Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 11-12. szám - A magyar külpolitika mai helyzete

Azok a baráti kapcsolatok, amelyek Olaszország­hoz fűznek minket, az elmúlt évben még jobban el­mélyültek. A kormányzó úr őfőméltósága római láto­gatása olyan körülmények között folyt le, hogy az esész nemzet őszinte hálával tekintett az államfő felé, aki a két nemzet között fennálló barátság érzetét az olasz nép minden rétegében öntudatra tudta kelteni. A felséges olasz királyi és császári pár most lezajlott látogatása pedig tanúbizonysága annak, hogy Magvar­ország minden rétege a legnagyobb szeretettel visel­tetik az olasz állam, feje és őfelsége családja iránt, Őszintén remélem, hogy öfelségéék meggyőződhettek arról, hogy a magyar nép nem felejt és teljes erejéből igyekszik értékelni azt a segítséget, amelyet igen nehéz időkben az olasz nemzet Magyarországnak nyujtott. A kormányzó úr őfőméltósága, a kormány elnöké­nek és tagjainak bécsi látogatása, Schuschnigg kan­cellár budapesti látogatása, az osztrák államfő buda­pesti tartózkodása mindenki előtt érzékelhetővé tették azokat az őszinte baráti kapcsolatokat, amelyeket év­százados, tradíció és komoly érdekközösség tett állan­dóvá Magyarország és Ausztria között. Ami legutóbb is kifejezésre jutott, amikor megállapítást nyert. hogy Ausztria tovább akar haladni a római jegyzőkönyvek és a Berlinnel kötött megállapodás egyenes útján. A Németbirodalommal változatlanul fennáll a barátság. Tudom, hogy itt közbe fognak vetni egyes állítólagos nyilatkozatokat és hírlapi elmélkedéseket. Ez nem fog visszatartani annak a megállapításától hogy két nemzet között a barátság előfeltétele és leg­szilárdabb alapja az érdekközösség. Azt pedig alig hiszem, hogy akadna valaki, aki tagadná, hogy Magyar­ország és Németbirodalom között sok tekintetben poil­tikai és gazdasági érdekközösség áll fenn. Amíg ez a helyzet fennforog, addig semmiféle mesterkedés sem fogja a magyar-német jóbaráti viszonyt megrendíteni. Lengyelország érdeklődését természetszerűleg két hatalmas szomszédjával fennálló viszonyának ápolása köti le. Mindamellett állandóan szem előtt tartja azo­kat a közvetett érdekeket, amelyek a Duna-medence egyes népeinek sorsához fűzik. Ezeknek keretében sike­rült változatlanul fenntartani azt a barátságos viszonvt, mely Magyarország és Lengyelország között mindig fennállt. Angliának az egész világon vannak érdekei és ezért őszinte megelégedésünkre szolgálhat, hogy az angol kormány jóindulatú figyelme az érdekszférájába közvetlenül nem tartozó dunai államok békéjének biz­tosítására is kiterjed. Az angol társadalom fokozódó szimpátiája az egyik legfontosabb magyar probléma, a kisebbségi kérdés iránt, bizonyosmérvű megnyugvást kelt bennünk. Törekedtem rámutatni azokra a körülmények­re, amelyek Magyarország külpolitikai helyzetének az utóbbi években bekövetkezett javulását elő­idézték. Egyáltalában nem akartam azt állítani vagy bizonyítani, hogy minden eshetőség ellen biztosítva vagyunk. De azt a következtetést levonhattam, hogy a kisantant egyeduralmának megtörése a Duna-medencé­ben javította a közeledési politika esélyeit. Megerősített ebben a meggyőződésben az a körül­mény, hogy Magyarország elment az előzékenység leg­végső határáig és minden módon igyekezett a kisantant államainak tárgyalási hajlandóságát felkelteni, igaz, hogy sokan azt állítják, hogy a magyarok a közeledést súlyos feltételekhez kötik. Ez a valóságnak egyáltalában nem felel meg. Mi nem feltételeket állítunk fel, hanem csak azt követeljük, hogy azokat a kötelezettségeket, amelyeket a kisantant szerződésileg vállalt, tartsa meg. Követel­jük, hogy a népszövetségi paktum szelleméből és szö­vegéből folyó szuverenitásunk feltétlenül és minden ellenszolgáltatás nélkül elismertessék. Ragaszkodunk ahhoz, hogy az 1932 decemberében elvben kimondott 'egyenjogúságunk végre a gyakorlatban is megvalósul­jon és ne tétessék ezen a téren különbség köztünk és más államok között. Követeltük, hogv kisebbségeink helyzete, mely centrális problémává nőtte ki magát, a fennálló szerződések intencióinak megfelelő módon rendeztessék. E két kérdés kielégítő rendezése nélkül komoly tárgyalás vagy közeledés egyáltalában nem következhetik be. Ha egyáltalában magyar feltételek­ről lehet beszélni, úgy ezek csak arra vonatkozhatnak, hogy esetleges közeledésünk gazdasági vagy politikai téren minden tekintetben megfeleljen a római iegyző­könyvekben. továbbá azok pótegyezményeiben lefekte­tett elvéknek és annak a szellemnek, amelyben ezek a legutóbbi időben fejlődjek. Álláspontunk erőssége főleg abban rejlik, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy évek hosszú során át folyó harc és magvarellenes uszítás után melv a kis­antant államokban úgyszólván féktelenül folyt. sőt most is folvik. egy olyan kérdéssel állunk szemben, mely ha egyáltalában, úgy csak bosszú és viszon­tagságos tárgyalások után vihető dülőre. Megnyugtathatom a Házat, hogy az ezekhez szük­séges szívóssággal és türelemmel tökéletesen fel vagyunk vértezve. ... Erdély adta nekünk a Napkirályt (Hunyadi Mátyás). Erdély szerezte a mohácsi veszedelmet, hogy megszabaduljon tőlünk. Neki volt Fráter Györ­gye. ki tudta, hogy kell a törökkel bánni s távol tartani tarkónktól a simogató német kezet. És Er­dély látott elsőnek mélyen be Európába. Jött a nagy égszakadás jött a protesatntizmus és Erdély érezte legjobhan. hogy ez lesz az ötödik, hatodik vagv nem tudom hányadik honfoglalás, de az lesz. S odakap­csolta magát Európához. lelkébe engedett mindent, ami jött s produkálta a legmerészebb s legmagvar­talanabb produkciót: az egészen újat. A nagy Kul­tuevolk a Rajna mentén még égette a zsidót a do­minikánus vérebek csaholtak mindenütt nyugaton, Erdélyben agg és primitiv lelkü magyarok nem fél­tek circumcisiót kérni kóbor rabbiktól s szinte Ázsia szélén egy kis ország akadt mely ki merte mondani. hogy az embernek hite pedig az ő maguk dolguk. Innen indul meg magyarok rajzása már előbb nyugati scholakra. Össteszedni az én kis memóriámból nem tudok mindent, de Shakespeare születésének esztendejében itt ír drámát Karádi Pál. Itt szabad Krisztust megtagadni unitáriusoknak, le­remiádok itt képviselik először a megfinomndott dallelket. A lantosoknak itt van vidám, szabad út­juk, innen adiák az eseményeket Nagy-Magyaror­szágnak szegény szomorú sanyargatott földnek. Bethlen Gábor itt teremt az oláh pakulároknak iro­dalmi nvelvet. Itt siratja az első magvar kultúrem­ber. Szenci Molnár Albert, hogy ő magyar, de nem lenne más egy világért sem... Ady Endre: „Panaszkodás és hit. " (1905) 86

Next

/
Thumbnails
Contents