Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 19-20. szám - Német szellem jogalkotásunkban

gyártásra. Angliában közmondássá vált a „man, not measuresü szaiva, hogy emberek kellenek nem törvények; a bajoknak oka többnyire az, hogy a fennálló törvényeket rosszul tanítók; nem új jogszabályok, hanem tanult és szorgalmas hajtják végre; hogy nem új tantervek kellenek hanem jó bírák; nem közigazgatási kódex, hanem besületes és le kiisrreretes hivatalnokok. És Angliában a százados kultúra és a nagy gazdagság meg is teremti az embereket. A tanárok oly családokból kerülnek ki, melyekben nemzedékek óta tradíció a tudomány; a selí government a gazdag gen'ryböl kapja ingyenes munkásait; a bírói széket 5—8000 font sterling évi fizetéssé' látják el és az ország leghíresebb ügyvédei versenyeznek érte. Kultúrát, vagyont, embereket: ezt sem képviselőház sem miniszter nem csinálhat. De minthogy valamit mégis csak kell csinálni; csinálnak azt, ami legolcsóbb, legkönnyebb és 'eggyorsabban kész — csinálnak törvényt. Nem abból a törvényből, melyet csak a szükség teremt és csak a szükség tör; nem abból, melynek -magvát a mi saját életünk hinti el a haza földjébe, s mely annak talajábó' merítvén erejét amint gyökereiben, úgy gyümölcsében is a magunké: hanem törvényeket, melyek szülőoka a meglevő törvényhozási orgánumok tétlensége és tennivágya, a törvénykésztök és parlamenti képvise öik személyi hiúsága és módszere: az olcsó utánzás. Ha végigtekintünk a zon a könyvtáron, melyet 1867 óta kelt törvényeink immár kitesznek, az első érzés a meglepetés: mennyi munka, mennyi -haladás! De rántsunk ki egy-egy ilv törvényt a törvénytárból. Vizsgáljuk keletkezését: mi adott neki é etet? Hogy fogant a gondolat? Mi volt a mintakép? Kik voltak szerkesztői? És erede'e tartalma és formája szerint mennyi benne igazában a magunké? A kultúra, amiről ez a törvénytár, tanúskodik, az, amit az angol Disraeli egyszer recond hand civilisation-nak nevezett: másodkézből való, idegenből kölcsönzött, utánzott ku'túra az. A németek is abban szenvednek arrút az angolok overlegislation-nek hívnak. De az ö malmuk legalább a saját búzájukat őrli. De mink? A mi törvényhozásunk jó-ban-roszban a németeket utánozza, mint a táncolni nem tudó, ki a négyesbe beál' és izeg-mozog, amint a szomszédjáról néz': őneki nincs benne felelőssége és a párjának nincs benne öröme. Mint születnek e törvények — melyikünk ne tudná? A miniszteri tanácsos reggeli kávéja mellett vezércikket olvas a „Neue Freie Presserben me'y egy törvényt ismertet és méltat, ímely a német birodalmi ülésben kelt — mondjuk — a házaló-ipar szabályozásáról. Ez kapóra jön. Rég vár már valamire, amit , reformálni" lehessen, -mert minisztere „csiná'ni" akar valamit amivel a képviselőház és a közvélemény előtt a maga -hiivatottságát igazolja. A miniszteri tanácsos elhozatja tehát német törvényt indokolásával és előkészítő anyagával együtt lefordítja ,.a hazai viszonyok tekintetbe vételével", ami azt jelenti hogy ..Kreisa-mtmann'" he'yett .szolgabírót" tesz és 30 évi elévülés helyett 32 évest. A miniszter örül az operatumnak. Aznapig nem vette ugyan észre, csakúgy amint nem vette volt észre a miniszteri tanácsosa sem hogy a hazai házalás valami kiiönös szabályozásra szorlna. De ha itt van a javaslat, utó'ag bizonyára meg lehet találni a bajt is amelyen az segíthetne. Felhívatja hát valamelyik félhivatalos könyomatosát. A kőnyomatos közzéteszi és másnapra az összes lapokban olvasható, hogy nagy „reform" készül a minisztériumban. Aznapig egy lap sem vette ugyan észre, hogy a házaló-ipar e hazában törvényhozási szabályozásra szorulna; de