Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 21-22. szám - A községi közigazgatás csődje

időkéivel. A mi viszonyaink között ilyen nagy tömegeket felölelő sorozatos orvosi vizsgálat nem igen keresztül vihető, de meg azután ezeknek a tömeges és sorozatos klinikai vizsgálatoknak kivihetőségük esetén az volna a nagy hátrányuk, hogy a táplálkozási állapot megítélésé — külső megtekintés a vizsgáló szubjektivitásától függő téves ítéletekhez vezethet. Hogy tehát a címben foglalt probléma tárgyilagos megvilágítására nézve a Népszövetségnek mégis megfelelő és 'használható adatokat szolgáltassunk, tanulmányunkban először a termelést és fagyasztást statisztika adataiból a belfogvaszfás, illetve a fogyasztási fejkvóta és az életfenntartási index útján egy normál család, illetve népesség élelmezési helyzetében beállott változást állapítottuk meg — figyelmenkívül hagyva, hogv a feikvóta a kor, a jövedelem és a foglalkozás szerinti különbségeket nem mutatja, mivel ilyenképen részletezett adatok nem is állanak rendelkezésre, majd eev .kiválasztott munkanélküli csonort kebelében a Népegészségügyi Múezum közvetlenül háztartási statisztikai felvételt végzett, hogy a munkanélküliek életés tápláltsági viszonyait számszerűleg megállapítsa. A fogyasztási statisztikai adatok stb. elemzése alapián általában megállapítható, hogv a gazdasági válság ideié óta az ország túlnvomó részének életviszonya általában kedvezőtlenebbé vált, de az életszínvonal csökkenése mégsem olyan nagvmérvü, hogv a tánlálkozás, a lakásviszonyok, a ruházkodás, a köztisztaság fenyegető megromlásáról beszélhetnénk. Az agrárnépességnél, amelyet amúgy is életszínvonalának alacsony volta s a táplálkozás kalorikus-biológiai elégtelensége iellemez, az élelmezési helyzet az ínséges vidékeket leszámítva, még a 'gazdasági válság legsúlyosabb éveiben sem vált olvan mértékben kedvezőtlenné, mint amilven kedvezőtlen a helyzet az egyéb életszükségletek (ruházkodás, tisztálkodás, lakás, gyufa, petróleum stb.) kielégítése tekintetében. Ezzel szemben a tánlálkozási minőségi elégtelensége, agrárnépességünk iobb anyagi viszonyok között lévő részénél is megállapítható. De ez nem a gazdasági válsággal összefüggő jelenség. Az ivari munkásság,. táplálkozásában a gazdasági válság következtében . beállott. változás főleg abban nyilvánul meg, hogy a munkás olcsóbb tápszerek megszerzésére törekszik. Táplálkozásuk azonban — amint a Szociálpolitikai Intézet által 1932-ben Uioesten végzett háztartási felvétel megállaoítia •.— az átlagos 3120 kalória, elég magas napi fogyasztás dacára sem mondható megfelelőnek, mert abban túlteng az olcsó, szénhidrát (80%), míg az állati eredetű tánszer kb. 13%ban szerepel, normálisul vehető 30—40% helyett. A fogyasztott hús árú qualitása sem megfelelő. A munkanélküliek táplálkozási . helvzete bár a Népegészségügyi Múezum előbb már említett felvételének adatait nem általánosíthatjuk, mégis általában annyira kedvezőtlennek mondható, nogv fiziológiás kalória szükségletüket még úgy se tudják fedenzi, hogy alkalmi keresetüket csáknem 'teljes egészében a táplálkozásra, (burgonya, kenyér) költik. Á-llati eredetű élelmiszerekhez a munkanélküliek egyáltalán nem juthatnak és fehérje szükségletüket — azt sem kielégítő módon — növényi fehérjével fedezik A munkanélküliek táplálkozása ezenkívül is súlyos hibákban szenved, úgy a gazdaságosság, mint a konyhatechnika szempontjából. Az egészségügyi hatás mellett figyelmet érdemel a munkanélküliek erkölcsi felfogásának megváltozása, a passzív beletörődés, a közösségi érzés meglazulása és az olcsó, szórakozásoknak (kártya, stb.) a munkanélküliek közötti nagy elterjedése. A lakosság életviszonyainak kedvezőtlenebbé válása nem 'teljesen tükröződik vissza az általános közegészségügyi statisztikában, illetve a közegészségügyi helyzet nem romlott meg olyan mértékben, amint az a gazdasági helyzet romlásának arányában várható lett volna. Lehet, hogy a gazdasági válság hatása később jobban meg fog nyilvánulni, a kisded és gyermekkor felett azonban már most sem mult el nyom nélkül. Utóbbinak táplálkozása még azoknak az elemi kívánalmaknak >sem felel meg, amelyeket a táplálkozással szemben a gyermek fejlődésének biztosítása szempontjából támaszthatunk. De az egészségügyi állapot bántalmazottságára utalnak az angolkór megszaporodása, a vidéki iskolásgyermekek fizikai (súlyban és magasságban való) visszamaradottsága és kedvezőtlen egészségügyi állapota (caries, angolkór, anaemia, rosszultápláltság, scabies, testi tisztátalanság, bélférgesség, fejlődési betegségek stb.) .Az élveszülöttek átlagsúlvában mutatkozó csökkenés, valamint a koraszülöttek számának az emelkedése olvan kisarányú még a vizsgált kb. 20.000 esetben is, hogy annak okozati összefüggését a gazdasági válsággal nem vehetjük fel. Tanulmánvunk azonban csupán egy csekély töredékét tárta fel azoknak a tapasztalatoknak, amelyek az ország népének erkölcsi, szellemi és anyagi magárahagyottságát mufatják és céltudatos fársadalomépítö szociális gondozás kiépítését sürgetik. KÖZIGAZGA Y A községi közigazgatás csődje ívta: Brogli József orsz. képviselő Félreisimierhetilemül bekövetkezett a községi közigazgatás csődje, melyet a pult mellett dolgozó személyzet már évekkel ezelőtt megjósolt. A szanálásnak, a racionalizálásnak csak egy és pedig tisztán és kizárólag pénzügyi szempontból való alkalmazása nem is szülhetett más eredményt. A pénzügyi egyeduralom, mely nem volt és ma sem hajlandó a rideg számokon kívül egyéb szempontokat is figyelembevenni, elvégezte a maga romboló munkáját a községházán azáltal, hogy 170