Törvényhozók lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1934 / 5-6. szám - Egyén vagy állam - ember vagy gépember
ugyan, mint a 10 holdon aluli ingatlanoknál, de adott esetekben, amikor az egyességet intéző szerv ebben látja az egyességi megoldás lehetőségét, az állami adósság-átvállalás elfogadása a 10 holdnál nagyobb ingatlanoknál sem függhet egészen a hitelezők elhatározásától. Terrmészetesen az egyességi eljárás gyakorlati eredményét illetően fontos kérdés, hogy a pénzügyileg és gazdaságilag kellőleg megalapozott új jogintézményt hogyan sikerül az életbe átültetni. Ez majdnem kizárólag attól függ, hogy erre a feladatra mennyire lesz alkalmas az a szerv, amely a mezőgazdasági kényszeregyességek lebonyolítását végezni fogja és hogy az ügyek intézésében mennyire fog érvényesülni mindig, a szükségnek megfelelően az elkerülhetetlen központosításnak, illetve a decentralizációnak az elve. A kereskedelmi és ipari kényszeregyességek esetében a kötelező magánegyességi eljárás során elért eredmények igazolják, hogy az egyességi ügyekben, amelyekben a jogi kérdésekkel szemben mégis csak a gazdasági kérdések állanak első vonalban, nem feltétlenül szükséges, hogy az egyességek intézése a bíróságok hatáskörébe utaltassák. A mezőgazdasági kényszeregyességi ügyekben pedig, amelyek talán még bonyolultabb gazdasági és pénzügyi problémákat vetnek fel, mert nem csak arról van szó, hogy a hitelező követelésének egy részét hosszabb vagy rövidebb idő alatt megkapja, mint a kereskedelmi kényszeregyességeknél, hanem a megoldást a legtöbb esetben csak a legkülönbözőbb gazdasági tevékenység — konverzió, kölcsönmegosztás, ingatlanértékesítés, bérbeadás stb. — útján lehet majd megtalálni, különösen fontos, hogy az ügyek intézése az ilyen sokoldalú feladat ellátására alkalmas és a szigorú ellátási formákhoz kevésbbé kötött szerv kezébe legyen letéve. Az eljárás szempontjából bizonyos birtokkategóriák között különbséget kellene tenni. A jelentősebb gazdasági egységet tevő ingatlanoknál, ideszámíthatók már a 100 holdon felüli ingatlanok is, amelyek nagyobb vagyontömeget, s ehhez képest erősebb hitelezői érdeket képviselnek és bonyolultabb gazdasági és pénzügyi problémákat vetnek fel, amelyeknél hitelszervezetünk mai berendezettségénél fogva a hitelezők többségét többnyire a nagyobb hitelintézetek, szövetkezeti vagy iparvállalati centrumok irányítják, amelyeknél a kibontakozás részleges liquidációval, ingatlaneladással, parcellázással kapcsolatos és amelyek a bennük rejlő nagyobb vagyoni erőnél fogva az eljárás költségeit is inkább viselhetik, más lehetne az eljárás, mint a kisebb vagyonértéket reprezentáló csekélyebb kiterjedésű ingatlanoknál, amelyek költséggel alig lennének terhelhetők, amelyeknél az esetek sablonszerű egyformaságánál fogva maga az eljárás is kisebb gyakorlati lehetőséget rejt magában és ennélfogva gazdasági tevékenységet alig igényel. A nagyobb ügyeknél az eljárásnak bizonyos centralizálására, míg a kisebbeknél nagyobb fokú decentralizációra lenne szükség. Az itt felvetett kérdések, amelyeknek megoldása igen sok irányú megfontolást igényel, de amelyek nem is merítették ki egészen az egyességi eljárással kapcsolatos és szabályozásra váró összes kérdéseket, talán még a védett birtokokra vonatkozó adatok statisztikai feldolgozásánál is érthetőbbé teszik a vonatkozó rendelet késését, de ugyancsak ezen kérdések jelentősége indokolja azt a nagy várakozást is, amellyel a mezőgazdasági kényszeregvességnek mielőbbi szabályozása elé az egész ország tekint. Egyén vagy állam-ember vagy gépember Irta: báró MADARASSY-BECK GYULA dr. Fájdalmas, szomorú igazság, hogy a nagy gazdasági és politikai problémák rettenetes feszítő erővel jelentkező nyomása alatt, elfelejtődik és elhanyagolódik az a tény, hogy mindezeknek a gazdasági és politikai problémáknak Iegbelsején mégis csak van valami, ami mindannyiunkhoz legközelebb áll és a mi minden kérdésnek a középpontjában kell hogy legyen, és ez maga az ember. Kétezer évig az emberiség azt hitte, hogy a világegyetem összezúzhatatlan, összetörhetetlen, feldarabolhatatlan legvégső egysége az atom. A mult század végén Crooks, Lenard, sir Thomson kutatásaik nyomán, ez a felfogás megdőlt. Különösen lord Rutherfordnak 1911ben történt páratlan jeelntőségű felfedezése kimutatta, hogy minden atom a pozitív elektromossággal telített elektronokból áll, amelyek a mag körül fantasztikus gyorsasággal keringenek. Rutherford kutatásai szerint az atom központi magjának térfogata nem nagyobb, sőt néha kisebb a körülötte planétaszerűen keringő elektronoknál, súlya azonban három-négyezerszer nagyobb az elektronokénál és pozitív elektromossággal uralja az atom egész belső naprendszerszerü életét. A körülöttünk vészes sebességgel keringő politikai és gazdasági elektronok középpontjának, az atom magvának, az embernek kell lennie. Egy megkótyagosodott, sokban patologikus világrendben ezt a kiindulópontot nem szabad elhanyagolni. Mert hiszen az emberiség úgy társadalmi beszervezettségében, fejlődésének vezető szempontjaiban, valamint háborúiban is, a múltban végigcsinálta a despoták, a dinasztiák, a hódító uralkodók, a népvándorlások korát, a keresztesháborúktól kezdődőleg óriási vallásháborúk epocháját, nemzetek és 45