Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 3-4. szám - Tudományos-e a mai jogalkotás? (3. [r.])

jelentené. A gazdasági tényezők és az ezektől független kultúrtényezök parlamentéi-izmusának egy új korszakában lesz csak lehetséges, hogy az állam a tudományok és művészetek segítségével minden egyes társadalmi réteg életét a legegészségesebben és legszebb életformákban fejlessze és tökéletesítse. A CORPUS JURIS HUNGARICI MINT ÍROTT JOGI KÚTFŐ. (Kérészy Zoltán dr. egyet, tan., tanulmánya.) E tanulmány új emléket állít Werbőczynek, a nagy magyar kodifikátornak és hazánk két nagy püspökének, Mosóczy Zakariásnak és Telegdy Miklósnak. Werbőczynek, „mert az országos szokásjog tételeit ezek feljegyzésével és rendszeres feldolgozásával az utókor számára megmentette"; a Corpus Juris Hungarici első kiadóinak, illetve tulajdonképeni megalkotónak pedig azért, mert a hazai decrétumokat a feledéstől megóvták és ezzel a jogbiztonság megszilárdítását előmozdították. Mosóczy és Telegdy elévülhetetlen érdeme szerző szerint, hogy diadalra juttatták „azt az igazságot, hogy egész jogi rendszerünk gerince és judikaturánk világító szövétneke gyanánt az irott törvényt kell tisztelnünk." E kitűnő tanulmányból megtudjuk, hogy Hunyadi Mátyás 1486. évi decretum maiusa volt az első törvényünk, amely nyomtatásban jelent meg. Hogy egy nemzet sem köszönhet annyit Gutenbergnek, mint épen a magyar, mert az ö találmánya tette lehetővé, hogy Werbőczy Hármaskönyvének elterjedésével a jogbizonytalanság megszűnjék. Magyar nyelven a Corpus Juris Hungarici Geguss Dániel fordításában először 1866ban jelent meg, v-agyis csak akkor, amikor büntetőjogi és magánjogi tartalma legnagyobbrészt már elévült; ,.de közjogi tartalma ma is élő jogot foglal magában, mert a magvar közjognak számos sarkalatos intézménye és szabálya, alkotmányos szabadságának nem egy biztosítéka a régi Corpus Jurisban foglalt törvényeken nyugszik, amelyeknek számos artikulusait hol szószerint, hol a mai viszonyokra alkalmazva, jelenlegi alkotmányunk sérthetetlen tételei gyanánt tiszteljük." Az érdekes tanulmány a m. kir. Erzsébet Tudományegyetem kiadásában jelent meg. (D. Oy. dr.) FŐVÁROS IIHIIIIIIIIIIIIIIinilllllllllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUI AZ ADÓBEVÉTEL CSÖKKENT 1934-ben. A költségvetési előirányzattal szemben nagyarányú csökkenés (állapítható m'eg az adóbevételeknél 1934-ben. Amíg, az 1934. évi költségvetésiben 7(5,657.000 pengő előirányzat vétetett fel, ezzel szemben a tényleges adóbevétel a mult évben csupán 72.272.126 pengőt tett ki, vagys ennél a tételnél s költségvetés közel 4.4 millió pengős hiányt mutat fel. Legnagyobb az eltérés a községi pótadónál, ahol egy maga 2.7 millió a csökkenés. Az előirányzatnál maigasabb bevétel két adónemnél éretett el, mégpedig az általános' kereseti adónál és a fogyasztási adónál, SZANÁLÁSI JAVASLATOK. Az eddig nyilvánosságra került szanálási javaslatok közül ismeretessé vált a tisztviselők kedvezményének a megvonása a gáz. és vilíanyhasmájatniáH. Ettől a tételtől kb. egy millió pengős bevételi többletet remélnek. További, ugyancsak az alkalmazottakkal kapcsolatos spórolási javaslatok kerültek még napirendre. Nem nagyon osztjuk ezeknek a létjogosultságát, miután a szanálást mégsem a ti szít visel ők jövelclmének ilyen formájában való lefaragásában látjuk helyesnek, mert ez ismét csak az általános fogyasztás öszs-zezsugorodására vezet. Régi hibába esnek a városról, akárcsak egyéb helyeken, hogy a spórolás nem jelenti egyben a szanálást is. Nagy különbség van a kettő között. Végeredményben beleesünk az ú .n. ..abrakelmélet" közgazdasági naivitásába. A folytonos leépítés már a ter. triészetee következménye az lehet, hogy minden leépítés újabb leépítését szül majd. A teljesen lecsökkentett jövedelmek végső fokon vsszafejlesztik a fogyasztást is, pedig ez újabb vncuumot hoz létre és akkor megint elölről lehet kezdeni a — leépítést. De meddig? Az abrak-elmélet pontosan megmondja ezt is. Amikor má>r a cigány lova :iz egy ezem zabnál tart, akkor majd meglátjuk . . . KŰRSZALON. Szinte nevetséges, hogy mennyire ragaszkodnak egyesek a tévhithez, vagy meggondolatlan felfogásukhoz. Rettenetes az, hogy az egyes jelszavak alatt mennyi csodabogarat lehet egész komoly formában becsempészni komoly hivatalos helyekre is. Énnek tartjuk a kurszalon ügyét is. Szép dolog, hogy feltaláltak egy kmkomíssiziót, egy egységes fürdőváros-, beteg-, irányítóbizottságot, azonban mégsem lehet megjegyzés nélkül továbbmenni olyan túlzásokon, ahol a Vigadót kérik kurszalon céljaira. Szinte hihetetlen, hogy felnőtt, komoly emberek ilyen naivitással jöjjenek ma egy világváros kellős közepén. Hát egész komolyan gondolják bizonyos uraik azt, hogy Budapest fürdővárosi lehet, úgy, ahogy fürdőiig 1 pl. Siófok? Hát el lehet ezt józan ésszel gondolni? Miként nem volt rá példa eddig, hogy valamelyik világváros pl. zarándoklás célja legyen, búcsújáróhely, éppígy elképzelhetetlen, hogy ide majd a világ minden tájáról ezrével csődüljenek a betegek meggyógyulni. Akár a reumás betegek is. Mert rendelkezünk ugyan azokkal a csodatevő természetes ós felette értékes gyógyforrásokkal, de nem szabad elfelejteni, hogy egy kis időbeli eltérés következett be ezeknek a csodatevő forrásoknak a felfedezésétől az értékesítési, realizálási idejéig. Miiként már a múltkor mondottuk ezeken a hasábokon: közben ezekre a források] j egy világváros épült fel, a világvárosjellogóhez és tartalmához tartozó összes előnyeivel és hátrányaival, amely mind-mind lehetetlenné teszi azt, hogy itt olyan értelemben fürdő-kultúra fejlődhessen ki, mint egy akármelyik kis német, vagy cseh fürdőhelyen. Egy világváros azzal a sajátos lármájával, füstjével és nyomorával semmiképp sem alkalmas arra, hogy komoly ..fürdőváros" lehessen belőle. Verjék ezt ki az illetéktelenek a fejükből és ne jöjjenek ilyen viccekkel, mint amit egy „kurszalon/' jelent ma ebben a tekintetben Budapesten. Ki fogja végül az igazságot megmondani? EGY MÉTER: 120.000 PENGŐ! Ennybe kerülne a belvárosi plébánia templom eltolásából száímazö hely minden egyes métere. Az összes eltolási és emelési munkák 31