Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 5-6. szám - A társadalombiztosítás uj útjai. 4. [r.]

Ez a megfontolás tehát arra kényszerít, hogy egészen más szolgáltatású biztosítást alkossunk a testi munkásoknak, mint a szellemieknek s a szolgáltatások értékét úgy szabályozzuk, hogy az ne ugorjon hamarosan túl a még aktive dolgozni tudók munkabérén. Ez természetszerűleg annyit jelent, hogy a testi munkások kevesebbet fognak kapni, a biztosítótól, mint a szellemiek, illetve azonos munkaidővel és átlagfizetéssel kevesebb járadékot fognak élvezni. Ez persze csak az egyik oldal, mert magától értetődően a járulékfizetési kötelezettség is csökken. Ez annál is inkább indokolt, mert a testi munkások sokkal korábban, esetleg már 15—16 éves korukban kezdik el a munkát s így sokkal hamarabb érnek el nagyobb munkaidőt, illetve járadékfizetési alapot, mint a szellemi munkások. Ezek az érvek indokolják meg tehát azt, hogy az OTI-nál biztosítottak számára elképzelt nyugdíjbiztosítási intézmény 20 évi járadékfizetési kötelezettségben töltött szolgálat után 40%-át s minden esztendőben másfél százalékkal növekedő részét fizetné az átlagfizetésnek. Ha már most csak a nyugdíjbalcpés pillanatát nézzük, akkor hamarosan rá fogunk jönni arra, hogy ha máskép hangzik is a két szolgáltatás, végeredményben azonban mindkettő egyformán nyújt. Ha a szellemi munkásokat nézzük, akkor a két százalékkal növekedő ötven százalékával az átlagfizetésnek — 20 éves munkábalépési alapulvéve — 65 éves korában éri el az alkalmazott a száz százalékot. De csak az átlagfizetések 100%-át, ami tekintettel a szellemi munkások állandóan növekvő fizetésére, csak cca 70%-át jelenti a legutolsó javadalmazásnak. Ha már most a másik oldalon a testi munkásokat vizsgáljuk meg, 65 éves korban ugyancsak 20 éves munkábalépést alapulvéve, csak 77%%-át kapják meg az átlagfizetésnek. Ha azonban számításba vesszük, hogy jövedelmük legmagasabb pontját igen korán érik el és 65 éves korukban már legmagasabb fizetésüknek alig 70%-át kapják, akkor ez a juttatás végeredményben utolsó fizetésük száz százalékának felel meg. Az említett elvi alapokon elindulva most már ugyanazt a szisztémát folytaíjuk itt is, mint a MABIban biztosítottaknál és a két oldal számszerű szembeállításával a már ismert juttatásokhoz szükséges járulékot állapítjuk meg. 17 10 Zb 30 35 U> « 50 SS 60 65 70 8. ábra. OTI-ban biztosítottak nősülése. Ha a 8. sz. ábrát megtekintjük, amely az OTI-ban biztosítottak nősülésének nagyságát mutatja, s ahol az I. görbe a munkavállalók számát a II. görbe pedig a nős munkavállalókat jelzi, azt látjuk, hogy szembeállítva a MABI-ban biztosítottakkal, itt sokkal nagyobb számú munkavállaló nős, mint amannál. Ennek oka természetesen az, hogy míg a szellemi munkások nagyrészénél a nő csak eltartott, addig az üzemben foglalkoztatottaknál a nő majd minden esetben kereső és segítő társ, aki a háztartás kiadásait nemcsak emeli, mint az előző kategóriánál, hanem munkájának ellenértékével könnyít is rajta. 37 io *Í so so 6S n 9. ábra. OTI-ban biztosítottak kormegoszlása és a rájuk eső 18 éven aluli gyermekek száma. Ugyanígy szembetünőleg mutat rá egy másik társadalmi jelentőségre a 9. sz. ábra, amelyben az OTI biztostíottak kor szerinti megoszlása (I. görbe) van szembeállítva a reájuk eső 15 éven aluli gyermekek számával. (II. görbe.) Itt azt látjuk, hogy a gyermekek is sokkal nagyobb számúak, mint a MABI-ban biztosítottaknál. Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy egyrészt, míg az egyke az ipari alsóbb néposztályoknál még alig ismeretes, addig a tisztviselői osztályok már a gyakorlatban igen sok esetben alkalmazták az elvet, másrészt míg az előbbieknél már esetleg 15 éves korban kenyérkeresöt, segítőt jelent a gyermek, addig utóbbiaknál a taníttatás esetleg 20—22 éves koráig nemcsak hogy nem teszi keresővé a gyermeket, de egyéb anyagi erőket is — a tanulás költséges passzió lévén — felemészt. Ha már most fentiekből kiindulva, a már ismertetett szisztéma szerint az egységnyi befizetéseket megfelelő korhatárra felkamatoztatjuk s a másik oldalon ismét különválasztva önállósítottakat és megrokkantakat — különböző átlagos életkoruk miatt — a 40%-kal kezdődő és másfél százalékkal növekedő járadékot szintén adott korhatárra felkamatoztatva, 3.4%-át kapjuk az egységi fizetésnek, mint járulékként befizetendőt. Már rámutattunk arra, hogy ha a százalékos jára46