Törvényhozók lapja, 1936 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1936 / 1-2. szám - Nagy-Budapest - A Gázművek jubileuma

szavakban, beszédekben.és cikkekben,'hanem a világot intéző hatalmak cselekedeteiben is megnyilvánul, akkor nevezheti magát méltán az ember Isten képére teremtettnek. Ma sajnos, a városi polgárság, s talán rajta keresztül az egész világ, ahhoz a villanyfényben úszó, ragyogó kirakatú üzlethez hasonlít, mely mindenét a kirakatba teszi, de belül nem rendelkezik áruval, pultjai üresek, pénztára még annál is üresebb és csak napi postája jelentékeny, mely azonban kizárólag adóintésekből, számlákból, utolsó felszólításból, ügyvédi figyelmeztetésből s váltóovatolásból áll. December 4-én 15 percig — ennyi időt engedélyeznek a házszabályok — erről beszéltem, a magyar képviselőházban, kérelemmel fordultam a kormányzathoz. A fővárosi polgár, sajnos, nem 15 perce, hanem 15 éve beszél erről, kérelmével azonban, sajnos, senkihez sem fordulhat, de szeretné, ha problémáját a klotürlámpa kigyulladása megoldaná és panaszai egyszer talán lekerülhetnének a napirendről. Y' Nagy-Budapest Irta: Harrer Ferenc dr., a felsőház tagja. Nagy-Budapest problémája épen negyedszázad óta van napirenden, hol előbbre, hol hátrább kerülve az érdeklődés homlokterén. Bárczy István mindjárt polgármestersége kezdetén készíttetett velem erre vonatkozólag tanulmányt, amely azonban tárgyalás alá sohasem került; annyira fázott a főváros képviselete attól, hogy a kérdés megoldásával reá terhek hárulhatnának. A háború után a pénzügyi aggodalmakhoz még politikaiak is járultak. Közben pedig a főváros körül való település mind nagyobb és sűrűbb lett, egységes irányítás, de még érintkezésnek is hiányában a természetben mégis csak összefüggő agglomerációnak együttélési lehetőségei mind bonyolultak lettek és sok tekintetben érdekellentétekké csúcsosodtak ki. A bajoknak mindinkább szembetűnővé válása és közigazgatási racionalizálási törekvések tolták a Nagy-Budapest problémáját előtérbe elannyira, hogy megoldása a kormánynak közel jövőbeli akcióprogramjába került. Nagy Budapest problémájának lényegében két ágazata van; az egyik az összeépült terület városrendezési és városfejlesztési kérdésének szerves összefüggésben való megoldása; a másik: egyfelől Budapest, másfelöl a környék harmonikus együttélésének biztosítása. A két ágazat egységes megoldást csak a környéknek a fővárosba való teljes bekebelezésével, vagyis községszervezeti egyesítéssel nyerhetne. Erről, de még arról sem', hogy a környék) községei, illetőleg törvényhatóságilag kapcsoltassanak Budapesthez, beszélni sem lehet. A már említett pénzügyi és politikai természetű aggodalmak a főváros törvényhatósága részéről az önállósághoz való ragaszkodás és az érdekek féltése a környéknek, különösen városai részéről, ilyen megoldásnak az útját ma is eleve elvágják. Marad tehát két megoldási mód. Az egyik: alkalmi megegyezések létesítése bizonyos közigazgatási feladatok ellátása körében. A másik: bizonyos különleges közigazgatási feladatkör ellátásában az egységnek intézményesen való biztosítása; az utóbbi formája a település magvát alkotó fővárosnak és a környék megfelelő részének a kiválasztott feladatkörre kötelékbe való összefogása (a németek Zweckverband-nak nevezték az ilyen köteléket) és a köteléki hatáskör ellátására szervezetnek teremtése. Nyilvánvaló, hogy az utóbbi megoldás, különösen a városrendezési és városfejlesztési feladatok számára választandó, sőt ezek egységes irányítása másként, mint intézményesen, nem is sikerülhet. Viszont az együttélésnek kérdései, amelyek túlnyomóan gazdasági természetűek — ide tartoznak a mostanában sokat vitatott ipari és kereskedelmi, közélelmezési és vámkérdések — rövidebb-hoszszabb időre szóló megállapodásokkal intézhetők el, vagyis nem vonandók be szükségképen Budapest és környéke rendezésének intézményes megoldásába. Ügy tudjuk, hogy a kormány is ilyen megoldásra gondol és NagyBudapestnek városrendezési és városfejlesztési problémáit kívánja intézményesen megoldani. Nagy-Budapest közigazgatási kötelékének, véleményem szerint, a következő elveken kellene fölépülnie: A kötelékbe a környéknek azok a területei vonandók be, a közigazgatási határok lehető figyelembevételével, amelyek a fővárossal együtt összefüggő városias jellegű települést adnak; az e körzeten túl a további városias település megakadályozandó. A kötelék feladatköre terjedjen ki a városrendezésre a legtágabb értelemben, vagyis a rendezési tervek készítésére, a telekrendezési és építési szabályok alkotására, a közművek létesítésére és a közlekedés berendezésére. E feladatkörre vonatkozó hatáskörnek jogalkotó, intézkedő, felügyeleti és fellebbviteli funkciókra kell tagozódnia. A köteléki községek megfelelő racionális összevonásokkal kizárólag megyei városok legyenek, amelyek, a köteléki feladatkör területét kivéve, közigazgatási önállóságukat és elhelyezkedésüket megtartják. Köteléki szervként a mai, eredetileg szintén községközi városrendezési feladatokra felállított és ennek megfelelő szerkezettel bíró fővárosi közmunkák tanácsa kínálkozik bizonyos, elsősorban a főváros és a környék paritásos részvételét biztosító szervezeti módosításokkal. A köteléki szervezet fenntartásának költségeit a köteléki városok arányosan viseljék, míg a városrendezési munkálatok költségei viselésénél figyelembe veendő, hogy valamely munkálat mennyire esik az egyes köteléki városok javára. E pillanatban Budapest és környéke a közvélemény előtt mint ellenfelek jelentkeznek. A környék tele van a fővárossal szemben támasztott gazdasági és pénzügyi természetű panaszokkal, a főváros pedig úgy látja, hogy a környék az ő rovására terebélyesedett el és kíván kedvezéseket. Ezt az állapotot gyökeresen csak Nagy-Budapest városrendezési és városfejlesztési problémájának intézményes megoldása orvosolhatja. Ennek nyomán bizonyára kialakulna az a légkör is, amelyben a többi érdekellentét is kiegyenlítést nyerhet. A Gázművek jubileuma A székesfővárosi Gázmüved üzemi választmánya december 16-án délelőtt díszülést tartott, abból az alkalomból, hogy a főváros 25 éve vette át a „Légszesztársulattó'l" az üzemiét. Becsey Antal elnöklete alatt résztvett az ülésen Lamotte Károly alpolgármester, Morvay Endre tanácsnok, Nagy László, Finály István, Horovitz Gábor, Lilin József választmányi tagok, Véssei Ede vezérigazgató, Schön Győző h. vezérigazgató, Szigéth Gábor műszaki igazgató. Felsőőri Jenő a számszéki igazgató, Behyna Ákos főszámvevő képviseletélben. Továbbá az üzem igazgatói, főtisztviselői és a mimkások képviselői. A megnyitás után vitéz dr. Kapuváry Kálmán főtitkár felolvasta dr. Ripka Ferenc kimentőleveTét, majd Becsey Antal mentette <ki Szendy Károly polgármestert, akit 'hivatalos elfoglaltsága /meggátolt az eljövetelében. 10