Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 11-12. szám - A magyar külpolitika mai helyzete

Azok a baráti kapcsolatok, amelyek Olaszországhoz fűznek minket, az elmúlt évben még jobban elmélyültek. A kormányzó úr őfőméltósága római látogatása olyan körülmények között folyt le, hogy az esész nemzet őszinte hálával tekintett az államfő felé, aki a két nemzet között fennálló barátság érzetét az olasz nép minden rétegében öntudatra tudta kelteni. A felséges olasz királyi és császári pár most lezajlott látogatása pedig tanúbizonysága annak, hogy Magvarország minden rétege a legnagyobb szeretettel viseltetik az olasz állam, feje és őfelsége családja iránt, Őszintén remélem, hogy öfelségéék meggyőződhettek arról, hogy a magyar nép nem felejt és teljes erejéből igyekszik értékelni azt a segítséget, amelyet igen nehéz időkben az olasz nemzet Magyarországnak nyujtott. A kormányzó úr őfőméltósága, a kormány elnökének és tagjainak bécsi látogatása, Schuschnigg kancellár budapesti látogatása, az osztrák államfő budapesti tartózkodása mindenki előtt érzékelhetővé tették azokat az őszinte baráti kapcsolatokat, amelyeket évszázados, tradíció és komoly érdekközösség tett állandóvá Magyarország és Ausztria között. Ami legutóbb is kifejezésre jutott, amikor megállapítást nyert. hogy Ausztria tovább akar haladni a római jegyzőkönyvek és a Berlinnel kötött megállapodás egyenes útján. A Németbirodalommal változatlanul fennáll a barátság. Tudom, hogy itt közbe fognak vetni egyes állítólagos nyilatkozatokat és hírlapi elmélkedéseket. Ez nem fog visszatartani annak a megállapításától hogy két nemzet között a barátság előfeltétele és legszilárdabb alapja az érdekközösség. Azt pedig alig hiszem, hogy akadna valaki, aki tagadná, hogy Magyarország és Németbirodalom között sok tekintetben poiltikai és gazdasági érdekközösség áll fenn. Amíg ez a helyzet fennforog, addig semmiféle mesterkedés sem fogja a magyar-német jóbaráti viszonyt megrendíteni. Lengyelország érdeklődését természetszerűleg két hatalmas szomszédjával fennálló viszonyának ápolása köti le. Mindamellett állandóan szem előtt tartja azokat a közvetett érdekeket, amelyek a Duna-medence egyes népeinek sorsához fűzik. Ezeknek keretében sikerült változatlanul fenntartani azt a barátságos viszonvt, mely Magyarország és Lengyelország között mindig fennállt. Angliának az egész világon vannak érdekei és ezért őszinte megelégedésünkre szolgálhat, hogy az angol kormány jóindulatú figyelme az érdekszférájába közvetlenül nem tartozó dunai államok békéjének biztosítására is kiterjed. Az angol társadalom fokozódó szimpátiája az egyik legfontosabb magyar probléma, a kisebbségi kérdés iránt, bizonyosmérvű megnyugvást kelt bennünk. Törekedtem rámutatni azokra a körülményekre, amelyek Magyarország külpolitikai helyzetének az utóbbi években bekövetkezett javulását előidézték. Egyáltalában nem akartam azt állítani vagy bizonyítani, hogy minden eshetőség ellen biztosítva vagyunk. De azt a következtetést levonhattam, hogy a kisantant egyeduralmának megtörése a Duna-medencében javította a közeledési politika esélyeit. Megerősített ebben a meggyőződésben az a körülmény, hogy Magyarország elment az előzékenység legvégső határáig és minden módon igyekezett a kisantant államainak tárgyalási hajlandóságát felkelteni, igaz, hogy sokan azt állítják, hogy a magyarok a közeledést súlyos feltételekhez kötik. Ez a valóságnak egyáltalában nem felel meg. Mi nem feltételeket állítunk fel, hanem csak azt követeljük, hogy azokat a kötelezettségeket, amelyeket a kisantant szerződésileg vállalt, tartsa meg. Követeljük, hogy a népszövetségi paktum szelleméből és szövegéből folyó szuverenitásunk feltétlenül és minden ellenszolgáltatás nélkül elismertessék. Ragaszkodunk ahhoz, hogy az 1932 decemberében elvben kimondott 'egyenjogúságunk végre a gyakorlatban is megvalósuljon és ne tétessék ezen a téren különbség köztünk és más államok között. Követeltük, hogv kisebbségeink helyzete, mely centrális problémává nőtte ki magát, a fennálló szerződések intencióinak megfelelő módon rendeztessék. E két kérdés kielégítő rendezése nélkül komoly tárgyalás vagy közeledés egyáltalában nem következhetik be. Ha egyáltalában magyar feltételekről lehet beszélni, úgy ezek csak arra vonatkozhatnak, hogy esetleges közeledésünk gazdasági vagy politikai téren minden tekintetben megfeleljen a római iegyzőkönyvekben. továbbá azok pótegyezményeiben lefektetett elvéknek és annak a szellemnek, amelyben ezek a legutóbbi időben fejlődjek. Álláspontunk erőssége főleg abban rejlik, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy évek hosszú során át folyó harc és magvarellenes uszítás után melv a kisantant államokban úgyszólván féktelenül folyt. sőt most is folvik. egy olyan kérdéssel állunk szemben, mely ha egyáltalában, úgy csak bosszú és viszontagságos tárgyalások után vihető dülőre. Megnyugtathatom a Házat, hogy az ezekhez szükséges szívóssággal és türelemmel tökéletesen fel vagyunk vértezve. ... Erdély adta nekünk a Napkirályt (Hunyadi Mátyás). Erdély szerezte a mohácsi veszedelmet, hogy megszabaduljon tőlünk. Neki volt Fráter Györgye. ki tudta, hogy kell a törökkel bánni s távol tartani tarkónktól a simogató német kezet. És Erdély látott elsőnek mélyen be Európába. Jött a nagy égszakadás jött a protesatntizmus és Erdély érezte legjobhan. hogy ez lesz az ötödik, hatodik vagv nem tudom hányadik honfoglalás, de az lesz. S odakapcsolta magát Európához. lelkébe engedett mindent, ami jött s produkálta a legmerészebb s legmagvartalanabb produkciót: az egészen újat. A nagy Kultuevolk a Rajna mentén még égette a zsidót a dominikánus vérebek csaholtak mindenütt nyugaton, Erdélyben agg és primitiv lelkü magyarok nem féltek circumcisiót kérni kóbor rabbiktól s szinte Ázsia szélén egy kis ország akadt mely ki merte mondani. hogy az embernek hite pedig az ő maguk dolguk. Innen indul meg magyarok rajzása már előbb nyugati scholakra. Össteszedni az én kis memóriámból nem tudok mindent, de Shakespeare születésének esztendejében itt ír drámát Karádi Pál. Itt szabad Krisztust megtagadni unitáriusoknak, leremiádok itt képviselik először a megfinomndott dallelket. A lantosoknak itt van vidám, szabad útjuk, innen adiák az eseményeket Nagy-Magyarországnak szegény szomorú sanyargatott földnek. Bethlen Gábor itt teremt az oláh pakulároknak irodalmi nvelvet. Itt siratja az első magvar kultúrember. Szenci Molnár Albert, hogy ő magyar, de nem lenne más egy világért sem... Ady Endre: „Panaszkodás és hit. " (1905) 86