Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 17-18. szám - Nincstelenek kórházi költségei

nyérkereső férjjel vagy egyéb címen húzott nyugdíjjövedelemmel rendelkeznek. A fiatalság részére való helycsinálás szempontjából ennél a pontnál látjuk az igazságos és a kevésbé fájdalmas megoldást. A üzemi kérdés külön komplexumot alkot abból a szempontból, hogy a város terheit csökkentsék. A nagy közüzemi harcok eddig úgyszólván meddők maradtak. Itt ismét igen nagy lehetőség van a terhek csökkentésére. Idegenforgalom és hozzáértés. Ismét egy pont, ahol le kellene fogni az illetékesek kezét, ami a pazarlást illeti. Súlyos ezreket dobnak ki tűzijátékra, a levegőbe való puffogtatásra, csónakfelvonulásra, azon a címen, hogy Szent István ünnepét a népnek is emlékezetessé kell tenni. Szerintünk külön kellene választani a népünnepélyt az idegenforgalomtól, utóvégre az ideérkező idegeneknek nemi kell ilyesmit bemutatnunk, nem kell a természetadta szép dunapartból vurstlit csinálni. Ki felelős például azokért a költségekért, amit az Ízléstelen színes lámpafüzér fel- és leszerelése okozott a városnak? Ha kell a népnek is szórakozást nyújtani, akkor tessék kiadni magánvállalkozóknak ezt a lehetőséget és erre a célra nem a dunapartot kell felhasználni, odacsődíteni a fél várost (zsebtolvajoknak szüretet engedélyezni), hanem az ilyen célra alkalmas helyen — városliget, népliget — megrendezni, vagy megrendeztetni az ökörsütéses népünnepélyeket Szent István ünnepén. Ha a magánvállalkozásnak adnák ki, akkor még jövedelmet is hajtana és sokkal ötletesebb lehetne. Nagy tévedés azt hinni, hogy a népünnepélyek rendezése összefügg az idegenforgalommal. Vagy pláne arra gondolni, hogy a pazarlás emeli az idegenforgalmat. Legjobb példa erre az Ibusz esete, ahol az utóbbi két évben közel egy millió pengővel csökkentették a költségvetést, viszont az idegenforgalom mégis emelkedett. Azt pedig igazán nem tagadhatja senki, hogy az Ibusznak elég nagy szerepe van az idegenforgalom előmozdításában. Sajnálattal kell látnunk a fővárosnál a kellő hozzáértés hiányát az idegenforgalom ügyeinek az irányításánál. AMI SZINTÉN A SZANÁLÁSHOZ TARTOZIK. A státuszrendezéssel kapcsolatban felmerült illetékes hehelyen az a terv is, hogy csökkenteni kell a tancsnoki ál. lásokat is ujabb lügyosztályösszevonások'kal, Valamint a külön működési pótlékokat megszüntetni, mindezekkel elég jelentékeny összeg kerül megtakarításra (hiszen a tiszti fizetések számláján 1933. évről az 1934. évre egyedül 4.6 millió pengőt takarítottak meg és ez a számla végösszege tulajdonkép nem 14.1 millió pengőt tesz ki. hanem 23-1 milliót, amiből különböző címeken 9 milliót számolnak át más számlákra). A most meginduló intern táTgyalásoknak mégis csak lesz. eredménye és keresztülviszik a kormányzat kívánságait, amelyek kizárólag az adminisztráció taktikázásán akadtak meg. A fővárosi köz. igazgatási tiszti fizetési fokozatokat az .állami fokozatokkal próbálják összhangba hozni, ami egész természetes, mert a milliós főváros büdzséje mégsem bír el több, mint 20 miniszteri fizetést. A KISSZAKASZ-PROBLÉMA. Beavatott városi körökben, már rég tudják, hogy a kisszakaszjegy bevezetése beiíolví'solta Iragikusan a Beszkárt költségvetését, mert az. utasnövekedés ellenére ifi igen nagy a bevételi kiesés. Ennek köszönhető a most Levezetett körúti forgalom} reform is, mert eltekintve a jövedelemkieséstöl azonkívül még a kieszakasz-rendszer olyan időpoosékolást hozott a koosiforgalomba, amely saintén csak rosszabbítja az eredményt. A rövid relációkkal való kísérletezés, eltekintve, hogy ismét sok költségbe kerül, mégsem lesz alkalmas az az üres kooeikilóméterek csökkentésére. A kisszakasz nem vált be, jobb lenne ezt előbb beismerni és megszüntetni mielőtt nagyobb deficitet, okozna. Kár volt ilyen óriási csökkentést végrehajtani, 16 filléres szakaszjegyet 6 fillére leengedni, elég lett volna 10 filléres próba is. Most aztán főhet az illetékesek feje, hogy miként hozzák be a nagy kiesést és hogyan is lehetne viszaosinálni az egészet? KÖZIGAZGATÁS Nincstelenek kórházi költségei rta: Frlcke Valér országgyűlési képviselő A ma fennálló törvények és rendeletek értelmében, ha valamely falun élő munkásember, vagy családtagja megbetegszik és kórháziápolásra szorul, akkor szegénységi bizonyítványt kér a községtől, s ha sikerül ilyen bizonyítvány birtokába jutni, akkor az illető megyei, vagy városi közkórház felveszi kezelésre. A kezelés költségeit a község téríti meg a kórháznak. Ezért áll elő az a helyzet természetesen, hogy a község igyekszik ilyen szegénységi bizonyítvány kiadását megtagadni és amennyiben ilyen eljárásra a legkisebb okot tud találni, akkor meg is tagadja a bizonyítvány kiadását. így például az olyan falusi ember, akinek egy 3—400 pengő értékű kis kunyhója van, esetleg egyikét holdja is, az már nem kap szegénységi bizonyítványt. így tehát ez a szegény ember kénytelen enélkül bemenni a kórházba és ott kezeltetni magát vagy családtagját saját költségére. A kórházi ápolási 'költségeket nem tudja fizetni, aminek következménye aztán, hogy ezekkel a költségekkel kis ingatlanát megterhelik és szigorúan végrehajtják. Elképzelhetetlen, hogy egy ilyen szegény zsellérember a betáblázott összegnek akár a kamatait is megtudja fizetni, mert az egész évi 2—300 pengős jövedelméből, melyből sokszor saját magán kívül még 6—8 családtagját is el kell tartania, élelmeznie, ruháztatnia, képtelenség, hogy ebből juthasson a kórházi betegápolásból származó 300 sőt sokszor 500 pengőt kitevő adósság fizetésre. Ennek következménye, hogy egy-két év múlva a sok eredménytelen felszólítás után annak eredménytelensége miatt a kétségbeesett ember feje fölött elárverezik kis kunyhóját, földjét és földönfutóvá lesz. Évtizedes munkájából származó kis földje, háza, melynek jövedelme neki és családjának eddig is csak az éhenhalástól való megmenekülésre volt elég, ez is egy csapásra megszűnik. Ezekből származik -sok-sok esetben aztán az, hogy ilyen kisekzisztenciákat teszünk tönkre, ha ezen az állapoton valamikép nem segíthetünk. így aztán érthetővé válik, hogy a kisember sem magát, sem családtagjait, gyermekeit nem kezelteti és ez az oka annak, hogy inkább elpusztulnak, semmint 136