Törvényhozók lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1934 / 5-6. szám - A gazdavédelem

A gazdavédelem Irta: BALTAZÁR DEZSŐ dr., református püspök, a felsőház tagja Nem könnyen ugyan, de elvégre mégis belátta úgy a nem hivatalos, mint a hivatalos magyar társadalom, hogy az ország jólétének a föld és a földmíves munkája az alapja. Aki nem tulajdonít százalék szerint súlyt annak, hogy Magyarország népének 80%-a a földet munkálva, a földből él, az megrontotta a sorsát annak a 20%-nak is, amelyik más foglalkozási ágakhoz tarto­zik. Ez be is következett. A magyar hivatalos nemzet­gazdászati politika a háború utáni évek során sokáig ringatta magát abban a kényelmes feltevésben, hogy a magyar föld kimeríthetetlen kincsesbánya és hogy a magyar föld birtokosa, bérlője, munkása olyan szilárd exisztencia, ami minden gazdasági rontásnak ellen tud állani és olyan dús adóalany, amelyikben még a levegő is az adó aranypengőjévé változik. Egy darabig ki is tartott ez az ellenáló erő és szé­pen működött az adózási képesség. De úgy látszik, hogy a kormányzatok belátástalanságán kívül mindennek van határa. Az erőt letörte a kedvezőtlen viszonyok, intéz­kedések, berendezések egymás után jövő rohama és az adófizetési képesség fehérre kiszívott tetemként lehetet­lenül terült el az áldást adó édes anyaföldön. Kétségtelen, hogy a katasztrofális gazdasági lerom­lás egy jelentékeny, de mindenesetre kisebbik fele a ma­gyar kormányzaton kívül fekvő okok és tényezők ered­ménye. A nagyobb rész azonban a helytelen, előre nem látó, kapkodó, ide-oda próbálgató s legtöbbnyire a ki­bontakozást akadályozó belső gazdaságpolitikai intéz­kedésekre vezethető vissza. A világ haladásának szabadság az előrehajtó ke­reke. Az emberi tökéletesedésnek szabadság a lelke, levegője. A háborúban kiirtott gyűlölet s utána ennek a gyűlöletnek intézményesítése hadat üzent a szabadság elvének s gazdasági téren is gúzsba kötött mindent, amiből élet és haladás származhatik. A liberalizmus olyan proseriptio alá került, hogy fejbetörés kockázata nélkül még a szájra venni se volt tanácsos. A kockáza­tot— természetesen — voltunk, akik vállaltuk. Voltunk, akik előtt az igazságnak legalább elvi átmentése s az igazság melletti bizonyságtétel felemelő öntudata s a történelem előtti felelősség nyugodt elrendezése megérte a fejbeverés kockázatát. A szabadság törvénye az ember­természet elemi törvénye, amit se nélkülözni, se helyet­tesíteni semmivel nem lehet. A létele élet, a múlása halál az egyes emberre is, a népekre, országokra is. A hiányába immár bele is halódott a világtársa­dalom. A halálvergődés rémes epikáját nyugat felöl, Amerika és Anglia oldaláról a gazdasági szabadság ébredésének hajnalsugarai kezdik átderengeni. Az erő­ket és értékeket fel kell a láncaik alul oldani.. Az egyes embereket vissza kell adni nemzetestül, államostul a megváltó szabadság új világának. A védelmet soha sem a börtön adja; hanem a józan szabadság ama rendje, amelyben az egyik tényező sza­badságát, a másik tényező szabadsága befolyásolja, de senkinek a zsarnoksága meg nem köti. Az egészséges testben, bárhol kötik is el a vérkeringést, megromlik az egész test egészsége. Vissza kell a gazdasági életnek adni a szabadságot. Ez lesz a igazi gazdavédelem. Most már ezt csak fokozatosan lehet tenni, sőt az átmeneti időre a gazdavédelemről intézményesen is kell gondos­kodni. A mezőgazdasági életet, a gazdák prosperitását éveken át mesterséges eszközökkel: a pénz absolut ural­mával, a kartelek kitenyésztésével, az engedélyhez kötött forgalmi rendszerrel tönkre tették. Most a halottá vált mezőgazdaságra nem lehet reá ereszteni a megnövelt erejű többi gazdasági tényezőket a sírkifosztás veszélye nélkül. A gazdának mesterséges védelem kell, míg mes­terségesen hatalmassá lett ellenségeinek nyomása alul kiszabadul. Hanem azután vegye át a szabadság, a gaz­dasági liberalizmus a maga csudákat teremtő birodal­mát. Bent is az országban, kint is az országok között törje össze a sorompókat; mert ezek a sorompók halál­sorompók s mert a rajtuk átjárásnál a pénz orgiát ül a becsület felett. A korlát arra való, hogy a megnyitásáéit fizessenek. Ennek a financirozása is a védtelen gazdák terhére történt. Minden ok meg van reá, hogy az egész magyar hivatalos és nem hivatalos társadalom figyelme, gon­doskodása homlokterébe élet-halál jelentőséggel a mező­gazdaság kérdése kerüljön. 41

Next

/
Thumbnails
Contents