Törvényhozók lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1934 / 5-6. szám - Egyén vagy állam - ember vagy gépember

ugyan, mint a 10 holdon aluli ingatlanoknál, de adott esetekben, amikor az egyességet intéző szerv ebben látja az egyességi megoldás lehetőségét, az állami adós­ság-átvállalás elfogadása a 10 holdnál nagyobb ingat­lanoknál sem függhet egészen a hitelezők elhatáro­zásától. Terrmészetesen az egyességi eljárás gyakorlati eredményét illetően fontos kérdés, hogy a pénzügyileg és gazdaságilag kellőleg megalapozott új jogintézményt hogyan sikerül az életbe átültetni. Ez majdnem kizáró­lag attól függ, hogy erre a feladatra mennyire lesz al­kalmas az a szerv, amely a mezőgazdasági kényszer­egyességek lebonyolítását végezni fogja és hogy az ügyek intézésében mennyire fog érvényesülni mindig, a szükségnek megfelelően az elkerülhetetlen központosí­tásnak, illetve a decentralizációnak az elve. A kereskedelmi és ipari kényszeregyességek esetében a kötelező magánegyességi eljárás során elért eredmé­nyek igazolják, hogy az egyességi ügyekben, amelyek­ben a jogi kérdésekkel szemben mégis csak a gazdasági kérdések állanak első vonalban, nem feltétlenül szük­séges, hogy az egyességek intézése a bíróságok hatás­körébe utaltassák. A mezőgazdasági kényszeregyességi ügyekben pedig, amelyek talán még bonyolultabb gaz­dasági és pénzügyi problémákat vetnek fel, mert nem csak arról van szó, hogy a hitelező követelésének egy részét hosszabb vagy rövidebb idő alatt megkapja, mint a kereskedelmi kényszeregyességeknél, hanem a megoldást a legtöbb esetben csak a legkülönbözőbb gazdasági tevékenység — konverzió, kölcsönmegosztás, ingatlanértékesítés, bérbeadás stb. — útján lehet majd megtalálni, különösen fontos, hogy az ügyek intézése az ilyen sokoldalú feladat ellátására alkalmas és a szi­gorú ellátási formákhoz kevésbbé kötött szerv kezébe legyen letéve. Az eljárás szempontjából bizonyos birtokkategóriák között különbséget kellene tenni. A jelentősebb gazda­sági egységet tevő ingatlanoknál, ideszámíthatók már a 100 holdon felüli ingatlanok is, amelyek nagyobb va­gyontömeget, s ehhez képest erősebb hitelezői érdeket képviselnek és bonyolultabb gazdasági és pénzügyi problémákat vetnek fel, amelyeknél hitelszervezetünk mai berendezettségénél fogva a hitelezők többségét többnyire a nagyobb hitelintézetek, szövetkezeti vagy iparvállalati centrumok irányítják, amelyeknél a kibon­takozás részleges liquidációval, ingatlaneladással, par­cellázással kapcsolatos és amelyek a bennük rejlő na­gyobb vagyoni erőnél fogva az eljárás költségeit is in­kább viselhetik, más lehetne az eljárás, mint a kisebb vagyonértéket reprezentáló csekélyebb kiterjedésű in­gatlanoknál, amelyek költséggel alig lennének terhel­hetők, amelyeknél az esetek sablonszerű egyformaságá­nál fogva maga az eljárás is kisebb gyakorlati lehetősé­get rejt magában és ennélfogva gazdasági tevékenységet alig igényel. A nagyobb ügyeknél az eljárásnak bizonyos centralizálására, míg a kisebbeknél nagyobb fokú de­centralizációra lenne szükség. Az itt felvetett kérdések, amelyeknek megoldása igen sok irányú megfontolást igényel, de amelyek nem is merítették ki egészen az egyességi eljárással kapcsola­tos és szabályozásra váró összes kérdéseket, talán még a védett birtokokra vonatkozó adatok statisztikai fel­dolgozásánál is érthetőbbé teszik a vonatkozó rendelet késését, de ugyancsak ezen kérdések jelentősége indo­kolja azt a nagy várakozást is, amellyel a mezőgazda­sági kényszeregvességnek mielőbbi szabályozása elé az egész ország tekint. Egyén vagy állam-ember vagy gépember Irta: báró MADARASSY-BECK GYULA dr. Fájdalmas, szomorú igazság, hogy a nagy gazda­sági és politikai problémák rettenetes feszítő erővel jelentkező nyomása alatt, elfelejtődik és elhanyagoló­dik az a tény, hogy mindezeknek a gazdasági és poli­tikai problémáknak Iegbelsején mégis csak van valami, ami mindannyiunkhoz legközelebb áll és a mi minden kérdésnek a középpontjában kell hogy legyen, és ez maga az ember. Kétezer évig az emberiség azt hitte, hogy a világ­egyetem összezúzhatatlan, összetörhetetlen, feldarabol­hatatlan legvégső egysége az atom. A mult század végén Crooks, Lenard, sir Thomson kutatásaik nyomán, ez a felfogás megdőlt. Különösen lord Rutherfordnak 1911­ben történt páratlan jeelntőségű felfedezése kimutatta, hogy minden atom a pozitív elektromossággal telített elektronokból áll, amelyek a mag körül fantasztikus gyorsasággal keringenek. Rutherford kutatásai szerint az atom központi magjának térfogata nem nagyobb, sőt néha kisebb a körülötte planétaszerűen keringő elek­tronoknál, súlya azonban három-négyezerszer nagyobb az elektronokénál és pozitív elektromossággal uralja az atom egész belső naprendszerszerü életét. A körülöttünk vészes sebességgel keringő politikai és gazdasági elektronok középpontjának, az atom mag­vának, az embernek kell lennie. Egy megkótyagosodott, sokban patologikus világrendben ezt a kiindulópontot nem szabad elhanyagolni. Mert hiszen az emberiség úgy társadalmi beszervezettségében, fejlődésének vezető szempontjaiban, valamint háborúiban is, a múltban végigcsinálta a despoták, a dinasztiák, a hódító uralko­dók, a népvándorlások korát, a keresztesháborúktól kez­dődőleg óriási vallásháborúk epocháját, nemzetek és 45

Next

/
Thumbnails
Contents