Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 5-6. szám - Pénzügyi rendszerünk és hitelszervezetének reformja. (3. [r.]) A Magyar Nemzeti Bank részvénytársaság alapszabályainak ismertetése

A MNB Rt. nem nemzeti hitelforrás. Hanem csak pénzforrás. Még pedig csupán viszonylagos pénzforrás. Mert pénztárai csak a bankok, általában a kereskedelmi és ipari vállalatok előtt nyílnak meg. Ne higyjük azonban, mintha az ő számukra is korlátlanul rendelkezésre állna. Mert hiszen u. n. törvényesen fedezett bankjegy kibocsátási képessége épen nem korlátlan, hanem függ a fedezetkészletnek mindenkori mennyiségétől. A fedezetkészlet azonban változó. És mivel az alább ismertetett tények inkább fogyó, mintsem gyarapodó irányzatot bizonyítanak, azért mondhatjuk, hogy a törvényesen fedezett bankjegy kibocsátási képesség a fogyó holdhoz hasonlít. Mint kizárólagos szabadalommal felruházott pénzforrásról a viszonylagosságnak, még pedig a iogyó viszonylagosságnak a tényét állapíthatjuk meg, még a bankok és egyéb üzleti vállalatokkal szemben is. Az alapszabályok eme nagy horderejű hiányának ismertetése után lássuk a MNB-nak, mint viszonylagos pénzforrásnak külső, alapszerű megszervezését szabályozó rendelkezéseket. 3. Az alapszabály 1. cikkének első mondata következő: „A Magyar Nemzeti Bank Részvénytársaság", h | ! ; j Ez az öt szóból álló mondat mérhetetlen fontosságú jogi és nemzetpolitikai, aztán elméleti és gyakorlati közgazdasági kérdéseket döntött el. Rögtön hozzá tehetem, hogy a nemzetnek úgy politikai, mint közgazdasági hátrányára. Kereskedelmi törvényünk szerint ugyanis a részvénytársaság a részvényeseknek tulajdona, ünnek az írott jogszabálynak értelmében tehát a MNB is a részvényeseké. Holott pedig, mint a nemzeti pénzügyi önállóság egyetlen, és holott mint a nemzeti öncélúság nélkülözhetetlen eszközének: a nemzet egyetemes, osztatlan és örökös tulajdonának kellene lennie. Csak ekként megszervezés esetére lehetne nemzeti hitelforrás. Hogyha a MNB-t nem a részvényeseknek, hanem a nemzetnek egyetemes, osztatlan és örökös tulajdonaként szerveztük volna meg, akkor ezzel a szervezéssel a nemzet hitelügyének közérdekűségét kodifikáltuk volna. Akkor az ekként megszervezett MNB-kal a hitelügy közérdekének egyetemes, osztatlan és örökös szolgálatára, az örökéletű nemzeti szervezetnek kiegészítő részeként építettünk volna olyan szilárd és közérdekű intézményt, mint amelyet sem nemzetközi praktikák, sem belföldi mesterkedések soha meg nem ingathatnak. Részvénytársasági alapon megszervezéssel ellenben a nemzeti szervezeteken kívül, a szuverénításnak fölibe a magánvállalkozás jellegű autonómiát. És ezzel az államnak, a többi politikai és nem politikai közületeknek és a magánosoknak, egyszóval az egész nemzeti háztartásnak hitelügyét, mint világos közérdeket magánérdekké fokoztuk le. A hitelügynek közérdekét mint magánérdekeket kiszolgáltattuk a nemzetközi pénzcsászárok önző nyerészkedésének. Ezek szerint tehát a fent idézett mondattal a MNB-nak a homlokára maga a nemzet irta fel azt, hogy a nemzetnek Jegybankja magánjellegű és emellett üzleti vállalkozás. Mivel pedig minden üzleti vállalkozásban a kitűzött cél a mennél nagyobb nyereség, ebből következik, hogy a MNB is haszonelvűségi alapon, a nemzeti háztartás hitelügyén, ezen á közérdeken elérhető mennél nagyobb nyereségnek célzatával alakult. 4. A már hivatkozott II. sz. népszövetségi jegyzőkönyvben foglaltakból világosan látható volt a népszövetségi, tehát az idegen befolyásnak biztosítása. Most már ezzel szemben nekünk, nemzetnek az állott érdekünkben, hogy ezt az idegen befolyást, amennyire azt a részvénytársasági szervezkedés lehetővé teszi: okvetlenül korlátozzuk. Az idegen befolyás korlátozásának lehetősége és módja a néhai Osztrák-Magyar Bank (következőkben OMB) alapszabályaiból megtudható volt. Az 0MB alapszabályait az 1878 : XXV, tc. emelte törvényerőre Ennek az alapszabálynak 7. cikke kimondta, hogy az OMB résvényei névre szólnak. Szabályozta az alapszabály a részvények tulajdonjogának átruházási módját, a részvényeseknek állandó nyilvántartását. Az alapszabály 14. cikke pedig kimondta, hogy az OMB közgyűlésén csak osztrák és magyar állampolgárok szavazhatnak,, Ezekkel a rendszabályokkal az OMB eleve kizárta a monarchián kívülről jövő bármiféle idegen befolyást, Ezekkel szemben a MNB alapszabálya 7, cikke kimondja, hogy részvényei „bemutatóra" szólnak. (Tőzsdén is, azonkívül is bárki által minden formaszerűség nélkül megvásárolhatók.) Ebből következik, hogy nemcsak a MNB nem tudhatja, hogy kik a részvényesei? hanem még a m, kir, kormány is megfosztatott annak ellenőrizhetésétől, hogy tőzsdei megvásárlás útján nem kerül-e a részvénytöbbség esetleg a kisantant ügynökeinek, vagy egy kommunista társaságnak a kezébe? Mivel pedig a MNB alappszabályának 12. cikke „minden részvényes" számára biztosítja a közgyűlésen résztvételi jogot: egyenesen a MNB közgyűlésén a kisantant vagy a kommunisták ragadják magukhoz nemzeti háztartásunk pénzügyi érdekei felett rendelkező hatalmat,* Az OMB alapszabályának 23. cikke kimondta azt is, hogy a főtanács tagjai bank vagy jelzáloghitelüzletet folytató más intézetek igazgatásában részt nem vehetnek. Ezzel szemben a MNB alapszabályainak líberálizmusa ezt a világos összeférhetetlenséget annyira nem méltányolja, hogy 22. cikke nemcsak a bel-, hanem még a külföldi bankigazgatókat is egyenesen betessékelte a MNB-nak főtanácsába. Az OMB alapszabályainak az idegen befolyás elleni védezését célzó fenti rendelkezéseit a szabadalmát meghosszabbító későbbi törvényeink is érintetlenül hagyták. Alig hihető, hogy az 1924. évi Nemzetgyűlést ezekkel a feltétlenül helyes rendelkezéseknek mellőzésére, sőt azokkal homlokegyenest szem behelyezkedésre az u. n. „végszükség" kényszeríthette volna. 5. A MNB szervezetének . külsőségét ismertető megjegyzések után foglalkozzunk a MNB-nak üzletvitelével. Még pedig az általa vállalt feladatokkal mint világos kötelességeivel. Továbbá azzal a kérdéssel, hogy számadásaiból és főtanácsi jelentéseiből megállapíthatóan, szabadalmának első félideje alatt teljesítette-e és hogyan teljesítette ezeket, a ma*(Nem tartjuk valószínűnek ezt a lehetőséget, van erre más védelem is. A szerk. 40