Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 11-12. szám - A magyar külpolitika mai helyzete

A montreuxi tárgyalások során egyetlen szó sem esett a népszövetségi alapokmány 19. szakaszáról és a tanácskozások nem a revízió, hanem a biztonság jegyében folytak le. A Népszövetség maga igen szerénven a háttérbe vonult és a döntést majdnem teljesen az érdékelt feleknek engedte át. Az anitfoievizioniisták megnyugtatása céljából ennyi elővigyázatosságot és óvatosságot tartottak szükségesnek, dacára annak, hogy itt éppúgy mint a németek rajnavidéki lépésénél, nem területi követelésekről, hanem arról volt szó, hogy az ország egy bizonyos részén, amelyen az állami felségjogok szerződésileg korlátozva voltak, visszaállíttassák a teljes állami szuverenitás. Törökország nagy diplomáciai simuíékonysága Montreux után még sok oldalról dicséretben és elismerésben részesült. Lengyelországnak már régóta az a cél lebegett szeme előtt, hogy szabad elhatározását a lehetőség határain belül biztosítsa. Talán Jugoszláviát is ez a törekvés vezette legutóbbi külpolitikai akcióiban. Erre látszik mutatni az a bilaterális egyezmény, melyet januárban Bulgáriában kötött. Ez különben egyéb szempontokból is figyelmet érdemel. Belgrád olyan állammal kötötte meg ezt az örök barátsági szerződést, amely állam ellen a Balkán-paktum elsősorban irányul. És tette ezt a területi kérdés teljes kikapcsolásával, azaz anélkül, hogv Bulgáriától követelte volna, hogv területi aspirációiról mond'on le. Azt nem1 követelte tőle, hogy a Balkán-paktum többi aláíró államával is hasonló szerződést kössön. Hogv müvének lesznek a jugoszláv-bolgár egvez.ni én vnek további fejleményei, arravonatkozólng jóslásokba bocsátkozni nem lehet. Kétségtelen azonban, hogy az eddigi eredménnyel mindkét állam meg lehet elégedve Bulgária kikerült abból az elszigeteltségből, amelv eddig megbénította minden politikai akciöiát. Jugoszlávia pedig lényegesen megerősítette balkáni pozícióját. Az úi külnolilikai áramlatok visszahatása hozta létre az olasz-íugoszláv barátsági szerződést is. amelyet mint a béke ú'abb zálogát Közéneurőpában maidnem mindenütt örömmel és megelégedéssl:! üdvözöltek. , (A nemzetközi életet úiabb megrázkódtatás érte a soanvol polgárháború kitörésével. Azon a területen, amelyen most véres harc folyik, mint ismeretes, naev nemzetközi érdekek kereszteződnek. A folyamatban levő háhorú talán még hosszú les/ ós ezért kimenefete és következményei felett most lehetetlen volna találgatásokba bocsátkozni. A mai annyira zavaros és nehezen áttekinthető helyzet képéhez tartozik még a Népszövetség tekintélyének fokozatos süllyedése. A Népszövetség politikai mérlegében súlyos tehertételként szerepel a védnöksége alatt éveken át folyt leszerelési tárgyalások teljes kudarca és a tehetetlenség, amely abban nyilvánul meg, hogy még egyes nemzetközi bírói fórumok zavartalan működését sem tudta biztosítani. A Népszövetség ezáltal nagyot vétett a nemzetközi igazságszolgáltatás magasztos eszméje ellen, melynek ápolása és fejlesztése az alapokmány értelmében is egyik legfontosabb feladatát alkotta volna. Sokat von le a Népszövetség tekintélyéből az univerzalitás jellegének hiánya. Ily körülmények között fontossága a nemzetközi problémák megoldásában csökkent. Nélküle intézik a spanyol polgárháború felszámolásának kérdését, alig gyakorolt befolyást a locarnoi tárgyalásokra, legújabban pedig a bolgár-jugoszláv és az olasz-jugoszláv