Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 13-14. szám - Pénzügyi rendszerünk és szervezetének reformja (5. [r.])

zésével bizonyította biz állmát az iránt a pénzbeli alaptöke nélkül alakult KT iránit. A többi KT-ak kivételi nélíkül alaptökével, — legtöbbje mint törpeinitézet alakult. Ezit azonban csupán a formákhoz megrögzött ragaszkodásnak kell tekinteni. Mert az alapszabály ok a KT felelősségét szinte egyöntetűen akként szabályozták, hogy a veszteségekért elsősorban a tartaléktőke, 'másodsorban, az alaptőke és ennek is kimerítése esetére harmadsorban a közönség felelős. Egyetlen egy KT isz ám adásából sem volt megállapítható, mintha valamelyik is veszteséggel zárt volna. Még az sem, mintha egyik vagy imásik KT-t jelentékenynek mondható veszteség érte volna. Annak a legalább tíz éves 10 KT-nak 1913. évi alaptőkéje: 1,590.700 a. k. ytiszta nyeresége 445.975 a. k., csekélység hijjával 30% volt. Valamennyié 10%náll nagyobb, — a tiszaszentiimrei több min/t 100%-os, a nagykörösi, hajdiúböszöinményi 61%, — a feremohalmi majdnem 100%-os tisztanyereséggel zárták számadásukat. Az 1,590.700 a. K. alaptőkét ugyanazon évben 19,137.549 a. K. betétállomány .terheiite, tehát az alaptőkének 12-szerese. A tiszta nyereségnek feltűnően nagy összege azonban nem csupán az 1913 — hitel ínséges — évnek múló tünete, — hanem valóságos rendszer volt. Mert ugyanazon tíz KT 1904—1913. évi tiszta nyereségeinek átlagos összege 393.632 a. K., tehát csekélység hijjával évi átlagban 25% volt. Aktív ügyleteiknek, betétállományuknak összege tíz év alatt folytonosan emelkedett. Mit bizonyítanak ezek a tények? A község közönségének azt a tisztult öntudatát, hogy az a kamat, amit kölcsöne után a bankkapitalizmiusnak fizetne, a községi közterheknek csökkentésére és községi szociális intézményeknek alkathatására. Továbbá bizonyítja a közönségnek azt a tiszta öntudatát, hogy a KT-bem elhelyezett készpénz betétje állandóan velem a közönségnek felelősségével körülbástyázott egy fedél alatt nyugszik. Az 1931. évi Statisztikai Évkönyv a közönség eme belátásának még további fokozódásáról ad számot. Mindenesetre sajnálatos, hogy még az 1931. évi Statisztikai Évkönyv is a KT-akat a bankkapitalizmuö pénzintézeteivel egy kalap alá vonta, holott szervezetük, alapszabályszerű céljaik és üzemvitelük szellemét tekintve, ki nem egyenlíthető ellentétben állanak egymással. A KT-akra vonatkozó adatokat tehát a bartkkapitalizmust tükröző számtemgarből kell kihalászni. A halászat eredménye a következő: Csonkaországunk 1930. évi KT-ainak száma 13. Saját (alap és tartalék) tőkéjük: 1,391.000 P, idegen tőkéjük (betét) 7,162.000 P, aktíváiknak összege: 2.706 imifllió pengő, tiszta nyereségük 316.000 P. A fejlődés szembetűnő. Mert az alaptőke pengőben számszerűleg majdnem annyi, rnint amennyi 1913. évi a. K.-ban. Pedig az 1930. éviből hiányoznak az elszakított nagybányainak 500.000 a. K., Begaszentgyörgynek 230.000 a. K. 1913. évi alaptőkéje. A betétállomány az 1913. évihez képest zuhanásszerű csökkenést mutat, ami azonban az azóta lezajlott és ma is zajló mezőgazdasági viszonyoknak tudható be. Azonban a KT-ak 1930. évi 7,162.000 P bététáiMománya mégis több, mint ötszöröse az 1,391.000 P saját tökének, ellenben a banlkkapitalizmiusnak 707,178.000 P saját tökéjét az 1.067,714.000 P idegen (könyvhetét) tőke csak másfélszeresen haladta meg. Még szembetűnőbb a különbözeti arány az aktívákra vonatkozóan. Mert míg a KT-ak 8,553.000 P saját és idegen tőkének forgatásával! 