Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 21-22. szám - A gazdasági válság szociális-egészségügyi hatása

pon működő, de a hatóság által legalább •erkölcsileg támogatott egyesületet, mely hivatott meglátni a legkirívóbb hiányokat és megtenni a legsürgősebb sokszor halaszAhatatlan in tézkedéseket. Amennyire fontos és sürgős a nemzet jövője szempontjából a felvetett problémák helyes megoldása, anynyira nehéz is az, de nem szabad visszarettenni a bizonyara mutatkozó nehézségektől és akadályoktól, mert az előttünk álló ezeresztendő állapjait csak ezekkel az intézkedésekkel rakhatjuk le és az ölért legkisebb eredmény is az egyetemes1 magvar jövő kiaHakulása szempontjából, óriási jelentőségű lehet. A gazdasági válság szociális-egészségügyi hatása Irta: Gortvny Gvörtyv dr. ee-y m tanár, a Népes;észsée:üe:vi Múzeum iírazsratója Bár az 1929. óta csaknem állandósult a gazdasági válság folvamán a kiszélesbült szociális közgondozások (ínség-akciók, közmunkák, ruhaakciók. kölcsöngabona. ingvewebéd, gvermekfelruiházás, népies foglalkozások elősegítése stb.) különböző formái következtében a lakosság élet-színvonala nem is sülvedt a riasztó tömegnvomorig, mégis közelfekvő a gondolat, hogv az évek óta tartó gazdasági válság a gazdasági életben okozott mérhetetlen veszteség komoly veszedelmet jelent társadalmi, erkölcsi és Egészségügyi vonatkozásaiban is Hiszen a gazdasági válság, amelynek úti át a búzának az 1925—1933. között 36.90 P-ről 13 83 P-re való leszállása ielzi, a vásárlókénesség csökkenését, az életviszonyok kedvezőtlenné válását, az egészségügvi iVénvek korlátozását, a Mtúrális kiadások csaknem teh'es megszűnését és az életszínvonal osztálvkülönbség nélküli alászállását vonták maguk után. A népesség életében ugvan némi iavulást eredményeztek az 1933. évi ió termés, továbbá a kormánvnak az agrár színvonal emelésére irányuló törekvései, de az ipari cikkek magas színvonala, az 1935. évi kora tavaszi fagvok, a iégkár, az aszálvkór, a termés valószínű csökkenése ezt az eredménvt lerontotta és a köezílátásban lévők számát óriási módon megnövelte. De a közellátásra utaltak (Ínségesek) segélyezése még nem ieíenti az egészségügvi követelményeknek megfelelő élelmezés biztosítását. Az inségakció kanosán 1932-ben természetben kiutalt élelmiszermennyiségek elemzése alapián megállapítottuk pl. hogy egyes városokban az ínségeseknek munkadíi, vagv természetbeni segélyezés címén kiosztott naturaliák olvan kevés kalóriaértéket képviselnek, hogv azok legtöbb esetben az élettani szükséglet fedezésére sem elegendők. Igaz ngvan, hogv ennél tekintetbe kell vennünk azt. hogv az Ínségeseknek rendszerint más segélyforrásaik is vannak (alkalmi munka, rokonok támogatása, koldulás, virág stb. árulás, stb.) Az egészségügvi és szociális helyzet rosszabbodása mellett a gazdasági válság, illetve a munkanélküliség igen nagy morális megpróbáltatás az egész népre. Az a tudat, hogy hasznos munkát nem végezhet, hogy mások alamizsnáiból él, fásulttá teszi a munkanélküliségre kárhoztatott embert, a fogyatékosság és a feleslegesség érzését váltja ki belőle. Ez aztán megbénít minden akaraterőt és a lelki vagy erkölcsi elesettség útjára, a politikai radikalizmusba kergeti. A gazdasági válságnak és a munkanélküliségnek ez a deprimáíó és demoralizáló hatása átterjed a még munkában levőkre is egy általános ideges társadalmi légkört teremt meg. A gazdasági válság és a munkanélküliség nyomorúsága rendkívül módon visszahat a gvermekek erkölcsi és egészségügvi fejlődésére. A kedvezőtlen anvagi viszonyok következtében meglazult családi élet ér'lhetővé feszi, hogv a gvermekek erkölcsi és anvagi elhagvottsáp-a, utcai csavargása, prostituálódása megszaoarodntf. A munkanélküli családfő egyenesen kénytelen írvprmipk^iV alkalmi utcai gvufa. kéneslap. sfb. árusításra felhasználni, ami rendkívüli módon megnövelte az erkölcsi züllésnek kitett gvermekek és fiatalkorúak számát. YAncrválföldi gvermekek tolvaibaudáia — Hétfői Nanló 1934. októben 22. szám"). A gyermek erősen szenved a család gondiai miatt és ez a lelki állanot (figveHmetlenség. tisztaság iránti közömbösség) párosulva a nem kielégítő táplálkozással hátrányosan befoIvásolia egészségügyi fejlődését Az egészségügvi állanot komoly bánfalmazottságára ntaítak azok a sorozatos iskolaorvosi vizsgálatok, ameIveket az utolsó években előbb az egészségügvi mintaiárások. maid1 a különböző városok iskolásevermekei között végeztek. Tgv Petránvi Ovözö és Dobszav László a oécsi iskolásgvermekeken (Orvosi Hetilap 1930. 16., 49. számok) Neuber Ede dr. Debrecenben (A debreceni I. oszt. elemi iskolás tanulók átvizsgálása egészségi szempontból az 1930/31. évben. Kiadta a m. kir. Vallás- és Közoktatásügvi Minisztérium és Orvosi Hetilap 1932. 20. sz.). Szentkirályi Zsigmond dr. és munkatársai Hódmezővásárhelven (Népegészségügy 19)33 júliusi és következő számok), altér Károlv Szegeden (Néoegésszégügv 1935. 9—10. szám). Darányi Gyula és lankovich Adél dr. Budapest körnvékén. Aszalós János dr. 1932-ben a derecskéi járás hét köszégében (Egészség 1933. 6. füzet). Ezek a vizsgálatok annak dacára, hogv a Darányi—Jankovich felvételét nem: számítva — kevés közvetlen utalást tartalmaznak az iskolásgvermekeknek társadalmi életviszonvaira, s hogy a táplálkozási állapot megítélése csupán klinikai úton történt, mégis nagy sulival esnek latba annak igazolására, hogv vidéki fiatalkorú népességünk tápláltsági és egészségügvi állapota általában kedvezőtlen s hogy a náluk feltűnő nagy számban előforduló idült betegségek és defektusok előidézésében a szociális helyzet a legfontosabb tényező A gazdasági válság a népességre gyakorolt kedvezőtlen szociális egészségügyi kihatásainak tárgyilagos megállamtására azonban sem ezek a vizsgálatok, sem a rendelkezésre álló statisztikai adatok nem elegendők. Bizonyító erővel birnak, ha nagyobbszámu olyan egyén orvosi vizsgálat útján meg tudnók állapítani az egészségügyi károsodás jelenlétére utaló kóros elváltozások tömeges felépését, akiknek a munka és életviszonyai nagyjában azonosok a gazdasági válság előtti 169