Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 19-20. szám

NAPIRENDEN VAN: 1. A miniszterelnök Berlinben 2. A 300 éves egyedem 3. Összeül a parlament 1. A MINISZTERELNÖK BERLINBEN. A cáfolatokon kell kezdenünk, mert ezekből tűnik ki legjobban az, hogy milyen érzékenyek a külföldi sajtóorgánumok, illetve ezeken keresztül az ottani „hivatalos" közvélemény. Kétségtelen, hogy kevés utazásnak volt olyan jő „sajtó"-ja, mint Gömbös Gyula mostani berlini útjának. Természetesen abból a szemopontból, hogy ezen keresztül nyilatkozott meg a trianoni „hódítók" rossz lelkiismerete. Mintha inogni éreznék maguk alatt a talajt. Jellemző, hogy ők ki is mondják azt, amit nálunk csak álmodni mernek ma még az emberek. Az bizonyos, hogy a belpolitika eseményei égiszen eltörpülnek emellett a külföldi utazás jelentősége és órási visszhangja mellett. Ha ebből a szempontból visszaemlékezünk pl. Bethlen gróf külföldi utazásaira, akkar eszünkbe kell, hogy jusson az akkori idők belpolitikai atmoszférája az ilyen utazások alkalmával. Mindig valamilyen belföldi szenzáció is akadt, olyanynyira, hogy az akkori miniszterelnök szinte szántszándékot látott abban, hogy amíg ő külföldön van, addig itthon rontani akarják az ő külföldi lehetőségeit. Most egész már a helyzet. Mert annak ellenére, hogy ma ls vannak fontos belpolitikai események, mégis eltörpülnek és főleg — nem irányulnak a mostani miniszterelnök lehetőségei ellen, sőt összefogólag az egész ország közvéleménye lélekzetvisszafojtóan aggódva, reménykedve figyeli ezt a vadászati kirándulást. S legyünk őszinték: hízeleg is nekünk az, hogy a külföld ilyen nagyon felfigyelt reánk egyszerre ennek az utazásnak a kapcsán, akkor, amikor most már hosszú hetek óta csakis az olasz-angol-abesszín ügy genfi komplikációi kötötték le az egész világ figyelmét. Íme: a kis agyonnyomorított ország hirtelen az egész világ közvéleménye elé került. Az a fogadtatás, amelyben Gömbös Gyulának volt része a német nagyhatalom részéről — lássuk be, hogy Németország a szó legszorosabb értelmében ma nagyhatalom — valóban többet jelent, mint egy barátságos vadászkirándulásra érkező kis ország premierjének udvarias vendégüllátása. Sokkal többet jelent már külsőségeiben is és ekkor nem is beszéltünk a belsőségekről. Erről majd a közeljövő fog beszélni, úgy érezzük, helyettünk és mások helyett is, sokkal tárgyilagosabban... 2 A 300 ÉVES EGYETEM. Szép ünnepségek sorozata kezdődött meg a napokban a Pázmány Péter tudomány egyetem háromszázéves jubileuma alkalmával. Ez az egyetem is egyik bizonyítéka a magyarság szellemi fölényének és annak az elhivatottságának, amellyel állta évszázadokon keresztül a müveit nyugat védelmét a kelet barbár hullámai ellen. Hát elképzelhető az, hogy a magyarságnak ezt az elhivatottságát a mai kor ne respektálja és, megengedje, hogy a Balkan feléje emelkedjék és élő részeket hasítson ki belőle. Nem, mert az a hivatás, amely fennállott az elmúlt háromszáz év alatt, épúgy, fenn fog állani a következő századokon is. Tehát nemcsak a földrajzi kijelöltseg pecsételi ezt meg, hanem szellemi hivatottság is, ami mégis csak többet jelent értékben, mint az előbbT. Ezeket az értékeinket a jövő igazolni fogja és ezért minden ünneplés figyelmeztető legyen arra, hogy becsüljük meg kultúréletünk eme fényesmultú és nagyhivatottságú intézményét. 3. ÖSSZEÜL A PARLAMENT. E hó 14-én kezdődik a Ház őszi munkája. Nincs még pontosan összeállítva a munkarendje, de az bizonyos, hogy nagy és súlyos munka vár az ország parlamentjére. Hacsak közben nem áll be olyan sorsdöntő fordulat a nagy külpolitikában, amikor egy ország nem ér rá még arra sem, hogy belső égető ügyeivel foglalkozzék, hanem a nagy nemzetek közötti helyzetével kell minden erejével törődnie, akkor, természetesen újra el keíT napolni a Ház munkálkodását. Egyébként az összeülő Ház rendes napirendjén kívül élénk belpolitikai vita is fog kialakulni, egyrészt az ellenzéki front újraalakulásával — talán addigra már itt is tiszta kép fog kialakulni — másrészt a most megsemmisített és a még ezentúl megsemmisítendő egyes mandátumok sorsa és ténye miatt is. Legyünk kissé tárgyilagosak és szögezzük le azt, hogy az olyan nagyon felhánytorgatott alkotmányvédelem sem kifogásolhatja azt, hogy a bíróság megőrizte befolyásmentességét és a hatalom elébe helyezi az igazságot. Ez természetes, azonban a közigazgatási bíróság által kifogásolt választási törvénytelenségek mégis csak a választói rendszerből folynak és származnak, tehát ez 145