Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 19-20. szám - Egy beszámoló margójára

dokolásaitó'l, tehát pusztán a lényegéért — hogy szükség van irányváltoztatásra. Azt pedig, hogy vezető bankjaink állanak ennek az útjában, azt nem vitatjuk, nem kutatjuk. Véleményünket már több ízben leszögeztük, szintén e hasábokon, a magyar bankok és az állam viszonyát illetőleg, pláne akkor, amikor azt Hangoztatják, hogy milyen óriási ellenállóerővel bírtak bankjaink a nagy válságok idején és hogy nem vették igénybe az állam segítségét, úgy, mint pl. a szomszéd Ausztriában. Leszögeztük már máskor — teljesen igazat adva Siebert üyula kitűnő újságírókollégánk „Üj Gazdaság"-ban megjelent reflexióinak, hogy igenis a bankoknak van szükségük nálunk is az áMamra és nem megfordítva, miként ezt olyan sokszor állítani szeretik tébei himnuszokban. Arra vonatkozólag idézzük Varga Lajos dr. munkatársunk egyik értekezéséből Montesquieu megjegyzését, amikor azt mondotta, hogy: a bankárok úgy tartják fenn az államot, mint a kötél az akasztott embert". De Varga Lajos dr. igen alaposan írt cikkeiben hivatkozik Teleszky Jánosra is (Törvényhozók Lapja május hó 1-i számban), amikor idézi ennek a bankjegyfedezeti teóriáját, melyszerint: „A modern kapitalisztikus rendszernek gerincét a pénzérték állandóságának fikciójára alapított hitel képezi." Továbbá „. . . az von szükséges, hogy az egész modern kapitalisztikus gazdasági rend alapja, a pénzérték állandóságának a fikciója meg legyen óva". Igaza van a továbbiakban is teljesen Varga Lajos dr-nak, amikor kimutatja, hogy a magyar bankjegyfedezeti rendszer milyen visszás helyzetet teremtett, mert amikor a jegybank statútumai szerint az aranyat még ma is 3800-as árfolyamon számolja el, illetve mutatja ki, amikor 6200 a magánforgalomban, ennek folytán pl. ezév februárjában egy pengő nem 100 fillért reprezentált, hanem 166 fülért, aranyalapon számítva. így azután érthető az a vicc, amit nemrég egyik angol lapból idéztek, melyszerint egész Magyarországon csak 100 pengő papírpénz van forgalomban és ez repül villámgyorsan ide-oda és bonyolítja le a pénzforgalmat. Erre egész bátran elmondhatjuk, min.t arra régi tejviccre: Angliában ez lehet talán jó vicc, nálunk ez egy jó — bankjegyrendszer. A kőszegi beszámolónak csak az lehet az igaz-i, teljes értelme, hogy el kell jönni hamarosan annak a pénzügyi politika változásnak ,amely nem a deflációs kényszerzubbonyt alkalmazza jegybanpolitikájánál, hanem igenis a magyar életet, a magyar szükségletet veszi alapul és külföldi példákon felbúzdulva olyan begyújtó gazdasági vonalvezetést inaugurál, amely kisegít bennünket a mai tespedésből. Csák István. * Lelkes reménykedéssel vesznek részt 9okan ismét abban a lehetőségben, amit az új osztálysorsjáték nyújt. Akinek sorsjegye van, alapos a kilátása, hogy egy kis befektetés árán nagy vagyonra tehet szert. Hol nyerhet ma 30, 40, 50, 100, 200, 300 ezer pengőt? A m. kir, osztálysorsjáték módot, alkalmat ad, hogy kisebb-nagyobb nyereményben részesüljön bárki, mimdenkimek és az összes sorsjegyeknek egyforma a nyerési esélyük. Az új sorsjáték húzása október 19-én kezdődik. Az első osztályú sorsjegyek hivatalos árai: egész = 24, fél = 12, negyed = 6, nyokad = 3 pengő az összes főárusítóknál. FŐVÁROS luiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiNiiniiiiiitiiiiiiiniiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiNiiiiinin UZEMEGYESITÉS. Most egy éve, hogy hosszabb cikkben foglalkoztunk az Elektromos- és Gázmüvek egyesítésének a kérdésével és ezzel Bornemisza Géza, akkor még bizottsági tag felfogását ismertettük. Söt röviden utána az a kombináció merült fel, hogy ő kerülne az egyesített üzemek élére. Cikkünknek főbb tartalma az volt, hogy amíg az elektromosságnak ma mar nagyobb jövője van, nincs értelme, hogy a két üzem egymással versenyezzen és az egyik a másik kárára működjön. A cikkre az impulzust kizárólag az adta meg, hogy a gázmüvek rentabilitása nem látszott olyan erősnek, mint az elektromos müveké és az ügyosztály véleménye is az volt, hogy sokkal racionálisabb lenne a két üzem egyesítése. Az üzemek közelebbi tanulmányozása után is fenntartottuk azt a véleményünket, hogy az összevonásra szükség van, azonban tapasztalataink alapján egész más nézőpontból ítéljük meg ezt a helyzetet. Ugyanis a két üzem adminisztrációja és ügyvezetése közt igen nagy különbség van, ha az első pillanatban tényleg előnyösnek látszik az egyesítés, mégis nem olyan egyszerű ez a dolog, semmint máról-tiolnapra keresztülvihetőnek tartanánk. Több mint valószínű, hogy nem csupán Borvendég hirtelen elhunyta volt az oka annak, hogy ez a kérdés lekerült a napirendről, hanem merc már ő is igen nagy nehézségeket talált az egyesítés keresztülvitelét illetőleg. Csak egy példával akarjuk illusztrálni az ilyen „üzemösszedobás" keserű tapasztalatait, mégpedig a közúti és városi villamosvasút-üzemek egyesítését. Annak ellenére, hogy teljesen egyforma célkitűzésű két intézményről volt szó, az akkori forradalmi idők gyors intézkedésü felületessége kellett ahhoz, hogy máröíholnapra a két vállalatot összedobták és ebből született meg a mai Beszkrt, amely vállalat nem kis részben az akkori gyors szülési folyamatnak köszönheti még ma is gyerekbetegségeit. Nagyon nehéz helyrehozni egy ballépés következményeit, erre a legjobb példa a villamos vasutak egyesítése volt. Egyrészt a fenti példa, másrészt pedig a két üzem konstrukciójának az ismeretében egyelőre nem találjuk helyesnek az egyesítést és a sokat hangoztatott kétmillió pengős várható többlet, illetve megspórolást nagyon is problématikusnak tartjuk azzal a rizikóval szemben, amit egy ilyen erőszakos egyesítés jelentene. A hosszú évtizedek óta külön életet élő, úgyszólván önnálló két szervnek a máról-holnapra való egymásbaöntése olyan vérkeringési zavarokat idézhet elő, amely nem kétmillió pengő többletet, de ennél sokkal több helyröhozhatalan kárt okozhat igen könnyen. Mint mellékkörülményt itt kell megemlítenünk az!, hogy az Elektromos művek adminisztrációjában évek óta sok hibát láthattunk, az ellenőrzési rendszer igen felületes volt és ez okozhatta azt, hogy több esetben nagyobb visszaélés fordult elő, míg ezt pl. a gázművekről nem lehet elmondani. Ezért alig néhány hö157