Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 19-20. szám - A belügyminiszter a falusi jegyzők munkaanyagokról

mint boncolják fel az egyes munkafolyamatokat alapos tanulmányozással. Egyik ilyen vizsgálati útján, amely egyik vidéki állami üzemben játszódott le, igen tanulságos tapasztalatot tett. Ugyanis ebben az üzemben máiévtizedek óta igen nagy restanciával dolgoztak és ezért alaposan átnézte, hogy melyek a/ok az irodai munkák, amelyekre ennek az üzemnek feltétlenü' szüksége van. Amikor áttanulmányozta az eg"sz anyagot, akkor rájött arra, hogy az eddig végzett munkának mintegy 35%-a teljesen felesleges, időrabló sablonos folyamat, amelv munkára végeredményben ennek az üzemnek semmi szüksége nincs. Olvan statisztikai kimutatások feldolgozásával is terhelték a munkaközegeket, amelyre még saiát magának sincs szüksége az üzemnek, hanem ameIvek még évtizedekkel ezelőtt valamelyik ottani vezető ember meghonosított. Sőt a felügyeleti minisztériumnak sincs szüksége ezekre a kimutatásokra. Amikor aztán megkérdezte a hivatali vezetőt, hogy miért van ez. miért van szüksége neki ezekre a kimutatásokra, amelyek a legfőbb időrab'ói a hivatalnokoknak, akkor azt válaszolta a hivatal vezetőié, hogv bizonv ő sem tudja mire jók ezek. de hát ő már ezzel együtt vette át a hivatal vezetését! Ez csak egv kis mozaik a nagv bürokráciáról, amikor efves hivatali vezetők nem rendelkeznek annyi iniciáló képesséegei. hogy gondolkozzanak is azon. vaiion szükség van-e minden olvan munkafolvamatra. amelyet csinálnak. Mert ha volna bennünk ennvi kis önállóság, akkor nagvon sok felesleges munkától tudnák saiát magukat megszabadítani. Igv azonban a szinte évszázadokon keresztül kifejlett bürokráciát, ennek szellemét, csak hosszú évek mnnkáiával tud:uk legyőzni, mégnedig 37 úi generáció beállításával, amelv p-eneráció már az úi racionalizálás szellemében npvelkedik a közigazgatási pálvára és ígv új szellemmel lép hivatalába. A belügyminiszternek az a terve, hogv a falusi jegvzőkkel ezentúl nem fog minden hatóság önmagául rendelkezni, hanem előbb erre a belügyminisztériumtól kell engedéh't kérni naivon neWes. mert ígv esősorban is mep-nehpzítik a rendelkezés útiát. azonkívül a be>Mcrvrninisztérii'm meg ti'dia ítélni varon szükség van-e i'n'phh és Tiiahh munkafeladatra. Most még csak az egves he'vj törvényhatóság hasonló szokását ke'lene valahogyan korlátozni, rendszerbe foglalni. ÖSSZEÜL A HÁZ ebben a hónapban és megindul a politikai és kodifikációs munka. Mosf még nem tudjuk, hogy melyik fos? túlsúlyba kerülni, mármint a politika, vagv a kodifikációs munka, mert ez két külömbözö dolog. Ugyanis, ha békésebb a hangulat, akkor nem minden javaslatba visznek bele csak politikát, hanem inkább szorgalmas munkát. Kétségtelen, hogy a most soron következő időszak tele lesz politikai javaslatokkal és így el lehetünk készülve egv kis csetepatéra, élénkségre. A? alkotmányjogi javaslatok közül sorrend szerint először a felsőház reformja kerül a Ház elé. de ezt megelőzően anróbb, még a múlt ülésszak befejezéséből visszamaradt iavaslattal indul meg az élet a parlamentben, főbb is ií'v. legalább addig lesz a pártoknak idejük egymás hadállásait jól kikémlelni.. . Alispán-válság Pestmegyében Meglepetésként hatott országszerte, hogy Erdélyi Lóránt, a népszerű alispán betegségére hivatkozva, már most kérte nyugdíjazását, amit a közgyűlés el is fogadott és szép szavakkal búcsúztatták el. Természetesen azonnal megindult a kombináció az utód iránt. Tekintve azt, hogy sok idő van a választásig, nem alakult ki még egyik oldalról sem komoly jelölés. Biztos, hogy a soron lévő főszolgabírók közül ketten is pályázni fognak. A külső személyeket illető kombinációk még koraiak. Tény az. hogy erős választási harc várható és nehezen találnak a fiatalok közül megfelelő jelöltet, az idősebb gárda pedig tartózkodni fog a versenytől. Nincs még kialakult helyzet ebben a vonatkozásban. A belügyminiszter a falusi jegyzők munkaanyagáról A legutóbb megtartott belügyminiszteri sa;tóértekezleten Széli József belügyminiszter úr igen tanulságos kis statisztikát olvasott fel arról a munkahalmazairól, amelv teendők elvégzése a falu jegyzőiére hárul. Szakszerűen, a racionalizálási bizottság által összeállított munkaóra meghatározással hihetetlen tömeget jelent ez a munkamennyiség és megfelel végeredményben napi 28 óra munkaidőnek, nem szólva aztán arról a töméntelen nyomtatvány-, regiszter, és kartotékmennyiségről, amelyekkel ez a munka jár. Régi megoldatlan probléma ez a közigazgatásban. Sehol úgy nem jelentkezik a bürokrácia vaskalapossága. mint ezen a téren. A közigazgatás reformálására alakult racionalizálási bizottság eddigi vizsgálatai nyomán nagvon sok tanulságos eredményre jutott eddig is már. de roppant nehézségek előtt álana'k e tapasztalatoknak és tudománlos megállapításoknak a helves realizálása tekintetében. Ennek természetesen egvik legnagyobb nehézségét a financiális helvzet okozza, de nem kevésbbé járul hozzá e nehézségekhez az a meggvökeresedett szellem, amelv a bürokráciának a sajátossága. Nemzedékről nemzedékre szálló adminisztrációs szokásoknál nem sok heiy iutott eddig az egvéni kezdeményezésnek, önálló, logikus gondolkodásnak, hanem csak a szolgai utánzás érvénvesült az egész vonalon, lellemzéskéo meg kell említenünk ezzel kaocsolatban egv beszélgetésünket a racionalizálási bizottság egvik fa°"iáva' akinek eddigi működésének is már nagyon sokat köszönhet a közigazgatás mai modernizálása. A megfelelő javaslatok elkészítése előtt az a szokás, hogv a racionalizálási szakemberek itt-ott a helyszínre szállnak ki. hogv eredeti helvén tanulmányozzák a régi rendszert és ennek alános helvszíni átvizsgálása után tegyenek indítványt az újítások behozatalára, vala139