Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 23-24. szám - Vidéki városközpontokat!

A nyírbátori eset tanulságai Már korábbi cselből kifolyólag szóvátet'iik azt, hogy a vidék közrendjét fenntartó esendői ségel, vagy községi rendőrséget oly védelmi eszközökkel szereljék lel, amelyek alkalmasak humánus módon a rendet fenntartani. Teljesen lehetetlen az, hogy a bortól feldühödött mulatozók közé éles töltéssel kelljen lőniök a csendőröknek önvédelemből, bármennyire is szabályszerű ez. Sohasem -zabád megfe'.edkc zni arról, hogy az alkoholtól bes/ániilhatatluuná sált cmbeicket okos s/óval megfékezni nem lehet, márpedig; az élesre töltött fegyver sem helyénvaló argumentum ilyen esetben. A tömegpszichológiát ismerők előtt egé,'. természetes, hogy egy 1 ülteremben illumi' á t állapotban lévő virtusos | araszllegenyek, pláne leányok élőt!, non hallgatnak az anu'igyis gyűlölt „zsarura", sőt ellenkezőleg, kitör belőlük ilyenkor i józan állapotban beléjük fojtott virtus, a szilaj magyar ..csak azért is' Kzt tudniok kellene illetékeseknek és miUf.'in az ilyen iseték nem szórványosak, mármint a mulatozó tömeg garázdálkodásai, legikus, hogy gondoskodni kell olyan védelmi eszközökről; melyek eltolják a végleges megoldást addigra, amíg kijózanodnak a virtusteli legények. Akkoriban, egyik ilyen vidéki összetűzés alkalmából, reklamáltuk, hogy miért nem szerelik fel a vidéki csendőrséget künn;, fakasztó bombákkal a tömegtámadások esetére, amely igazán hatásos védekzés lenne falun ilyenkor, vagy — éppen a nyírbátori esetben a /.árt helyiségben reniténskedő tömegnél — a tűzoltók vízfeeskrndője sokkal hatásosabb eszköz lett volna a szétoszlatása Mi akadálya lehel annak, hogy ezek az eszköz' !, ne vétessenek igénybe? Hiszen a közrendészeti szabályok sehol nem íiják e'.ő azt, hogy halottak maradjanak a helyszínen egy-egy rendcsinálásnál. Az ilyen véres eredményű beavatkozás esik növeli az ellenszenvet a rertd őrei ellen, indokolatlanul, de a primitív népi indulatok nem igazodnak a törvény szelleme után. Az ilyen eset után felbukkanó bosszú szüli aztán a további garázdálkodásokat Semmi akadályát nem látjuk annak, hogy a védelmi eszközök, igazodva a korhoz, békeidőben és nem politikai, vagy államellenes lömeggarázdálkodásoknál mások ltgyenek, mint az élesretöltöft lőfegyver Mint ahogy a budapesti államrendőrségi! I alkalmazót! gumiból jól bevált és tette alka'mazása ól i sokszor lelesiegessé a kevésbbé humánus rendőrkard használatát. Neír hil,áztatjuk a nyírbátori esetben eljáit közegek erélyes fellépését, de teljesen feleslegesnek tartjuk ezt a módot, erről nem a közegek tehetnek, hanem az előírásaik, nem szólva arról, hogy telt helyiségben nem szabad olyan helyzetbe kerülniök, hogy az! . szorult helyzef'-nek nevezhessük, mert máskép a vérengzés elkerülhetetlen. A telt helyiségbe nem szabad úgy bemenniök fegyveresen, hogy ilyen helyzetbe kerülhessenek. Csak a nyitott ajtóhél, teljesen szalad háttérrel letiet kocsmában, vagy táncteremben összegyűlt tömeget feloszlásra felszólítani, nem pedig 1.