szerződés is a Népszövetség közreműködése nélkül jött létre. A világgazdasági problémák közül a valuták ertekének összhangbahozatalát, a behozatali korlátozások fokozatos visszafejlesztését a Népszövetség keretei.; kívül határozták el és a megállapodást Genffel csak tudomásulvétel végett közölték. Közhellyé vált igazságot szögezek le, mikor megállapítom, hogy a kisebbségi kérdés kezelésében Geif nem ál! feladata magaslatán. Legújabban az elmúlt években elért mélypont után a genfi főtitkárság kezdeményezésére, a. tanácsi hármas bizottságok komolyabb érdeklődést látszanak mutatni a függőben llevö kisebbségi petíciók iránt. Érthető türelmetlenséggel várjuk, vájjon dacára a nehézkes genfi procedúrának, fog-e valami eredménnyel járni. Azt hiszem nem kell külön leszögeznem, hogy ennél a kritikánál nein vezet elfogultság és nagy ö/ömmel venném, ha a „lábadozó beteget" hatalmasprotekíorai segítségével sikerülne talpraállítani, illetve arra képesíteni, hogy igazán hasznos munkát végezhessen. Ismeretes a Ház előtt, hogy a trianoni békeszerződés alappilléreit maga a kisantant támadta meg. A népszövetségi alapokmány 8. szakaszának szövegével és szellemével szöges ellentétben állig fegyverkezik, lehetetlenné teszi a békeszerződés 250. szakaszának gyakorlati megvalósítását, mely tudvalevőleg magyar állampolgárok jogait és vagyonát nemzetközi fórumok oltalma alá helyezi, azáifal, hogy ezeknek a fórumoknak működését egyszerűen szabotálja. Hogy a kisantanfa nagyhatalmakkal kötött kisebbségvédelmi szerződésnek mily kevéssé tesz eleget, az azt hiszem; nem szorul bővebb felvilágosításra. A strezai front nem létezik 'többé és az olasz-német együttműködés mindjobban érezteti befolyását. Ennek az együttműködésnek legkiemelkedőbb mérföld jelzői: Berlin semleges viselkedése Olaszország keletafrikai vállalkozásával szemben, az a jóindulatú magatartás, melyet Róma mutatott Berlinnek ama törekvésével kapcsolatban, hogy a versaillesi szerződést felszámol;a, a multévi július 1 í-iki német-osztrák egyezmény, amely Németország és Olaszország összefogásának egv kényes akadályát küszöbölte ki, gróf Ciano olasz külügymimiszter' berlini látogatása, a két nagyhatalom érdekközössége a spanyol kérdésben:' abban az értelemben, hogy mindkét állam meg akarja akadályozni, Iiogv az Ibér-félszigeten egy szovjetjellegű köztársaság alakulion és végül több német miniszternek a közelmúltban lezajlott római látogatása. A politikai helyzet ziláltsága idézte elő, hogv Anglia, mely a háború utáni években a leszeiclés elvertek legelszántabb előharcosa volt. szakított e7zel a politikával és óriási méretű fegyverkezésbe kezdett. Az utóbbi időben mind sűrűbben hangzanak fl olv tartalmú kijelentések, hogv An°íia. Franciaorsráf* és az Egyesült Államoknak a; béke biztosítása érdekében öszsze kell tartamok. Ezekhez a küe'entésekhez messzemenő kommentárokat fűztek, melvek úgv igyekeztek a helvzetet beállítani, mintha a három nagvhata'om együttműködése máris miniden körülményiek között előre is biztosítva volna. Nézetem szerint ez a felfogás nem fedi a tényeket vagy legalább is korainak minősítendő. Kétségtelen, hogy a győztes nagyhatalmak egykori egyeduralma csökkent és egy olyan helvzet fokozatos kialakulása előtt állunk, amelynek a végoéfia a hatalmi egyensúly elérése. Biztos, hogv az átalakulás megkezdődött, de a nemzetközi élet még mindig cseppfolvős állapotban van és még senki sem láthatja, hogy az vég83