Törvényhozók lapja, 1936 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1936 / 3-4. szám - Állami beavatkozás a biztosítás terén

számára, igyekszik magát elzárni minden rendelkezésre álló eszközzel az elől. A környék ezzel szemben jogokra hivatkozik. Általános nemzeti szempontokat emleget. Elítéli a nagyváros különállását, a közintézmények igénybevételét, nem a város lakosainak jutó különleges jognak, hanem ezek rendeltetésszerű használatának tekinti. Így az ellentétek mindinkább és inkább elmélyülnek és kialakul a kén, melyben a főváros és környékező 'helyiségek szemben állanak egymással. De az ellentéteken kívül nagyon sok érdekközösség is van, amely valamely tényleges kapcsolat kiépítését követeli, ez az érdekközösség csak bizonyos fejlődés után alakul ki tisztán. A környező helyiségek, lakossága nagymértékű porod/13 t következtében, városi jelleget öltenek. Ehhez az átalakuláshoz a környező városok háztartása csak nehezen tud alkalmazkodni. Nem tud a lakosság számának szaporodása arányában azokról a szükséges berendezésekről gondoskodni, amelyek a városi jelleggel feltétlenül együtt járnak. Az érintkezés és a tényleges kapcsolat megteremtése a nagyvárossal eleinte a környező helyiségek érdekét szolgálná, a nagyvárosokra ekkor még semmi előnyt nem jelentene. Hiszen a környező helyiségek épen ezért nera tudják saját berendezéseiket kiépíteni, mert anyagi, háztartási helyzetük nem engedi. A főváros tisztán látja, hogy a tényleges kapcsolat megteremtése esetén az a háztartási helyzet javulni nem fog, ellenben a nagyvárosra hárul valamennyi feladat megoldása. A környező helyiségek berendezései azonban nehézségek árán bár és ha hosszabb idő alatt is, mégis kiépülnek. Ekkor már a nagyvárosnak az érdekévé válik az, hogy a tényleges kapcsolatokat megteremtse. Nemcsak azért, mert a berendezések létesítésével felmerülő kc'Itségek már nem problematikusak a Fővárost mar nem terhelik, mert az elővárosok lakosságának és háztartásának teherviselő képessége akkorra lényegesen javult, hanem azért is, mert a tényleges kapcsolat megteremtésével a nagyváros tényleges előnyökhöz juthat. Így kiküszöbölhetők azok a káros behatások, amelyeket a környék a nagyvárosra közegészségügyi szempontból gyakorol. Ezenkívül a nagyváros felismeri azt, hogy a tényeleges kapcsolat megteremtése véglegesen el nem odázható. Lényegesebbnek látszik tehát ránézve így az, hogy ha kellő időben módja van beavatkozni az elővárosok város szabályozási, tervezési, rendezési kérdéseibe, mintha valamely későbbi tényleges kapcsolat megteremtése esetén ezek a problémák reparálhatatlan állapotba kerülhetnek a nagyváros intézkedése körébe. Kiküszöbölendő ellentétek egyrészt, közös érdek, másrészt azok az okok, amelyek a tényleges kapcsolat megteremtését szükségessé teszik. Érdek és ellentét szerint azok a kapcsolatok, amelyek a nagyváros és környéke között ténylegesen, jogilag kiépülnek, különbözők lehetnek. Lehetséges, hogy ez a kapcsolat csak az egyes közigazgatási feladatok megoldása céljából teremtetett meg. Lehetséges, hogy oly feladatok állanak elő, amely megoldásáról állandóan gondoskodni kell és ez esetben jogilag intézményesíttetik, a közös érdek és közös problémák megoldása. Esetleg a helyzet általános jellegű jogi kapcsolat megteremtését is kívánja és ebben az esetben a környező helyiségek községi önállóságuk meghagyásával, egymással törvényhatósági kapcsolatba hozhatók, a törvényhatóság és a főváros lennének a közös ügyek tekintetében egymással kapcsolatban, vagy ami a kapcsolatnak legmagasabb foka, fővárossal egy községgé eg/esíthetők. Ezeken a kérdéseken, ezen a fejlődésen épül fel a nagy Budapest ^problémája és annak megoldási lehetősége. Sem a probléma, sem a megoldás nem új. Amikor HaTer Ferencnek a kérdés leghivatottabb ismerőjének a Városi Szemle 1908. évi 1. számában a kérdésről írt tanulmányát olvassuk, megállapíthatjuk, hogy a problémákat, amelyek ma a szakköröket foglalkoztatják nagy Budapestet illetőleg, a jeles szerző már akkor felismerte, de megállapíthatjuk azt is, hogy a problémáknak Harrer által történt felismerésén túl semmi sem történt, — azok ma is megoldatlanok. Hogy a végleges megoldás mi lesz és melyik megoldás lesz a leghelyesebb, ma épen azért nem lehet megállapítanunk, mert annak lehetősége csak hosszú fejlődés után fog bekövetkezni. Az azonnali megoldás kettős célt szolgál. Az első cél a székesfőváros és környéke között fennálló ellentétek lehetőségig való kiküszöbölése, úgy a városi vám, mint a közlekedés kérdéseit szintúgy a környékbeli őstermelők érdekeit tekintve. További cél a végleges megoldás előkészítése: Budapest székesfőváros és környéke olyan közös szervének a megteremtése — a szakkörök, a közmunkatanács illetékességének és hatáskörének kiterjesztésére gondolnak — amely a főváros és környéke közös problémáit van hivatva rendezni. A szakszerűségen túl még egy fontos szempont van: a probléma gyors megoldása, nem lehet nem tudomásul venni azt, hogy a székesfőváros közvetlen közelében közel félmillió ember él és ezeknek, közületeiknek a székesfővárossal, lakosaival szembeni ellentétei kiküszöbölése, a főváros és környéke közös problámáinak egységes irányítása úgy a székesfőváros, mint környékének egyformán érdeke. Közgazdaság \ Állami beavatkozás a biztosítás terén Rövid szünet után újból aktuálissá vált hazánkban is a biztosítás államosításának problémája. Nálunk ezt a kérdést a biztosítási szakma egy megvalósíthatatlan elgondolásnak képzeli és csak ijesztgetést lát benne. Pedig Magyarország gazdasági rendszere sem vonhatja ki magát a világorganizmus átalakulási folyamatának- hatásai alól és szükségszerűen alkalmazkodnia kell a biztosítási intézmény új nemzetközi irányaihoz. A kedvezőtlen valutaviszonyok, az exportlehetőségek csökkenése és ezzel kapcsolatban a külkereskedelmi mérlegek passzív alakulása évről-évre több államban teszi szükségessé az állami beavatkozást a biztosítási üzlet területén is. Ha végigtekintünk egész Európa biztosítási piacán, úgy meg kell állapítanunk, hogy az hatalmas átalakulás előtt áll. Franciaországban a háború óta minden esztendőben jó néhányszor kerül a francia törvényhozás elé olyan javaslat, amely a biztosítás államosításával foglalkozik. Bár ezek a törekvések eddig nem vezettek