Törvényhozók lapja, 1936 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1936 / 1-2. szám - Az állam és a társadalom viszonyáról és feladatairól

A nyers és ipari itermelésnedc, az értékesítésnek és a fogyasztásnak, a kereskedeleminek és a közlekedésnek, a kivitelnek és \a behozatalnak, a tökének és a munkának minden elképzelhető fö és részletkérdése, a szellemi! és testi munkaerőnek érdekei, a munkaalkalmak szaporítása kivétel .nélkül társadalmi kérdések, és a társadalom önkormányzati hatáskörébe utal and ök. Ide tartozik, tehát ide utalandó a pénzügyi szervezetnek mindkét ágazata, t. i. a hitel és biztosítási ügy is. A nyers és ipari termelési, a kereskedelmi és közlekedési tevékenység, az áruértékesítés és fogyasztás, a kivitel és behozatal, a termelő tőkének és munkának viszonya, az egész hitel és biztosítási ügy azok a társadalmi életnyilvánulások, amelyek a nemzeti háztartás fogalmának tartalmát alkotják. Az állami szervezetet viszont mindezekben a kérdésekben csupán kisegítő szerep és hivatás illeti. Ennek a kisegítő szerepnek elsősorban abban kell megnyilvánulnia, hogy az állam jogszabály alkotással ismerje el a társadalomnak ezt a gazdasági önkormányzati jogát. Továbbá abban, hogy egyetemes érvényű jogszabály alkotással ezt a gazdasági önkormányzati jogot avassa a nemzeti alkotmánynak örökérvényű alkatrészévé és végül: hogy a nemzeti alkotmány keretében alkossa meg azokat az intézményeket, amelyeknek, mint társadalmi szervezeteknek erejével a társadalom ezt az önkormányzati jogot gyakorolja. A politikai kormányzat és a politikai közigazgatás mellett ekként kiépül a társadalomnak gazdasági önkormányzata és közigazgatása. Kiépül az a kettős vágány, amelyen az egyensúly biztonságának tudatában a nemzeti életnek egy ugyanazon irányban és célra: a gazdasági és műveltségi jólét elérhetése érdekében haladnia kell. Ezt, az ugyanazon irányban ugyanazon célra törekvést a kétféle kormányzat és közigazgatásnak szintén alkotmányos, tehát szerves kapcsolatával kell biztosítani. Mikor aztán a társadalomnak alkotmányosan biztosított önkormányzati szervezetei, az intézmények megkezdik életműködésüket: attól kezdve az állami szervezetnek feladata abban áll, hogy a társadalom által ezekkel a saját szervezeteivel és intézményeivel meg nem védhető érdekeket, a csupán társadalmi úton el nem érhető célokat (— pl. nemzetközi kereskedelmi szerződések —) ál'ami erővel védje és a céloknak elérhetésé, állami erővel elősegítse. Ismétlem, hogy a társadalomnak minden elképzelhető gazdasági tevékenysége összesen és együttvéve a nemzeti háztartás fogalmának kereteit tölti ki. A nemzeti háztartás terjedelmének részletes megismertetése és a gazdasági örkormányzat eredményének megállapíthatása céljából el kell készítenünk a nemzeti Vagyon Mérleget és a nemzeti gazdálkodásnak eredményeit kimutató nyereség-veszteség számlát. A nemzet Vagyon Mérlegének pontos elkészítéséhez az szükséges, hogy .'készítsük el az állam, a községek, a városok, a törvényhatóságok, az állami és községi vállalatok, ?. közüzemek, egyszóval a politikai személyeknek, aztán a törvény által alkotott, vagy törvény alapján szrvezctt köz- és magántestületeknek, az alapítványoknak, az összes egyházaknák és végül minden természetes és jogi személynek vagyonmérlegét, — tehát a cselekvő és szenvedő állapotnak lehető pontos kimutatását. Természetesen felveendők a mérlegbe a feltárt bányák és a természeti erökincsek: a földgáz, a vízierők, a hévvizek stb. A mérlegek Vagyon és Teher oldalainak végösszegei pontosan kimutatják a Nemzeti Vagyonnak alkatrészeit és értékösszegét, valamint az azokat terhelő adósságokat. Ebben a tükörben előttünk áll a nemzeti háztartásnak cselekvő és szenvedő vagyoni állapota. Nem hihetem, hogy valaki a nemzet cselekvő és szenvedő vagyoni állapotának tüzetes ismeretét feleslegesnek tartaná. A nemzeti tőkének és munkának termelési eredményeit a Nemzeti Vagyon nyereség-veszteség számlája mutatja. Ez a nyereség-veszteség számla az állami, a községi stb. köz- és magánjellegű háztartások bevételeinek és kiadásainak, — nyereség-veszteség számláinak végösszegét tartalmazza. Belőle a nemzeti tőkének és munkának nemcsak termelési eredményeit és termelő, — hanem egyszersmind teherbíró képességét is megismerjük. A nemzet Vagyon Mérlegének, nyereség-veszteség számlájának elkészítése nehézkes és fáradságos munka ugyan, azonban a nemzeti tőke és a társadalom termelő munkája összműködésének, — a sokféle gazdasági tevékenységnek, adatoknak, állapotoknak és eredményeknek ismerete oly annyira fontos közérdek, hogy a mérlegnak, s nyereség-veszteség számlának elkészítése minden költséget és munkát megérdemel. A statisztikai felvételek ekként válnak teljessé, megbízhatókká és adnak tiszta képet a nemzeti vagyonról, jövedelméről és megoszlásáról. Ezeknek hiányában a nemzeti vagyon alkatrészeit, mennyiségét, értékét, de különösen a nemzeti tőkevagyonnak jövedelmezőségét illetően csupán tapogatózásra, találgatásra, hozzávetésekre vagyunk utalva. A társadalom, gazdasági tevékenységének jóformán minden részletét, a gazdasági vonatkozású kérdéseknek legfelső fokon intézését ma az állami szervezet, tehát a politikai hatáskör szívta magához. Hogyha aztán a társadalom gazdasági tevékenysége sikerességének szempontjából ebben a politikai hatáskörben bizonyos kérdések iránt kutatást tartunk: bizony a legtöbb és legjelentékenyebb kérdésre választ vagy nem, vagy csak kedvezőtlen választ kapunk. így például első tapogatózásra is megállapíthatjuk, hogy ebből a politikai hatáskörből hiányzik a szervezet, a kezdeményezés és irányítás egységének szelleme. Ezt az állításomat arra a tényre hivatkozással bizonyítom, hogy a nyerstermelés kérdése megoszlik a földművelési és pénzügyminisztériumok között. Ott az állattenyésztés és növénytermelés, itt a bányászat és kohászat kérdéseiben határoznak. A termelésnek másik ága: az ipar, aztán az értékesítés és a közlekedés ügyei ismét másik kormányzati ágnak hatáskörébe tartoznak. A szellemi és testi munka érdekeinek, már olyan-amilyen, védelméről ismét más kormányzati ágak, még pedig részben egyszerűen rendészeti szempontból gondoskodnak. Hogyha aztán a szervezeten túlmenően további kérdések után kutatunk: mindjárt megállapíthatjuk, hogy ez a politikai hatáskör nélkülözi a társadalom gazdasági tevékenységének egységes nézőpontból kiin5