Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 21-22. szám - Egy politikus a főváros és a kormány viszonyáról

zabolátlan, rendszertelen szaladgálása is megmaradjon, ha ez a kényelmét is szolgálja egyben, mindez lehetet­len. Túlzottnak és indokolatlannak tartjuk a sajtó haj­száját eibben a te kintiéiben és bármennyire is szeretik kigúnyolni például a német alaposságot és rendszerete­tet, tudjuk, hogy ott ezek nem fordulnának elő. Már­iáin az ilyen felelőtlen és a közlekedési vállalat közön­ségnevelési megnyilatkozása ellen való uszítás. Már több ízben rámutattunk arra, hogy itt a fővá­ros vezetőségének kellene intézkedni abban az irány­ban, hogy a Beszkárt ne képezhesse az állandó hecce­lődés tárgyát, mert ez csak megnehezíti a vállalatnak a munkáját és sok esetben akadályozza is azon célok el­érésében, amire törekszik. Tűrhetetlen, hogy ez a köz­lekedési vállalat mindig olyan színben legyen feltün­tetve a publikum előtt, mintha annak érdekei ellen cse­lekednék szántszándékkal. Ha vannak is kifogásolható re'ítrmijai, mint amilyen a kisszakasz, akkor sem a pub­likum ellen valósította meg, hanem igenis a javára. Ugyanígy áll ezzel az új vágányáthelyezéssel is. Az, hogy jók-e ezek a reformok, vagv nem, azt végered­ményben belül kellene hivatalosaknak egymás között eldönteni a vállalat vezetőivel egyetértően és nem a nagv közönség állandó heccelésével a sajtóban leját­szódni. Ebben elsősorban az illetékes ügyosztályt hibáz­tatjuk, mert nem tesz meg mindent, hogv a sajtót ebben a vonatkozásban jó útra terelje, noha a főváros meglehe­tős áldozatokat hoz sajtólámogatások alakiában. Mégis­csak furcsa kissé, hogy a főváros azért fizessen, hogy nagy áldozatok árán fenntartott vállalatai ellen uszítsák a polgárságot. Itt sürgősen cseleked-n-i kell és végétvetni ennek a képtelen és áldatlan helyzetnek. Ha a városi törvényhatóság és a vezetőség nincs megelégedve a Beszkárt vezetőségével, akkor cserélje ki. de ne hagyja állandóan ütni őket, hiszen ezek az ütések végül is a főváros vezetőségére fognak rossz fényt vetni. Szóval, valahol hiba van, amin sürgősen változtatni kell. MERT a belpolitikai élet nem valami rózsás manap­ság és ezt csakis, akár hiszik, akár nem azok, akik le­becsülik minden nap, annak köszönhetjük, hogy alkot­mányos nemzet vagyunk és parlamentáris országban élünk. Mert azt csak nem mondhatja senki, hogy diktatú­rás országban olyan szabadon gyűlésezhetik és terjeszt­heti sajtó útján felfogását egy olyan párt, mint amilyen az alkotmányellenes nvilasfrakciók végbelen sora. Azt nem tudjuk, hogv diktatúrás országokban mi a szokás az állami nyugdijat élvezőket illetően, hogy őket is köti-e valamilyen szabály az illető ország berendezettségéhez, de nem valószínű, hogy meg volna engedve az, ami egy alkotmányos országban. Szó sincs róla, roppant egyszerű megparancsolni mindenkinek, hogv most ezt kell csinálni és hallgatni, vagy ellenkező esetben a falhoz lesz állítva, mint ellenvélemény és lepuffantva, de mi már mégis csak azon a véleményen vagyunk, hogv sokkal jobb az, ha mindenki és mindenkor megmondhatja véleményét. Azon­ban ennek a véleménynyilvánítások valahogyan tisztelnie kellene egy bizonyos határvonalat, amelyen túl ne halad­hasson, mert hiszen akkor odajutunk, amit annakelötfe a jó tót atyafiakkal kapcsolatban mondottunk: engedd be a tótot, kiver o házadból. . . Pécs város üzleti szelleme Nemcsak elvben, de álltaiában mindig ellenie vol­tunk annak, ha közületek üzleti gesztiókat honosítottak meg, azon -egyszerű oknál fogva, mert a közigazgatási rendszer szerint felépített bürokrácia teljes mértékben alkalmatlan nemcsak etikailag, hanem technikailag is is arra, hogy hasznothajót üzletekkel foglalkozzék. S ek­kor még nem bsezéltünk arról, hogy utóvégre egy vá­rosban az adófizető polgárságnak ,a hivatása olyan foglalkozást űzni, amely a kereskedelem, vagy az ipar körébe tartozik. A városi közüzemesítés kiterjesztése még sehol sem vált be, kivéve a legfontosabb közszol­gáltatásoknál, mint amilyen a víz, gáz és villany, 'ame­lyeket nem tanácsos magánkézbe adni. Nem hinnők, hogv előnyére válik Pécs városának az, ha a kifejlett üzleti szellemet tovább is terjesziti és mecseki szállótól kezdve egészen a pálinkás-itókáig mindent miaga, saját kezelésében épít fel, helyez üzembe, illetve gyárt és bn-z forgalomba. Valahogvan mégis furcsa, hogy a budapesti autóbuszokon kifüg­gesztett plakátokon gyógyitókát (vagy gyógv-itókát?) Pécs városa hirdessen, mondiván, hogy eladási iroda: ,.Pécs, Városiháza". Hiszen igv lassan egész krejzle­rái lesz a városháza épületéből, ami nem nevezhető épületes látványnak majd. Azit már tudjuk, hogy mi szokott a vége lenni az ilyenfajta „jövedelmező városi üzletek"-nek, példa erre Miskolc sorsa, ahol szintén voltak vállalkozások, vagv akár a szolnoki eset, ahol szintén saját kezelésben élelmeskedtek a közigazgatásra hivatott vezetők. Mi ismételten hangoztattuk azon álláspontunkat, hogy márpedig a városok ne csináljanak üzleteket, ha­nem igenis engedjék és hagyják mindig szóhoz jutni a magánvállalkozást, inkább segítsék, mozdítsák elő. Ma Pécs város anyagi helyzete papírforma szerint -igen kedvezőnek látszik, habár ez csak papírforma, de min­denesetre alkalmas arra, hogy fokozatosan segíséget nyújtson nekik anyagi megerősödésre. Nem tudjuk, mi az álláspontja a felügyeleti hatóságoknak ebben az élelmeskedő terjeszkedésben, de nem hinnők, hogy nagy kedvvel nézné az ilyen üzletieskedést. A sokféle vállal­kozás túlságosan komplikálja a költségvetési számadá­sokat és egy ilyen, a kamerális rendszeren alapuló számvitel, sehogyan sem alkalmas a kettős könyvvitel­hez szokott és csakis ezen keresztiül ellenőrizhető keres­kedelmi gesztiókhoz. Mi van egyébként azoknak a hivatali felfüggeszté­seknek a hátterében, amelyek Pécsett; történtek? 154

Next

/
Thumbnails
Contents