Törvényhozók lapja, 1936 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1936 / 23-24. szám - Az 1934. I. t. c
tási rendszer meghonosítása jelent, amelyre múlhatatlanul szükség van és tovább nem halasztható, gondolnunk kell arra is, hogy az igazi nemzeti érzés és öntudat tároló bázisa mégis csak a vidék marad mindig, a nép többsége, a vidéki intelligencia. Ez természetes hasadása egy élő társadalomban a világváros radikális, nemzetközi-érzésű rétege és a vidék „viszszamaradt", konzervatív világszemléletű rétege között. Ez fennáll mindenütt a világon. Ha már most a mai valóban nemzeti érzésű kormányzat meghonosít egy olyan rendszert, amelyet a jövő bizonytalan rendszere ugyanígy a maga céljaira használhat fel nem ilyen nemzeti irányban, akkor kézenfokvő, hogy tartalékoljunk, illetve őrizzük meg a vidék ellentálló konzervai'izmusát. Ez az utóbbi szól csak amellett, hogy a mindent központosítani akaró rendszer lehet ma jó, de lehet ugyanígy veszélyes a jövőben. Másként hat ez a fegyver a mai nemzeti irányú kormányzat kezében és másként egy jövőbeli előre nem látott hataloméban. Itt találhatjuk meg azt a pontot, amikor az autonómiákra és azok elmozdíthataf'an tisztviselőire igenis szükség van és lehet. Előre is kell kicsit nézni, nemcsak a jelenre építeni mindent. Ebből a szempontból tartjuk szükségesnek reparálni az 1934. I. t.-c. bizonyos intézkedéseit, különös figyelemmel a megyei és városi közalkalmazottak helyzetére és hivatására, i Közigazgatási tanfolyam A belügyminiszter értesítette a törvényhatóságokat, hogy a második közigazgatási továbbképző tanfolyam 1937. március 1-én kezdődik és 'ismét négy hétig fog tartani, ugyancsak Mártonffy Károly dr. o. tanácsos vezetése alatt. Ennek a tanfolyamnak a tárgya a község lesz és az előadások különöskép meg fogják világítani a községnek a járáshoz, megyéhez és az államhoz való kapcsolatát, kiterjed a községszervezési kérdésekre, mint az adóügyek, közegészség és iskolaügyek, valamint a pénzügytechnikai kérdésekre. A tanfolyamra a törvényhatóságokon kivül minden törvényhatósági joggal felruházott város és minden megyei város egy-egy tisztviselőt küldhet ki. Győri hirek Spaih Gyula dr. Győr város polgármestere igen hasznos szokást honosít meg, amikor elrendelte, hogy minden héten tisztiértekezletet kell tartani az ügyvitel egységesítése céljából. Ezzel igen hasznosan fogja befolyásolni az ügymenetet és a gazdálkodást, a tisztviselői kar teljes áttekintést nyer az összes ügyekről, s ez nagyban elő fogja mozdítani munkájuk eredményét. Egyébként több napi tárgyalás után most fogadta el a közgyűlés a város 1937-évi költségvetését egyhangúlag, amelyszerint a 3,549.334.— pengő szükséglettel szemben 3,107.010.— pengő fedezet mutatkozik és így az előá'ló 442.324.— pengő fedezésére 59% pótadó kivetését határozták el. Spáfh Gyula dr. polgármester nagy expozéban terjesztette elő jövő terveit, ezek között az új repülőtér létesítése, szegényház építése, új utak és munkásházak építése szerepel. A közgyűlés megelégedéssel vette tudomásul a polgármester előterjesztéseit. Sopron és a drágaság Sopron város legutóbbi kisgyűlésén szóbakerült a drágasági hullám kérdése is, amikor Sopronyi-Thurner Mihály dr. polgármester kijelentette, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel megakadályozza azt, hogy a város lakosait az indokolatlan drágítás megkárosítsa, ha máskép nem, akkor a kormánytól