2706 millió, addig a bankkapitalizmus 1.776,892.000 P saját és idegein tőkének forgatásával 4.166,175.000 P alktivát 'érteik el Végül a tiszta nyereségnél is lényeges az eltérés a KT-ak javára. Mert a kimutatott 316.000 P tiszta nyereség az 1,391.000 P saját tőkének majdnem 12 és fél,, a bainkkapitalizmus javára kimutatott 62,934.000 P tiszta nyereség pedig a 707,178.000 P tőkének nem. egészen; 9%-a. Hogy a KT-ak aránytalanul nagyösszegű aktívát mutattak ki, annak oka az, hogy a kezelésükre bízott idegein (betét) tőkék összege is sokkal nagyobb arányú voilt, mint a bankkapitalista vállalatoké. Visszleszámltolásit sokkal kevébbé vettek igénybe, mint az utóbbiak. Annyira, hogy a közönségüknek hiteligényeit ugyanannak a közönségnek pénzéből fedezték. A tiszta nyereség százalékszerű nagyobb arányát is ez a tény indokolja. Az 1930. évi statisztikai adatok is a KT-aknak igen kedvező üzletmenetéről tanúskodnak. De beszédes bizonyítékai a falusi magyar nép és helyi vezetőség bölcsességének, — kezdetleges igazságokat belátó képességüknek. Pedig a KT-ak vezetői szám és személy szerint a legtöbb esetben nélülözik azt a kereskedelmi és pénzügyi szakképzettséget, ami a bankkapitalíizmus vezetőit az egész pénzügyi tudománynak kisajátítására indította. Azonban nem csupán, az üzletvitel terén .illeti az elsőség a KT-akat, hainiem, közérdekű szociális és kulturális alkotások terén is. Hogyha az üzletviteli sikerek külön-külön egy-egy ódát érdemelnek, akkor sízociális alkotásai hősikölteményben megéneklésre méltók. A tiszta nyereségnek számszerű összegei hamar fclédéisbe menneik, ellenben egyeflől a községi köziéiner csökkentése, másfelől községház, jegyzői és községi orvosi lakóházak, községi kórházak, népiskolák, járdáknak építése, 'községi közlekedő utaknak burkolása, közvilágításnak létesítése 'mind' olyan közérdekű alkotások, amelyek a zárószámadások számoszlopainál is ékesebben bizonyítják azt, hogy a közönségnek a KT alapszabályaiban közjogi egységbe fonott felelőssége valóban az az eszményi töke, amire a községi életfejlődést, a községi közteher emeléséinek veszélye nélkül nyugodt lélekkel alapítani lehet. A kisújszállási KT népiskolákon felül középiskolai .tanszéknek javadalmazásáról is gondoskodik. A tiszaszentiimirei KT, amikor alaptőkéje még csak 16.400 a. K. volt: a Pénzintézeti Központ fölállítása és az ú. n. Altruista Bank megszervezése előtt végrehajtotta — a földreformot. Azonban, hogy bölcs vezetés által mily szociális sikerek való sulihatnak meg az eszményi tőkének pénzügyi ható és átfogó ereje által, annak bizonyítékául a fentieken felül, ezen. a helyen is szószerimt idézem az elszakított Nagybánya Város KT-ának 1917. évi, 50 év munkájáról igazgatósági jelentésnek következő részét: „Mindig a város egyeteméhez fűződő összetartozandóság érzete, az intézet alapításának 111