Törvényhozók lapja, 1936 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1936 / 3-4. szám - Állami beavatkozás a biztosítás terén

számára, igyekszik magát elzárni minden rendelkezésre álló eszközzel az elől. A környék ezzel szemben jogokra hivatkozik. Ál­talános nemzeti szempontokat emleget. Elítéli a nagy­város különállását, a közintézmények igénybevételét, nem a város lakosainak jutó különleges jognak, hanem ezek rendeltetésszerű használatának tekinti. Így az el­lentétek mindinkább és inkább elmélyülnek és kialakul a kén, melyben a főváros és környékező 'helyiségek szemben állanak egymással. De az ellentéteken kívül nagyon sok érdekközös­ség is van, amely valamely tényleges kapcsolat kiépíté­sét követeli, ez az érdekközösség csak bizonyos fejlő­dés után alakul ki tisztán. A környező helyiségek, lakossága nagymértékű porod/13 t következtében, városi jelleget öltenek. Ehhez az átalakuláshoz a környező városok ház­tartása csak nehezen tud alkalmazkodni. Nem tud a la­kosság számának szaporodása arányában azokról a szükséges berendezésekről gondoskodni, amelyek a vá­rosi jelleggel feltétlenül együtt járnak. Az érintkezés és a tényleges kapcsolat megterem­tése a nagyvárossal eleinte a környező helyiségek érde­két szolgálná, a nagyvárosokra ekkor még semmi előnyt nem jelentene. Hiszen a környező helyiségek épen ezért nera tudják saját berendezéseiket kiépíteni, mert anyagi, háztartási helyzetük nem engedi. A főváros tisztán látja, hogy a tényleges kapcsolat megteremtése esetén az a háztartási helyzet javulni nem fog, ellenben a nagyvárosra hárul valamennyi feladat megoldása. A környező helyiségek berendezései azonban ne­hézségek árán bár és ha hosszabb idő alatt is, mégis kiépülnek. Ekkor már a nagyvárosnak az érdekévé vá­lik az, hogy a tényleges kapcsolatokat megteremtse. Nemcsak azért, mert a berendezések létesítésével fel­merülő kc'Itségek már nem problematikusak a Fővárost mar nem terhelik, mert az elővárosok lakosságának és háztartásának teherviselő képessége akkorra lényegesen javult, hanem azért is, mert a tényleges kapcsolat meg­teremtésével a nagyváros tényleges előnyökhöz juthat. Így kiküszöbölhetők azok a káros behatások, amelyeket a környék a nagyvárosra közegészségügyi szempontból gyakorol. Ezenkívül a nagyváros felismeri azt, hogy a tényeleges kapcsolat megteremtése véglegesen el nem odázható. Lényegesebbnek látszik tehát ránézve így az, hogy ha kellő időben módja van beavatkozni az elővá­rosok város szabályozási, tervezési, rendezési kérdé­seibe, mintha valamely későbbi tényleges kapcsolat megteremtése esetén ezek a problémák reparálhatatlan állapotba kerülhetnek a nagyváros intézkedése körébe. Kiküszöbölendő ellentétek egyrészt, közös érdek, más­részt azok az okok, amelyek a tényleges kapcsolat meg­teremtését szükségessé teszik. Érdek és ellentét szerint azok a kapcsolatok, ame­lyek a nagyváros és környéke között ténylegesen, jogi­lag kiépülnek, különbözők lehetnek. Lehetséges, hogy ez a kapcsolat csak az egyes közigazgatási feladatok megoldása céljából teremtetett meg. Lehetséges, hogy oly feladatok állanak elő, amely megoldásáról állandóan gondoskodni kell és ez eset­ben jogilag intézményesíttetik, a közös érdek és közös problémák megoldása. Esetleg a helyzet általános jellegű jogi kapcsolat megteremtését is kívánja és ebben az esetben a kör­nyező helyiségek községi önállóságuk meghagyásával, egymással törvényhatósági kapcsolatba hozhatók, a törvényhatóság és a főváros lennének a közös ügyek tekintetében egymással kapcsolatban, vagy ami a kap­csolatnak legmagasabb foka, fővárossal egy községgé eg/esíthetők. Ezeken a kérdéseken, ezen a fejlődésen épül fel a nagy Budapest ^problémája és annak megoldási lehető­sége. Sem a probléma, sem a megoldás nem új. Ami­kor HaTer Ferencnek a kérdés leghivatottabb ismerő­jének a Városi Szemle 1908. évi 1. számában a kérdés­ről írt tanulmányát olvassuk, megállapíthatjuk, hogy a problémákat, amelyek ma a szakköröket foglalkoztat­ják nagy Budapestet illetőleg, a jeles szerző már akkor felismerte, de megállapíthatjuk azt is, hogy a problé­máknak Harrer által történt felismerésén túl semmi sem történt, — azok ma is megoldatlanok. Hogy a végleges megoldás mi lesz és melyik meg­oldás lesz a leghelyesebb, ma épen azért nem lehet meg­állapítanunk, mert annak lehetősége csak hosszú fej­lődés után fog bekövetkezni. Az azonnali megoldás kettős célt szolgál. Az első cél a székesfőváros és környéke között fennálló ellen­tétek lehetőségig való kiküszöbölése, úgy a városi vám, mint a közlekedés kérdéseit szintúgy a környékbeli ős­termelők érdekeit tekintve. További cél a végleges megoldás előkészítése: Bu­dapest székesfőváros és környéke olyan közös szervé­nek a megteremtése — a szakkörök, a közmunkatanács illetékességének és hatáskörének kiterjesztésére gondol­nak — amely a főváros és környéke közös problémáit van hivatva rendezni. A szakszerűségen túl még egy fontos szempont van: a probléma gyors megoldása, nem lehet nem tu­domásul venni azt, hogy a székesfőváros közvetlen kö­zelében közel félmillió ember él és ezeknek, közületeik­nek a székesfővárossal, lakosaival szembeni ellentétei kiküszöbölése, a főváros és környéke közös problámái­nak egységes irányítása úgy a székesfőváros, mint kör­nyékének egyformán érdeke. Közgazdaság \ Állami beavatkozás a biztosítás terén Rövid szünet után újból aktuálissá vált hazánk­ban is a biztosítás államosításának problémája. Ná­lunk ezt a kérdést a biztosítási szakma egy megvalósít­hatatlan elgondolásnak képzeli és csak ijesztgetést lát benne. Pedig Magyarország gazdasági rendszere sem vonhatja ki magát a világorganizmus átalakulási folyamatának- hatásai alól és szükségszerűen alkal­mazkodnia kell a biztosítási intézmény új nemzetközi irányaihoz. A kedvezőtlen valutaviszonyok, az export­lehetőségek csökkenése és ezzel kapcsolatban a kül­kereskedelmi mérlegek passzív alakulása évről-évre több államban teszi szükségessé az állami beavatko­zást a biztosítási üzlet területén is. Ha végigtekintünk egész Európa biztosítási piacán, úgy meg kell álla­pítanunk, hogy az hatalmas átalakulás előtt áll. Franciaországban a háború óta minden eszten­dőben jó néhányszor kerül a francia törvényhozás elé olyan javaslat, amely a biztosítás államosításával fog­lalkozik. Bár ezek a törekvések eddig nem vezettek

Next

/
Thumbnails
Contents