Törvényhozók lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1934 / 13-14. szám - A közlekedésügy reformja - Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a Margitsziget

A ..Szikra" Magyar Gyujtógyárak Rt. igazgatósága a társaság ezévi rendes közgyűlését megtartotta. A mérleg 323.276.35 pengő tiszta nyereséggel zárult, mely összegből az „A" sorozatú részvények után 10 pengő (az előző évben 12 pengő)) osztalék kerül kifizetésre. Ugyanaznap tartotta rendes közgyűlését a Magyar Altalános Gyufaipari Rt. is. E térsaság tiszta nyeresége 108.884.63 pengő, melyből részvényenként 9 pengő (tavaly 10 pengő) osztalék fizettetik. A Magyar-Francia Biztosító Rt. nemrég tartotta köz gyűlését. Az 50.708.45 pengő tiszta nyereségből részvényenként 1 pengő 50 fillér osztalék kerül kifizetésre. A Dunántúli Villamossági Rt. most tartotta Tormay Géza államtitkár elnöklésével évi rendes közgyűlését. A vállalat túlnyomórészben befejezte azokat a villamosítási beruházásokat, amelyekre alakult. A bánhidai telep 180 millió kilowattóra termelése az idén teljesebb kihasználásra kerül, lamint a komarom—hegyeshalmi vonalszakasz villamosítása befejeződik. Ezzel a munkával párhuzamosan folyik a vontatómozdonyok építése és az év végén 22 új villamos mozdony áll rendelkezésre. Nagyjelentőségű esemény volt a fővárossal megkötött áramszolgáltatási szerződés, amely úgy a fővéárosnak, mint a vállalatnka egyforma előnyöket jelent. A vállalat bruttó bevétele 9.16 millió pengő, a kimutatott tiszta nyereség 41.780 pengő. A Magyar Jelzálog Hitelbank 1933. üzleti éve 61.303.94 pengő tiszta nyereséggel zárult. A megtartott közgyűlés úgy határozott, hogy ezen összegből 30.000 pengő a régi nyugdíjak külön tartalékába helyeztessék és a fennmaradó 31.303.94 pengő aa 1934. üzleti évre vitessek át. KÖZIGAZGATÁS ni iniiiiiiiiiiiiiiiiiiiii mim mii: imimiiimiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiin m Minin iiiiniiiiiiiiiiiiiiniii IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIII SZEGED ÚJ POLGÁRMESTERE. Nagy szótöbbséggel P á 1 f y József dr. h. polgármestert választotta meg Szeged törvényatósági bizottsága mult hó 27-én polgármesterré. A választás nemcsak Szeged társadalmában keltett nagy megnyugvást, hanem országszerte is, miután Pálfy József dr. sok évtizedes közszolgálati működésével bizonyságot tett hivatottságáról és Szeged társadalmában osztatlan népszerűséget szerzett magának önzetlen, csak a köznek élő munkásságával. Ugyanakkor választották meg helyettes polgármesterré Tóth Béla dr. főjegyzőt, szintén nagy többséggel. A NYUGDÍJTÖRVÉNY. Most jelent meg az 1934. évi I. t.-c. 2. §-ának végrehajtási utasítása a belügyminiszter részéről, amely a törvényhatósági és községi közalkalmazottak szabályszerű elbánás alá vonásáról intézkedik. Már régen várták ennek a megjelenését, miután igen lényeges része annak, hogy a közigazgatásban csakis teljesen kifogástalan tisztviselői kar működhessék. Ennél a végrehajtási utasításnál olyan terminus technikusokat kellett alkalmazni, amik ugyan nagyréssíben már elvonattak, sok vitára adhatnak alkalmat, de a gyakorlat, valamint a bizottság szelleme kellően fogja mindezt eliminálni. Ugyanis az a része a rendeletnek, amely úgy írja körül: „szabályszerű elbánás alá lehet vonni azt, aki a hivatalával járó feladat kifogástalan elvégzéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkezik." Ez kissé furcsa, miután szakképzeettség nélkül mégsem lehet valaki községi tisztviselő. Ami pedig a szorgalomra vonatkozik, valamint „egyéb fontos kellékek hiányá"-ra, az aztán már bővebb értelmezésre ad alkalmat. A közigazgatás racionalizálásához feltétlen szükség volt erre a rendeletre, már csak azért is, hogy a néhol felpanaszolt pipázó kiskirályok típusa végre kiírtassék a közigazgatás amúgyis terhes, nehezen mozgó gépezetéből. AZ ENERGIA-TÖRVÉNY ÉLETBELÉPTETÉSE. Három év eltelte után került sor a végrehajtási utasítás kiadására és így a törvénynek az életbeléptetésére. Aa érdekelt villamosművek körében nagy ellenállásra talált a minisztérium által készített végrehajtási utasítás, úgyhogy az elmúlt három év alatt nyolc tervezet készült el, míg végre tető alá került. Igaz, hogy a működő vállalatoknak sikerült akaratukat nagy részben keresztülvinni, mégis a törvény életbeléptetése hiányokat tölt be és főleg szabályozza a jövő fejlődés útjait. A megyei és községi közületekre nagy feladat vár, hiszen ma még 2500-on felül van azon községeink száma, ahol nincs villamos szolgáltatás. Arról nem is kell beszélnünk, hogy kultúrális szempontból mit jelent a villamos energia használata. Viszont a jelenlegi vállalatok semmit sem tettek eddig abban az irányban, hogy árpolitikájukat megváltoztassák és ennek révén növeljék az áramszolgáltatás nagyságát. A villamos szolgáltatás terjesztésére és növelésére közületenként fejlesztő bizottságot 126