Törvényhozók lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1934 / 13-14. szám - Az Elektromos- és Gázművek egyesítése

FŐVÁROS iiiiiiiiiniiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii^^ Az Elektromos- és Gázművek egyesítése A mult számunkban felvetett, már korábban is kisértett kérdés, amely a főváros két legfontosabb üzemének, az Elektromos- és Gázmüveknek az egyesítését említette meg, úgylátszik mégis napirendre fog kerülni a nyári szünet után. Ennél a kérdésnél ma már kizárólag gazdaságpolitikai okok kerülhetnek előtérbe, sőt a szó szoros értelmében vett „spórolás" sem lehet oka, ha erről tárgyalnak. Ami ezt a kérdést most újból napirendre hozta, elsősorban is technikai ok, vagyis, hogy a magyar szén alkalmattan a gőzfejlesztésre, a külföldi szénnek a behozatala pedig súlyos nemzetgazdasági károkat okozhatnak, nem szólva arról, hogy veszélyeztetik az egész gázszolgáltatás rentabilitását. Mint utolsó és mégis legfontosabb momentum pedig az, hogy ma már a villamosság századát éljük. Ha a két üzem 1933. évi zárszámadását vizsgáljuk, akkor a következő igen fontos körülményre kell rámutatnunk. Amíg az Elektromos-müvek a községi háztartás javára 1933-ban 8,301.638.22 pengő tiszta felesleget mutattak ki, ugyanakkor a Gázmüvek csupán 1,577.266 pengő 53 fillért, jólehet, hogy ez az utóbbi felesleg igen kétes értékű, miután nagyobb összeget kellett volna tartalékolni a külföldi szén beszerzésével járó nagy rizikóra. Erre később rátérünk. Ha tehát a két üzem kimutatott feleslegét hasonlítjuk össze és egyben azt is nézzük, hogy milyen dologi kiadásokkal éretett el a két üzem eredménye, akkor igen tanulságos tételre jöhetünk rá. Ugyanis amíg a több mint nyolcmillió pengős felesleget produkáló Elektromos-müvek dologi kiadásai 27,669.076.39 pengővel szerepelnek a mérlegben, ugyanakkor a Gázmüvek e címen kimutatott tétele 27,405.504.51 pengőt reprezentál, vagyis nem egészen kétszázötvenezer pengővel kevesebb csupán, mint az Elektromos-müveké. Kirívó tétel ez, miután a személyi kiadások egyik részről 6,238.319.79-et, míg a másik részről 3,228.551.34-et tesznek ki. A mérleganalitikusok előtt sokat jelenthet az is, hogy amikor az Elektromosművek vagyonmérlegében a beruházott kölcsöntőkék összege 108,179.785.70 pengővel szerepel és mellette az értékcsökkenési tartalék 80,454.281.77 pengőt tesz ki, ugyanakkor a Gázmüvekbe invesztált kölcsöntőkék tétele 57,358.686.22 pengő, az értékcsökkenési tartalék ennek csupán alig egy tizede: 5,124.941.69-re rúg. Ez 120 utóbbiak is élénken mutatják, hogy a gázszolgáltatásnak nincsen jövője Csonka-Magyarországon. Sokak előtt érthetetlen lehet az, hogy miért az a görcsös ragaszkodás ilyen körülmények között a Gázmüvek korábbi méreteiben való fenntartásához, még áldozatok árán is. Olyan ez, mintha a repülőgép helyett postakocsit tartanának üzemben. Hiszen ebben az esetben még az sem állhat fenn, ami az utóbbi időben harapódzott el példá'u'l a helytelen tarifapolitika, valamint a mult századbeli hatósági illetékkirovás miatt, hogy fellendült a szekérfuvarozás és komoly versenyt, károkat okoz a vasútnak, autónak. Nem állhat fenn azért sem, mert ha egy iparág fellendül, akkor azt elsősorban is a rentabilitás okozza. A gáztermelésnél erről beszélni sem lehet, miután csak komoly áldozatokkal tudják tartani ma a 20 filléres gázszolgáltatási árat. De ennek ellenében előttünk áll egy jólfundált, óriási látenciákkal és még nagyobb lehetőségekkel rendelkező üzem, az Elektromos-müvek, amelynek fejlődési lehetőségét tendenciózusan guzhbakötik, nehogy versenyt okozzon a gáznak. Ez az egészségtelen és indokolatlan üzemi politika nem tarthatja magát sokáig és ezért emeljük fel szavunkat és tartjuk helyesnek, aktuálisnak a két üzem összeolvasztását. A két üzemre vonatkozó üzemvezetési politikára jellemző a termelési és értékesítési árkalkuláció. Ebben a kalkulációban is érvényrejut az a tétel, hogy az elektromos áramszolgáltatást nem akarják emelni, vagyis a fogyasztást növelni, hanem védik a gáztermelés és fogyasztási lehetőségeket. Ha összehasonlítjuk azt, hogy az Elektromos-müvek jelentése szerint a Kelenföldi áramfejlesztőben egy kilowattóra áram előállításához 0.86 kg. szenet használtak fel (további pontos kalkulációt nem tesznek közzé) valószínű, hogy ennek nyers alapanyag előállítási költsége maximum 5 fillér, mégis 35 fillérrel kerül a háztartásokba. Ezzel szemben a gáz előállítási pontos kalkulációja volt 1933-ban, 1 köbméter gáz nyers termelési költsége (mindennel együtt, vagyis bruttó) 12.25 fillér. Ezt adták tovább a háztartásoknak 20 fillérjével, ami eléggé reális, tisztességes hasznot biztosít. Ennél a kalkulációnál a fejlesztőanyag, vagyis a külföldi szén (csehországi, vagy ruhr-vidéki) 7.38 fillérrel van felvéve, tehát akkor a mi következtetésünk a villanynál a szénre reálisan 5 fillér. Mindebből kézenfekvő, hogy a gázfogyasztást már a kalkulációnál is erősen védik, különösen a háztartások fogyasztásánál. De védik különösen a propagandánál,