Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 17-18. szám - Történelmi és közjogi hibák a katonai Mária Terézia-rend alapítólevelében

Rovatvezető: Fehér Andor dr. Történelmi és közjogi hibák a katonai Mária Terézia-rend alapítólevelében Irta: PETRICHEVICH GYÖRGY Történelmi kutatásaim során tapasztaltam, hogy annakidején a bécsi magyar királyi udvari kancelláriától kiadott okmányok nem egyszer tartalmaznak téves közjogi megjelöléseket, sőt egyenesen alkotmányellenes kifejezéseket. Evvel kapcsolatban felemlítem, hogy Kollár m. kir. udvari főkönyvtáros, Mária Terézia bizalmasa megkockáztatta a királynő előtt azt a megjegyzést, mely szerint a magyar királyi udvari kancelláriában senki sem ért a magyar közjoghoz, s nem is foglalkozik vele senki komolyan. Ennek a megállapításnak helyességét példaszerűen igazolja a Katonai Mária Terézia Rend alant közölt alapítólevele. Ily közjogi hibák később, főként az összeomlás utáni felszámolás alkalmával bosszulták meg magukat s okozták többek között a Kat. Mária Terézia Rend közjogi helyzetének ferde beállítását, amivei súlyos etnikai és . anyagi károk származtak Magyarországra. A hibák helyreigazítását és egyéb közjogi és 'történelmi megállapításaimat féloldalasan iktattam be a szöveg közé. Az alapítólevél: „Mi, Mária Terézia, Isten kegyelméből római Császárné Germániában, Személyi címzés, minden közjogi tartalom nélkül, me'yet a Királynő férjének német-római császárrá választása; 1745 óta viselt. Ennek előtte okiratain a tényleges közjogi állásának megfelelő címzést találjuk: „Mi Mária Terézia, Isten kegyelméből Magyarország kirá'ynöje, stb., stb., és — (legvégül) — férjezett Lotharingiai és Bari hercegné, Toscánai nagyhercegné." (Lásd az 1741. évben kiállított királyi 'hitlevelet az Országos Levéltárban és az akkori törvényekhez a bevezető részt.). A Királynő közjogi he'yzete 1745-ben sem változott, s így címzése helyesen csupán a végén lett volna bővítendő a „férjezett német-római császárné" megjelöléssel. De semmikép sem volt helyes az 1745. után hozott törvényekben közjogilag az a sorrend, melynél az üres ..császárnő" címzés mege'özte a szuverén apostoli magyar királyi méltóságot. Hogy ezt egy, a jelenből vett példával megvilágítsuk: ha Németalföld királynője — az esetben, ha férje ma valamely ország császári méltóságát e'nyerné — magát „X császárné és németalföldi királynő"-níik címeztetné, úgy az üres, közjogi tartalom nélküli címnek ily sorrendben történő kiemelése sértené a szuverén németalföldi királyi méltóságot, amit az ország bizonyára nem tűrne. Vagy például: az angol és az olasz király egyben ténylegesen uralkodó császárok is. Köz- és nemzetközi jog szerint sorrendben mégis előbb a királyi s csak azután a császári címzés illeti. Mennyive! inkább volt az Mária Terézia esetében így, kinek nem voltak császári felségjogai és mint említettük, uralkodó szuverén királynő és a német-római birodalmi császárnak a hitvese volt. Elég sajnálatos, hogy a magyar rendek annakidején nem ti'takoztak a magyar szuverénilást sértő ily címzés el'en. Hogy ezt a hibát elkövették és ez az alaphiba máskor is előfordult, ennek a magyar királyi kancellária az oka. Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország és Slavonia stb. Királynője, Austria főhercegnője stb. stb. Mi a Magunk részéről és a Mi Királyi és Főhercegi AuStriai Házunkbeli A Habsburg Házat, amióta Habsburg Rudolf fiainak Alsó-, Felső-Austria és Stájerországot hűbéres országokuí adta, Osztrák Háznak — Haus Österreich — is nevezték. 1687 óta azonban, a szuverén magyar királyi méltóság örökösödésének törvénybe iktatása után, a beállott új nemzetközi jogi helyzet következtében az osztrák vazallus Ház elnevezést „Magyar szuverén Királyi Ház" elnevezésre kel ett volna változtatniok. így pl. Romániában a Hohenzollern Ház nem mint „német Ház"; hanem mint a román királyi ház uralkodik. A családnevekből nem lehet közjogi következtetéseket vonni, amint ez nem is történt meg nálunk régebben a Luxemburgi vagy Anjou, Spanyolországban a Bourbon1, Bu'gáriában a Coburg családi nevekkel. A királynő hivatalos ténykedéseinek megítélésében nem a családi név a mérvadó, hanem az általa betöltött közjogi méltóság. A „Ma'gyar Ház" e'nevezést annál is inkább fel keltett volna venni( mert Magyarország már a középkorban kiemelkedett a többi királyságok közül mint :)főkirályság" — „archiregnum". Ezt a királynő által annyira óhajtott címet a még Szt. Istvántól származó „apostoli" méltósággal együtt XIII. Kelemen pápa 1758 augusztus 25én kelt Breve-jével újította fel. Mária Terézia evvel is Magyarországnak és királyának tekintélyét igyekezett emelni. örököseink és utódaink számára e levéllel nyilvánosan kinyilatkoztatjuk és mindenkinek tudtára adjuk, amit államaink boldogulása és fenntartása iránt szüntelenül táplált anyai gondoskodásunkban éretten megfontoltunk, hogy ugyanis mennyire jelentőségteljes az, hogy a Mi katonaságunkat a maga tábornokaiban, törzs, és egyéb főtisztjeiben, ideértve a zászlósokat is a Nekünk és a köznek teljesített üdvös szolgálataiért és rendkívül bátor haditényeiért ne csak a kijáró zsoldon felül jutalmazzuk meg, hanem hogy kivételesen derék viselkedés jutalmaként különösen megnyilatkozó kegyeinkkel további bátorszív a és okos magatartásra is ösztökéljük. E kirá'yi királyi katonai rend elnyerésére tehát a királynő — de nem a császár! — összes katonai (tiszti) alattvalói törvényes joggal birtak, ideértve a belga-hollandi és olasz tartománybelieket is; ép úgy, mint az 1764-ben alapított magyar királyi Szt. István Rendet is az összes örökös kirá'yságok és országok polgári alattvalói megkaphatták. (Lásd: a Libri Regii 1764. évi kötetének 124. és 142. oldalait az Országos Levéltárban). Ma tehát mindkét rendintézmény kizárólag a magyar királyság tulajdona. Az egyik kimondottan a tűzvonalban szerzett érdemek jutalmazására szolgáló vitézi, katonai, a másik ál'ami szolgálatokért adományozott polgári érdemrend. 121