Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 5-6. szám - Pénzügyi rendszerünk és hitelszervezetének reformja. (3. [r.]) A Magyar Nemzeti Bank részvénytársaság alapszabályainak ismertetése

kölcsönnek felvételére. Ne szóljunk most arról, hogy az u. n. szanálási kölcsön népszövetségi feltételén túlmenően, — ezzel a törvénnyel a pénzügyminiszter arra is felhatalmaztatok, hogy mindenféle, egyenes és közvetett adóbevételi forrásainkat, az összes jövedelmező nemzeti felségjogokat ennek a külföldi kölcsönnek biztosítékául zálogként lekötheti. Ez a rendelkezés a meg nem szavazott adók behajtásának alkotmányos tilalmát hatályon kívül helyezte. Szerencsére: baj nem származott, mert a kölcsön nem sikerült. Ezeket a dolgokat azonban itt tovább ne feszegessük. Ellenben bizonyos az, hogyha a MNB alapszabályainak 50. cikke az államot nem rekesztette volna ki a MNB-nak üzletköréből: akkor ebben az 1930 : XXXI. tc.-ben megjelölt nemzeti beruházásokat a MNB-nak törvényesen fedezett papírpénzén már régen foganatosíthattuk volna! Harmadszor: a 28%-os fedezeti arány fenntartása esetében 1934. június 30-án kibocsáthatott volna 343.560.694 P-t, kibocsátott pedig 363.916.000 P-t. A 20.355.306 P többletet azért bocsáthatta ki, mert az 1933 : XXVIII. te. az épen 1934. június 30-án megszűnő 24%-os fedezeti arányt — meg nem határozott időre — meghosszabbította. Azonban bizonyos, hogy a 24 % -os fedezeti arány mellett is azon a napon 33.379.194 P-t tartott vissza. Ezekhez az adatokhoz meg kell jegyeznem, hogy mint hónap végei adatok, amikor t. i. rendszerint 50 —60 millióval emelkedik a bankjegy kibocsátás, de amely többlet aztán a következő hónapban bevontak és így a hónapok tartama alatt jóval kevesebb a forgalomban levő papírpénz. A MNB-nak számadásaiból megállapítható, hogy a papirpengőnek az alapszabály 85. cikke szerinti, u. n. törvényes fedezete, vagyis arany, valuta és deviza készletének értéke 1928 június 30-án, a 20%-os fedezeti arány idején 279.986.000 P volt. Ez a fedezetkészlet hat év alatt: 1934. június 30-ra 90.274.000 P-re apadt le. Ezekből, de szintén a számadásokból vett iménti adatokból pedig látható, hogy viszont a bankjegy kibocsátási képessége az 1928. június 30-iki 1.538.935.000 P-ről 1934. június 30-ra 343.560.694 P-re csökkent A fedezetkészletből az említett 6 év alatt 68% elveszett, a bankjegy kibocsátási képesség pedig a 6 év alatt 73%-kai csökkent Pedig a fedezetkészletnek is, a bankjegy kibocsátási képességnek is lényegesen gyarapodnia kellett volna. Nemcsupán azért, mert a fedezeti arány a törvény értelmében időközben emelkedett, hanem azért is, mert a nemzeti életnek fejlődésével a köz- és magánszükségletek is évről-évre emelkednek. Az 19306 : XXXI. tc. csuDan llam: beruházásokra 500 millióban jelölte meg a fedezetszükségletet. Miután az a kölcsön le^nu^ycbb részt meghiúsult, azok az állami és más közületi beruházások elmaradtak. De emelkedtek a magánszükségletek is. A magyar anyák 1924. óta is szülnek. Az akkor szülöttek ma 11 évesek, tehát sokkal többet fogyasztanak. Sokkal többen váltak azóta kereső- és fogyasztóképesekké. Ellenben a kereset, a fogyasztás, a teljesítőképesség előfeltételének, a törvényesen