sürgős felhatalmazást kér olyan városi üzemek felállítására, amelyek segítségével le fogja törni a drágaságot. A polgármester erélyes fellépése igen megnyugtató hatást kelteit az egész város közvéleménye előtt. Országos jegyzőgyűlés November 15-én tartotta ötvenkilencedik évi rendes közgyűlését a Községi Jegyzők Országos Egyesülete Budapesten az új városháza közgyűlési termében. Rendkívül nagy számban gyűltek össze a községek jegyzői, kiknek soraiban helyet foglaltak a minisztériumok, társegyesületek képviselői is, az országgyűlési képviselők nagy része és közéletünk számos kiválósága is. Délelőtt 10 órakor nyitotta meg Koncz János dr. csepeli főjegyző, az egyesület elnöke a közgyűlést és elnöki jelentése az önkormányzat mellett tartott hatalmas megnyilatkozás volt Tomboló lelkesedés közben vázolta a községi és a vármegyei önkormányzat jelentőségét és azt a szomorú körülményt, hogy ezeket az önkormányzatokat hovatovább kisebb térbe szorítják vissza. A központosító törekvés ma már teljesen papírformává teszi a történelmi fejlődés során kialakult önkormányzatot, amelynek visszaállítása és régi tekintélye érdekében szállott síkra. Rendkívül nagy hatású volt az elnöki megnyitó és mindenki érezte, hogy messze kiható következményeinek kell Jenni az elnök ajkáról elhangzott és a közgyűlés egyértelmű helyeslésével találkozó szavaknak. Az elnöki jelentést Vámos Ferenc kapuvári főjegyző, az egyesület főjegyzője terjesztette elő, melynek során felolvasta vitéz Kozma Miklós belügyminiszternek az Árvaház Egyesület díszközgyűlésén előző napon tett nyilatkozatát, amely a községi igazgatás jövendő alakulására olyan kedvező fényt vet, hogy a jegyzői kar méltán remélheti és várhatja a községek igazgatásában, azt a fordulatot, amely megkönnyíti a községi igazgatást és a jegyzők helyzetét és amely fordulatra a jegyzői kar már évek óta vár, hogy könnyebb helyzetben jobban végezhesse a reá háruló nagy feladatokat. A községi alkalmazottak létszámának helyesebb szabályozásáról szólott következő tárgyként az egyesület főjegyzője és előterjesztésében reámutatott a már évek óta hangoztatott azon kívánságra, hogy a községek tisztviselőinek létszámát ne a lakosság számarányának egyszerű mérlegelésével állapítsák meg, hanem annak megállapítását a vármegyék alispánja, mint az erre leg'lletékesebb és a községek helyzetét legjobban és legközelebbről ismerő hatóság teljesítse. Keresztes Albert pestszentimrei főjegyző terjesztette elő ezután javaslatát a falu vezetői ellen elhangzott támadásról. Ismertette azokat a kitételeket, amelyek Nyisztor Zoltán pápai kamarás beszédében a falu vezetőire sértőek és megalázóak és indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy a támadást a maga részérőli, mint a faluvezetésre hivatottak részéről a legerélyesebben visszautasítja, azokat valótlanoknak bélyegzi meg és tiltakozik az ellen, hogy ilyen igaztalan: támadás érje a jegyzői kart. Máthé József táplánfai körjegyző előadásában ismételten á'lástfoglalt a közgyűlés asegédjegyző előmenetelének újabb szabályozása tárgyában és határozatilag kérték, hogy a státusrendelet megváltoztatásával tegyék lehetővé a segédjegyzőknek a VIII. fizetési osztály elérését is, miután a mai nehéz elhelyezkedési viszonyok mellett igen sok segédjegyző nem jut vezetőjegyzői állásba és így méltánytalan, hogy a jegyzővel egyenlő képesítés mellett a IX. fizetési osztálynál tovább ne mehessen. 228