özéjiik behatolni, mert csak ebben az esetben adhatnak le r tiszté lövést, amely sok esetben kijózanítókig hat. Szóval mi.nlt n> inkább, mint kc/rendészeti halottakat. llt sürgős szervezeti változtatásra van szükség. Sokoropátkának már van Trecsurája, de még nincs - orvosa Ez a kis falu, Sokorópátka, akkor váll közismertté, amikor szülötte, Szabó István, gazdaminiszter lett, Nagyatádi Szabó István mintájára Sokorópálkai Szabó István néven. Maga a falu nem nagy, mintegy ezer lélek lakosságú és most nemrég kegyeletes ünnepség közepette választotta meg díszpolgárául vitéz Kálóy Ferenc nyugalmazott igazgató-tanítót. A felsődunántúli mezőgazdasági kamara értesítőjében olvastuk ennek az ünnepségnek a lefolyását. Ez ünnepség alkalmával beszédet intézett az ünnepelthez a falu plébánosa és a mindvégig nagy lelkiismeretességgel betöltött tanítói pályáját méltatva öt ahhoz a Trecsura japán ezredeshez hasonlította, akinek a japán császár adományozta a ..legkötelességteljesítöbb ember" jelzőt, amiért 1923-ban a tokiói földrengés alkalmával hősiesen viselkedett. Erre mondotta a plébános a most nyugalomba vonuló tanítónak, hogy: „Te vagy Sokorópátka község Trecsurája !" Az üdvözlésre adott válaszában a tanító meghatottan jelentette ki. hogy. sajnos, most már el kell neki távozni Sokorópátkáról, mert betegsége folytán orvosi kezelésre van szüksége, márpedig a községben nincs kéznél orvos. Hát bennünket főleg ez a rész érdekel az egész dologból. Mert ha szép és valóban őszinte cselekedet, hogy egy kis falu a nyugalomba vonuló tanítóját íny megbecsüli és díszpolgárául választja, ez valóban felemelő érzés, mert nem képviselőt, vagy minisztert tüntetnek ki díszpolgársággal, mely mostanában annyira divatbajött. De. kérdezzük, miért nincs orvos Sokorópátkán ? Egy olyan községben, amelynek lélekszamá közel van az ezerhez, amely község már egy minisztert adott az országnak, ott miért nincs orvos ? Folyton panaszkodunk, hogy a diplomás fiatalság nem tud elhelyezkedni és íme nap-nap után tapasztalhatjuk, hogy népes települési teriiletek állanak orvos nélkül. Miért nem lehel ezen segíteni 1 így cselt aztán, hogy Sokoropátkának már van Trecsurája, de még nincs orvosa. Pedig erre is nagy szüksége lenne, úgy !>ondoljuk. Kér új főispán Most nevezték ki Barcsay Ákos kaposvári föszolgaI írót Bihar vármegye és Vajay Károly belügyminiszteri tanácsost Szabolcs vármegye főispánjává. A magyar közigazgatási élet nagy örömmel fogadta mindkét kinevezési, miután az új főispánok közismert és közbecsülésnek örvendő tagjai voltak eddig is a közigazgatási karnak. Még 1932-ben írtuk meg e hasábokon, hogy Barcsay Ákos, mini a kaposvári járás főszolgabírója milyen mintaszerűen szervezte meg a szegényügyet járásában már akkor, amikor még az egri normának mint fogalomnak híre-hamva sem volt. Vajay Károly dr. pedig másfél évtizedes minisztériumi szolgálata alatt négy belügyminiszter mellett töltötte be a miniszteri titkári állást közmegelégedésre, nagy buzgalommal és ügyszeretettel és szerzett magának önzetlenül sok-sok ezer őszinte barátot, akik örülnek most kinevezésének. Meg vagyunk győződve arról, hogy ezen az új posztján meg fogja állni a helyét és segítségére lesz a megyének éppenúgy. mint a kormányzatnak. Ney Géza lesz Pesl vármegye alispánja Ahogyan közeledik a választás terminusa Pest megyében a megüresedett alispáni székre, úgy alakul ki lassan sok jelölt közül annak a személynek a jelöltsége, aki a legalkalmasabb arra, hogy a választás simán és minden szenvedélytől mentesen történjék meg az ország legnagyobb vezető megyéjében. Ugyanis sem a kormány, sem pedig a pártok nem tudnak megegyezni a többféle jelöltben, amely jelöltek közül — vannak hárman — mindegyiknek egész 165