra kortárs ír történelmet, ha kortárs világítja át a hozzá közelálló eseményeket és az eseményeket irányító, vagy eseményektől irányított figurákat. Eltekintve áltól, hogy az anyagán teljesen uralkodnia kell, ami aránylag könnyű feladat, de ami a legnehezebb, saját természetes elfogultságán, ítéletein és személyes impresszióin is túl kell emelkednie. Hegedűs Lóránt .,Gróf Széchenyi István regényes éjszakája" és „Kossuth Lajos legendák hőse" c. grandiózus munkáiban már tanúságot tett arról, hogy a kivételes élnie és kivételes tehetség ragyogó készségével tud történelmet írni. Annak ellenére, hogy az ö módszere szubjektívnek látszik, mégsem esik sohasem abba a hibába, hogy végső ítéleteiben tárgyilagos ne maradjon. Aránylag könnyű volt azonban Széchenyi és Kossuth korának és jelentőségének megábrázolása, de százszorosan nehezebb feladatra vállalkozott, amikor az Andrássyak és Tiszák történetét írta meg. Ez a négy név félszázad év magyar történelmét jelenti és ezalatt az ötven év alatt, amelynek Hegedűs Lí'iránl nemcsak szemlélője, de igen közelállója, sül formálója is volt, hű képet adni erre valóban csak ő vállalkozhatott. Szempontjain és beállítottságán vitatkozni lehet. Ítéleteit és meglátásait máskép értélmezhetik azok. akik nem az ö történelemszemléletének alapján látják az eseményeket De az kétségleien, hogy nem akadt még magyar történetíró, aki ilyen közel tudta volna hozni az Andrássyak és Tiszák bemutatásán keresztül a magyarság problémáit, sorsát és elrendeltetését. Olyan ez a mű. mint egy legavatottabb vezetővel irányított utazás, mintha visszafordította volna kissé az idő kerekét és utazunk az Andrássyak és Tiszák ötven évében. Jogállam, 1937 szeptember—október hó. (Szerkesztik: G a á r Vilmos és Szálai Emil.) E nyolcvanoldalas összevont szám igen értékes tartalommal jelent meg. Első cikke Gallia Béla dr. kúriai bíró „A munkaviszony újabb szabályai" c, Schwartz Tibor dr. táblabíró a Phönix-ügyben kibocsátott 4700 1937. miniszteri rendeletről értekezik. Csekey István dr. egyetemi tanár pedig méltatja elhunyt kartársának, Balásfalvi Kiss Albertnek a munkásságát és életét. Kovács Mihály dr. (Debrecen) a japán alkotmány kiépüléséről értekezik, végül még több apró cikk és ismertetés egészíti ki e. t az értékes számot. Magyar Jogi Szemle. 1937 november hó. (Szerkesztik: A n g y a 1 Pál és Nagy Dezső Bálint.) Schuszter Rudolf dr. a törvényes zálogjog terjedelméről ír, György Ernő dr. az. adós örökösének jogi helyzetéről a fizetésképtelenségnél. Tclléry Géza dr. az egyházi célt szolgáló ingal170