Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 21-22. szám - A falu egészségügye mint politikai vezérgondolat

A falu egészségügye mint politikai vezérgondolat Ir a: Cseh-Szomhathy László dr. orv.. képviselő A magyarság jövőjén (töprengő 'lelkek a mai nehéz és bizonytalan időkben fokozottabb mértékben kell, hogy érezzék a súlyos felelősséget, amivel az eljövendő nemzedéknek tartoznak. A történelem tanúsága szerint, a Duna medencéjében letelepedett maroknyi magvarság ezer esztendőn keresztül becsülettel megállotta helvét és teljesítette a gondviselő Istentől rászabott nehéz feladatát. Idegen aikú, gondolkodású és műveltségű népek tengerétől körülvéve kelet és nyugat ütköző pontján szakadatlan harcok közepette is megtudta őrizni a lényegét alkotó faji és nyelvi sajátosságokat. A magvarfai életrevalósága nem kéoezlheti viíatárgvát. Ez a benne reMő vitalitás tette lehetővé a számára, hogv a honfoglalás óta folvtonosan ismétlődő háborús veszteségek ellenére, az évszázadokon át ránehezedő súlvos elnyomatás dacára, nemcsak fenn tudott maradni, hanem a nyugati kultúra összes vívmánvait magáiba szíva, sokszor az úttörés nehéz szereoét is vállalni tudta. Nincs a tudománynak, a művészednek olvan ága, ahol maradandó alkotások nem mutatnák a magvarságban reilő értékeket Nemcsak Európa, de az egész világ kultúrtörténelme hiánvos lenne, ha kiváló tudósaink és művészeink hosszú névsora onnan hiányozna. A magvar nép fennmaradásának biztosítása kiváló és szerencsés faii saiátságai miatt, nemcsak egyoldalú nemzeti érdek. Éopen ezért, a ráváró történelmi feladataikra való lelkiismeretes felkészülést mind külpolitikailag, mind belpolitikailag elsőrendű szükségletnek kell tekinteni. A trianoni igazságtalan határokkal tolunk elszakított négvmillió magvarság fennmaradásának biztosítására kell 'külpolitikai tevékenységünknek a fű súlyt helyezni. Nem kevésbbé fontosak azonban a magvar jövő kialakulását biztosító (tényezők közül a bellnolitika terén követendő megfontolt és jól átgondolt lépések, mert az eljövendő ezeresztendő csak akkor lesz a magvarság számára biztosítható, ha időben történik gondoskodás arról, hogvaz egymást váltogató nemzedékek helyét, számbelileg több, minőségileg pedig különb erők pótolják. Nem célom statisztikai adatok felsorolásával rámutatni a szülések számának fokozatos és rohamos csökkenésére, a gyermekhalandóság ijesztő számarányára, a különféle fertőző betegségek áldozatainak megdöbbentő számadataira, csak ezen közismert tényekre való utalással azt kívánom leszögezni, hogy a magyar jövőt osak az egészségvédelem intenzívebb megszervezése tudja biztosítani. A közegészségügy elsősorban orvosi feladat, de nem kizárólag az. Lehetetlen egészségügyi fejlődést elképzelni megefelő kultúrális színvonal és megfelelő gazdasági fölét nélk.l. Az idők folyamán pusztuló magyar értékek helyére megfelelő utánpótlásról a magyarság ősereiét magában rejtő magyar falvak egészséges szervezetű, romlatlan erkölcsű és józan gondolkodású lakosainak kell gondoskodnia. A magyar falu egészségvédelmének megszervezése, gazdasági jólétének biztosítása és kultúrszínvonálának emeflése képezheti csak a helyes és előrelátó belpolitikai elgondolás vezérlő irányelveit. Egymással szervesen összefüggő, súlyos problémák várnak itt sürgős megoldásra. Bizonyos az, hogy a falu egészségügyi és szociális kérdéseinek helyes és gazdaságos megoldása csak az orvossal egyetértve és a közigazgatás megfelelő támogatásával képzelhető el. Gortvay statisztikája szerint, a csonka magyar földön élő 8.200 orvos közül csak 15% áll közvetlen a falu szolgálatában. Míg a megyei törvényhatóságok területein csak 2100 lélekre jut egy orvos és 550 lakosra egy kórházi ágy, addig városokban már 328 lakosra esik egy orvos és 73-ra egy kórházi ágy. Pedig a népesség 67.5%-a húszezer lakosúnál kisebb (településekben él, akik közül 41.7% tanyai lakós és így a népességnek több, mint kétharmada falusi lakosnak tekinthető. Az orvosok elhelyezkedésének ilyen módon való megoszlása kétségkívül nagyon aránytalan, főként pedig előnytelen a falu számára. A magyar falu súlyos problémái közismertek. Aki az utóbbi időben megfordult' az egykor megelégedett arcokat mutató, nótáshangú és az anyagi jólétet már a 'külsejével is eláruló kicsi magyar falvakban, az ma osak gontoktól barázdált homlokú csendes embereket! lát és felületes körültekintéssel meggyőződhetik arról, hogy a legtöbb helyen nemcsak a magasabb rendű szociál hygienes szükségletek hiányoznak, hanem a legprimitívebb egészségvédelmi igényelt sincsenek kielégítve. A pénztelenség kapcsán előállott munkanélküliség, az ezzel kapcsolatos nyomor, a zsúffolt és egészségtelen lakások, a rongyos, piszkos és az időjáráshoz nem alkalmazkodó ruházkodás, a tisztátalan udvarok, a szennyezett és gyakran fertőzött ivóvizek, mind kész melegágyai a különböző fertőző betegségeknek, melyekkel a hiányos táplálkozás folytán legyengült szervezetek a leggyakrabban hiába kísérelik meg felvenni a kilátástalan harcot. Ez a mai kétségbeejtő és a magyar jövőt veszélyeztető, tarthatatlan helyzet a magyar falvakban tovább tétlenül nem nézhető. Az itt-ott elvétve folyó és rendszertelen karitatív munka a problémák megoldására nem elégséges. Az egészségügy terén mutatkozó súlyos anomáliák gyökeres megszüntetése csak állami beavatkozással remélhető. Az egészségvédelem céljait szolgáló országos intézkedéseket haladéktalaniul meg kell kezdeni, nem egyszerű sablon szerint, hanem a helyi viszonyoknak megfelelően. Ha azt akarjuk, hogy a folyamatba (teendő intézkedések eredményesek legyenek, akkor nem szabad figyelmein kívül hagyni az egyes vidékek kultúrális színvonallát és gazdasági helyzetét sem. A kultúra emelésével, a falú leghatalmasabb betegségokozó tényezőjének, a szegénységnek és nyomornak lehető megszüntetésével kelil elsösegíteni az orvos által irányított és a hatóság által támogatott egészségvédelmi munkát. Ismeretterjesztő előadások tartásával, különösei) a rádió útján, röpiratok terjesztésével rá kell mutatni az egyes népbetegségek elleni védekezés útjaira és módjaira. Megfelelő intézmények felállításával, megfelelő munkaerők beállításával példaadó és tanácsot nyújtó szervezeteket kell a fallu rendelkezésére bocsátani. Legelső sorban pedig meg kell szervezni a falu intelligenciájának bevonásával, azt a karitatív ala168