Törvényhozók lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1934 / 23-24. szám - Uj ügyvédi rendtartás előestéjén

Minden hozzáértő tudja, hogy a tatai szénmedence rendkívül kedvező geológiai s fejtési viszonyainál fogva a MÁK felette alacsony önköltséggel termeli az ország legnagyobb hőértékű barnasznét. Tudjuk, hogy a tatai szén átlag alig 130 méter mélységben fekszik, míg akár a vörösvári, akár a salgótarjáni, akár az ajkai szén jóval mélyebbről, átlag 250 méter körüli mélységből kerül a felszínre. A tatai szén rétegvastagsága átlag 15 méter, helyenként 40 méter, ami lehetővé teszi, hogy a legalkalmasabb: 180 centiméteres szeletekben kerülhessen kitermelésre. Tatabánya e szerint állandóan szénben dolgozik aknáiban, míg viszont pld. a salgótarjáni szémbánya — ahol a szénréteg átlagos vastagsága alig 11 2 méter s többnyire 1 méteren is alúl marad — igen gyakran meddőben dolgozik. Tatabánya az aknák közvetlen közelében fekvő gazdagon homokot tartalmazó földekből kitermelhető s igen könnyen szállítható tömedékelési anyag segítségével bevezethette az ú. n. nedves tömedékelési eljárást, ami a talaj süppedőseket, a tűzveszélyt a minimumra csökkenti, jelentékeny bányafamegtakarítást és végeredményben felette olcsó bányafenntartást biztosít. Tatabánya aknáiban a vízveszélyt soha nem ismerték, míg viszont Ajkán, Vörösváron vagy Salgótarján bányáiból a tatai aknákban gyülemlő bányavíz többszörösét kell a felszínre szivattyúzni s elvezetni. Tatabánya egész szénelőofrdulása alig 2800 kat. holdat foglal el, egyegv akna élettartama 20—21 év, egy ilyen akna évi teljesítménye pedig átlag 20—25.000 waggon, míg viszont pld. Salgótarján szénelőfordulása több mint 15.000 kat. holdon terül el, egv-egv akna élettartama s átlagos évi teljesítménye sokkal kevesebb. E körülmény Tatabánya számára azt az előnyt jelenti, hogv aránylag sokkal kevesebb tőkebefektetéssel és csekélyebb üzemi költséggel tudja szenét a felszínre szállítani, befektetéseinek gyorsabb, előnyösebb törlesztését pedig biztosítani képes. Tatának még abban is kiváltságos a helyzete, hogy a 3100—3500 kalóriás ú. n. palásszene — amely a még meglévő 120 millió tonnás szénvagyonának külön kitermelhető rétegekben fekvő cca egyhatod részét teszi — a Bánhidai állami centrálé odatelepítése folytán helyben értékesíthető. A helybeni feltüzelésre a Salgónak is számottevő alkalma van, míg a többi szénbányának erre nincsen lehetősége. Ennyi sok minden előny dacára azt látjuk, hogy az a magyar szénbánya, amely bármely más magyar szénbányavállalatnál lényegesen olcsóbban s még mindig megfelelő nyereséggel adhatná a szenet, bármelyiknél magasabb árat ér el. Felette szerencsés helyzetét tudatosan arra használja fel, hogy a többi nagyobb szénbányát a vezetése alatt álló kartellbe tömörítse és ennek keretében olyan árat diktáljon a magyar fogyasztásnak, amely a kartell többi tagjának bár alig biztosítja a megélhetést, Tatabánya külföldi főrészvényeseit azonban szertelen haszonhoz juttatja. Végső conclusiónk az. hogy a szénkartell liquidálására és a többi szénbányának prosperitására csak akkor számíthatunk, ha a termelési önköltség és hőérték tekintetében felette egyenlőtlen minőségű magyar szeneket a geológiai fekvésüknek s hőértékük192 nek megfelelő külön-külön tarifális elbánásban részesítjük és a szénbányák versenyképessége között fennálló, máskülönben áthidalhatatlan különbséget ily eszközökkel kiegyenlítjük. Enélkül a kedvezőtlenebb körülmények között termelő bányák a szabad versenyt kikerülni kénytelenek és akarva nem akarva a kartellekhez kényszerülnek csatlakozni, mert a MÁKkal a versenyt fel nem vehetik. Uj ügyvédi rendtartás előestéjén Irta: Dr. Varannai István, Ügyvédi rendtartásunk ezelőtt hatvan évvel született, a magyar jogrendszer megújhodása, nemzeti életünk javakban, szabad lehetőségekben gazdag éveiben. Minden törvényalkotáson kiütköznek idővel korszerű hézagok és repedések. Különösen az a kodifikáció, amely lényegében alaki tartalmú és természeténél fogva nem oly rugalmas, hogy keretei az átalakuló jogi felfogás alkalmazási bázisává kiszélesíthetek legyenek: eleven anakronizmusá válik, mihelyt megváltozik körötte az a világ, amelynek szükségleteit és törekvéseit tükrözte. Az ügyvédség nem corpus separatuim a nemzet szervezetében és kétségtelen, hogy a kar tekintélyi és gazdasági színvonalának restaurálását csak hazánk sorsának jobbrafordulása hozhatja meg. De a történelmi és gazdasági szükségszerűség korlátai között a helyes és céltudatos jogszabályalkotás gyógyszere lehet a legégetőbb sebeknek és őrködhetik azon, hogy a hivatás erkölcsi és szellemi magasabbrendűségének fénylő öröksége, maradék nélkül átmentessék jobb idők boldogabb nemzedékei számára. A rendtartás az ügyvédség magna chartája: alkotmányos biztosítéka hivatási kiváltságainak és anyagi függetlenségének. Az ügyvédség törvényi állásának természete és az ügyvédre bízott érdekek súlyánál fogva a hivatási etika az a talaj, amelyen az egész ügyvédi intézmény felépül. Ha egy lazább és fogyatékosabb etikai felfogás jelentkezne a köztudatban a kar egyetemet szabályozó erkölcsként, akkor az ügyvédség elvesztené a léte alapját jelentő presztízse erejét és akkor nemcsak mint hivatás, de rövidesen, mint kenyéradó foglalkozás is megszűnne. Másfelől épen a maximumra emelt erkölcsi színvonal biztosítása megköveteli az anyagi függetlenség és nyugalom ama minimumát, amely nélkül az ügyvédség ideális tartalma lassanként idealizált elképzeléssé fogyatkoznék. A magyar ügyvédségnek hivatása gyakorlásáról vallott ilyetén felfogását tükrözik azok a gondolatok, amelyek most, az új rendtartás kodifikálásának előestéjén a kari közvéleményt foglalkoztatják. A következőkben — ez igénytelen cikk célja és korlátozott területe által meghatározott rövidséggel — fogom azokat az irányelveket megjelölni, amelyek a kar kívánságai eredőjeként jelentkeznek. *