minthogy a minisztériumban , reform" készül, bizonyára megvan a baj is. És a lapok vezércikket irnak a bajról és a „reform"-ról. És a mint a javaslat a német törvényjavaslat után készült, úgy a vezércikkek a , Neue Freie Presse" vezércikke után készülnek. Következik a harmadik stádium. Ankertet hív össze a miniszter, amelvre meghívja a képviselőház titpikus alakjait, mint szakértőket: egynéhány kormánypártit és egyet-kettőt az ellenzékből. A szakértők elolvasván a meghívót és a hozzá mellékelt iavaslatot. mindenekelőtti úgy érzik, hogy eddig nem vetnék észre hogy a házaló-ipar e honhazában valami égetően szorulna a szabályozásra. De min'-hogy Németország törvényt csinált, a -miniszter iavaslatot készített és a lapok vezércikket irnak, hát bizonyára megvan a baj is. Kiveszi hát a kormánvnárti kapacitás — -mondjuk A. úr — a képviselőház könyvtárából a német birodalmi gvülés naplójának azt a kötetét, melyben a nevezett törvényről folyt vi*a olvashafó. Kiietryzi magának oontosan. mit mondott a néme+ törvény egyes szakaszának érdekében a német miniszter és mit az öt táffiöeató többség szónoka. De ugyangy tesz ugyanezzel a nanlóköte'tel másnan az ellenzéki szakértő korieus is — mondiuk B. úr — kijegyezvén magának, hogv a német el'enzékböl mit mondtak teszem Richter, vagv Wind-hors* [ev feHe^werkezve mennek a szakértők a miniszteri ankétre Itt a miniszter hatásos beszédben elmondja az énveket, rmke' a iavaslat indokolása a német törvénv indokolásából mentett. Utána felál' a kormánvnárti kapacitás és hatásos beszédben üdvözli miniszter refortniá* Rámutat a bajokra, amidnek létezéséről ef*v ihónannal ezelőtt sem ő. sem más e hazában nem álmodott és elmondja ,,a hazai viszonyok tekintetbe vételével" 'ényegileg azt amit talán kevésbé hatásos beszédben annak ideién a német kollégája mondott. De az ellelnzéki kori-feus sem ham'ia magát. Feláll és el'enzéki felháborodással tiltakozik a Richter és Wind-horst érveivel. Minek folytassam? Igv me^y ez tovább a képviselőházban míg végül törvény lesz. De a törvénv még szentesítve nincsen már aján'atot kan a Franklin-Társulat egv vidéki jogakadémiai profeszortól. -hogy kommentárt adna ki a készülő törvényhez, melv kommentárt persze az érdemes tanár ismét a német törvénynek egy német kommentárja alapján . a hazai rviszonyok tekintetbe vételével" transskribá.t. És szen+esíttetik a törvénv és kiadiák a kommentárt — és az újságok magaszalják a minisztert, ki ..szakértő kezét rá'ette az ország fakadó sebére" és a tudós tanárt, ki .irodalmunk egy hézagát töltötte be". És mikor a törvény életbe 'ép és annak valamelyik §-a egv perben vitássá válik,, a Kúria van hivatva, hogy a peres értelmezés kérdésében végső instanciába-n döntsön. A tanácsban idegenül állanak az idegen törvénnyel szemben. Ekkor a tanács érdemes e'nöke felüti az , Entscheidungen des deutschen Reichgerichtes" című döntvény-gyűjteménynek azt a kötetét és lapját, amelyen olvasható, hogy a német törvénynek megfelelő §-át hogy-mint értelmezte a lipcsei Reichsgericht. És nyomában kél a nagyméltóságú magyar kir. Kúria „e'vi jelentőségű döntvénye" ismét ,a hazai vsizonyok tekintetbe vételével". íme törvénykészítés, törvénymagyarázat és törvényalkalmazás így táncolja a mások négyesét: ez az a second hand- civilsation, ami újabb törvénytárunkon végigvonul. Hát ha az effajta törvény-öntésben pi-henöt tartottunk egy esztendőre: ezért nincs mit jajveszékelnünk. Volt időnk magunkra eszmé'ni. És ha az 103-iki üres törvénykötet ufán egy pár esztendeig egy pár vékonyabb törvénykötet is íogna következni: az igazi magyar kultúrának ez nem lesz vesztesége. " 138