Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 21-22. szám - Gazdaadósságok rendezéséről

rendeletből kifolyólag visel. A pénzügyi szindikátus által kibocsátandó 80 millió pengő értékű kötvényből 16 millió pengőt átvesznek a vidéki pénzintézetek, 26 milliót a budapesti intézetek, a két altruista intézettel együtt, 20 milliót az OTI, MABI, 10 milliót a postatakarék, 8 imiilliót a LÁb és az egyéb intézmények, hogy a 80 millió befagyott gazdaváltót a Nemzeti Banktól visszaváltsák és kötvényesítsék. A gazdasági élet és termelés szempontjából nagy megkönnyebbülést jelent, ha a Nemzeti Bank 80 millió pengő befagyott váltótehertöl megszabadul és ha ez a 80 milliós keret más irányban és új hitel céljára áll majd rendelkezésre. Az ipar, kereskedelem és az el nem adósodott mezőgazdák számara fontos, hogy ez a 80 millió pengős hitelkeret továbbra is rendelkezésre álljon, hogy a befagyott gazdaadósságok helyett ennek a hitelösszegnek gyors forgása növelje a lebonyolítást. Szükséges, hogy a Nemzeti Bank részéről meg is nyilatkozzék az a készség, mely a hitelkeret további fenntartását fogja biztosítani, különöacii a vidéki intézeteknek Ebben az irányban számíthatunk a pénzügyminiszter úr intervenciójára. Azok a terhek, melyeket a pénzintézetek vállaltak, legalább is 120—130 millió pengőre tehetők és tulajdonképen ez a hatalmas kiesés érinti az ország hitelszervezetét. Miután azonban pénzintézeteink óvatos és körültekintő gondoskodással már évek óta felkészültek erre a segítségre, a gazdaadásságok rendezésével kapcsolatban vállalt nagy áldozat remélhetőleg mégsem fogja befolyásolni a magyar pénzügyi szervezet biztonságát. A gazdavédelmi rendeletnek ebben a hiteléletben konszolidálása szempontjából is nagy a jelentősége. A mezőgazdaság e rendelet folytán visszanyeri borítását, a pénzintézetek pedig, ha áldozatok árán is, de tisztább helyzetbe kerülnek. Kétségtelen, nogy minden igényt nem lehetett kielégíteni, de éppen ezért a pénzügyi kormányzat vegye fontolóra, vájjon nem lehetne-e mégis a védettségbe való bekapcsolódásra módott nyújtani azon gazdáknak, akik az eredeti rendeletben előirt kellékekkel bírnak, vagyis akiknek adóssága 1932. április l-e előtt keletkezett és a katastzeri tiszta jövedelem tizenötszörösét meghaladta. Korlátozni lehet ezt a 20 holdig terjedő kisbirtokosokra, mert ez az a kategória, melyet esetleg félre lehetett vezetni. Továbbá adjon módot olyan gazdáknak, ki egyszer védett volt — s kötelezettségeinek nem teljesítése következtében — birtokát elárverezték, utólagos teljesítés esetén azt visszakaphassa s a rendelet előnyeiben részesülhessen, ha az ingatlan még nincs tovább adva. A földreform folytán, kiosztott földek árainak újabb megállapítása szükséges ott, ahol az rendkívül súlyos tehernek mutatkozik. Rendezni kellene végleg már az arany dollár kérdését. Törölje a pénzügyminiszter úr véglegesen az arany klauzulát, mert ha a hitelező ország (Amerika) ezt megtehette, nem lehet akadálya, hogy az adós ország is megtegye. Ami pedig azt illeti, hogy az egyes pénzintézeteknek az arany dollárral szemben más, például svájci frank vagy aranypengő kontrahált tartozásuk van, nem lehet akadály, mert a záloglevelek visszavásárlásánál elért nyereség fedezi azt a veszteséget, amely az arany klauzula eltörléséből kifolyólag őket éri. Az adósok is meg lesznek akkor nyugodva, hogy nem kell aranyban fizetni. Fontos az abból a szempontból is, hogy az utána következő terheknek rendezését is nagyon elősegíti, ha az aranyklauzula töröltetett. Kívánatosnak tartom, hogy a gazdaadósságok technikai rendezése a közigazgatási hatóságok révén és az agrárérdekképviseletek felvilágosító munkája folytán lehetőleg gyorsan történjék meg. Félmegoldás lenne azonban a gazdatartozások elintézése, kárbaveszne a hozott áldozat, ha nem gondoskodnánk helyes és szerves közgazdasági, kereskedelmi, valutáris, hitel, sőt adópolitikával arról, nogy a mezőgazdaság más vonatkozásokban károsodást ne szenvedjen, teherbíró és vásárlóképessége ne csökkenjen, lianem inkább fokozódjék. Ne felejtsük el, hogy a gazdasági élet gúzsbakötése elsősorban a szervezetlen és gyors értékesítésre szoruló mezőgazdáinkat sújtja és elveszi a megfelelő áron való értékesítés lehetőségét is sokszor. Ez a törvényjavaslat egyik kezdeti lépcsője a szerves gazdasági reformoknak s jobb életet minden magyar boldogulását meghozó intézkedéseknek. Az a társadalom és az a számos foglalkozási ág, amely résztvesz a gazdák terheinek könnyítésében, csak akkor vállalhatja és viselheti az újabb áldozatokat, ha maga is érzi majd anyagi helyzetének javulását, az Agrármagyarország legfontosabb és legelső rétegének nagyobbarányú bekapcsolódását a gazdasági életbe. Gazdaadósságok rendezéséről Irta: Flglár Géza, bankigazgató A m. kir. minisztérium 10.000/1935. M. E. számú, a gazdatartozások rendezése tárgyában kiadott rendelete, a békeditáíumökkkal kizárólag agrárállammá nyomorított országokban az első olyan kormányintézkedés, amely a nemzeti termelés legfontosabbá vált tényezőjének, a föíldmívelésnek megnyitja az útat, az őt megillető gazdasági fellendüléséhez és az ezzel együtt járó politikai hatalomhoz. A választások során tett reformigéreteknek ez igazi beteljesülése Felemelő tudat, hogy a gazdaadósságok végleges rendezése tárgyában kiadott magyar rendelet nem hasonlít Svájc, Német- és Lengyelország, vagy Románia idevonatkozó intézkedéseihez, különös értéke, hogy kizárólag a magyar viszonyokból fakadt s azt a célt szolgálja, hogy egy nemzeti pénztőkében szűkölködő ország eladósodott gazdái vállairól levegye a terheket anélkül, 'hogy ezzel az „adós fizess" elvét megsértené, a hitelezők veszteségét szaporítaná és az állam által teljesítendő kiadásokat a megengedett mértékben felül növelné. Amikor a rendelet kimondja, hogy a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeres szorzatát meghaladó adósságokat könyvjóváírással elégíti ki s a kielégítés mérvét illetőleg a hitelezőket különböző osztályba so-. rozza, tulajdonképpen nem tesz mást, mint árverés néU kiil kifizeti minden hitelezőnek azt az értéket, (sok helyett annál többet is) mint amennyit követelése a jelen pillanatban képvisel és amely követeléshez csak az adós tönkretétele árán tudna hozzájutni. 162