fedezett papírpénznek, a forgalmi eszköz kibocsáthatásának képessége 6 év alatt 73%-kai csökkent! Ámde tudni kell azt is, hogy a kibocsátott papírpénznek legalább a fele a külföldön, továbbá a belföldi köz- és magánpénztárakban halmozódik, A 8 és fél milliónyi népességnek a kezén tehát csak a másik fele: 150—180 millió forog. Amiből fejenként 32—35 P jut. Ennek a csekélységnek aztán a forgási sebessége szélvésszerü. Sehol sem áll meg, A magánosok javára megtakarítás útján új tőkék emiatt nemcsak nem képződhettek, hanem nincs annyi papírpénz a közönségnek kezén, mint amennyi az adó és illeték és egyéb közhátraléknak — 300 milliót meghaladó — összege. A köztartozások kifizethetésének hiányzik a fizikai eszköze. Kamat és tőketörlesztésre pedig semmi sem jut. Előbb a defláció, majd pedig a fedezett paparpénz kibocsátási képessségnek aggasztó csökkenése miatt nem valósulhatók meg a nagyvonalú közületi beruházások. Vagyonosodás helyett napról napra a köz- és magántartozások tornyosulnak. Ebben a mindent megtermö országban szociális jólét helyett ijesztő a nyomor. íme! ekként „szabályozta" a MNB a pénzforgalmat. Szabadalmának első félidejében ekként teljesítette az alapszabály 1. cikkében vállalt ezt a kötelességét. Itt meg kell jegyeznem, hogy volt pénzügyminiszterünk a londoni világgazdasági konferencián nyomatékosan szóvá tette a MNB fedezetkészletének és törvényesen fedezett bankjegv kibocsátási képességének aggasztó csökkenését. Teljesen sikertelenül. 7. Az alaszabály 1, cikk első bekezdése „mindenekelőtt" arra kötelezte a MNB-t, hogy a „készfizetéseket (a bankjegyeknek érccel való beváltását) aranynak és értékállandó valutákra szóló követeléseknek (devizáknak) gyűjtése által előkészítse és a készfizetések törvényszerű megkezdése után azok fenntartását biztosítsa," A NMB-nak számadásaiból vett adatokra hivatkozással fentebb már kimutattam, hogy az 1928. június 30,-i 279.968.000 P arany, deviza és valutakészlet 6 év alatt, 1934 június 30-án 90,274.000 P-re, tehát 68%-ikal csökkent. Az 1934 decmeber 31.-Í kimutatás szerint ez a készlet 99.278.892 P volt. Aki tehát azt állítja, hogy a MNB a készfizetéseket szabadalmának első félideje alatt előkészítette, az a MNB közokirat erővel bizonyító számadásainak helyességét tagadja. Gyűjtötte az aranyat és értékállandó valutákat ? Dehogy gyűjtötte. Hat év alatt az akkori készletének 68%-át elvesztette. Előkészítette teh áta papirpengőnek aranyra beváltását, mint mindenekelőttí" kötelességét ? Dehogy készítette elő. 1934 június 30-án 68 mértfölddel volt távolabb ettől a céltól, mint volt 6 évvel előbb: 1928 június 30-án. Hogy aztán az egyre zavarosabb nemzetközi politikai helyzetre, a gazdasági válságnak egyre súlyosbodására és nem utoljára az arany szabadforgalmi árának ugrásszerű emelkedésére tekintettel remélhetjük-e azt, hogy szabadalmának második félideje alatt ezt, a nemzettel szemben ,,mindenekelőtti"-ként vállalt kötelességét teljesíti-e? Ki-ki gondolja azt, amit akar. Nem kételkedem abban, hogy MNB ezt a kötelességét nem is teljesítheti. Hogy ezt a jövendőmondásszerű „nem kételkedést" az említett általánosságokon felül mintegy kézzel fogható bizonyítékokkal is támogassan: a MNB42