Törvényhozók lapja, 1933 (2. évfolyam, 2-10. szám)

1933 / 9-10. szám - Az általános titkos választójog Magyarországon

igy minden egyes árnyalat kifejezésre juthat, vagy egyénenkénti választás kell, hogy legyen az egész országban s akkor Budapesten és a fentebb megnevezett törvényhatósági városokban is. Megismétlem, amit már fentebb mondottam, hogy véleményem szerint a listarendszer minden egyéni érték megölését jelenti s csak a rideg és önző pártdiktaturában áll, az egyének választása pedig a választó számára megsemmisül. Nem szabad választás, mert nem az egyének közt választunk, miután nem szabad az egyes listákon a jelöltek nevein változtatni, vagy törölni. Ez azt jelenti, hogy a választó 'közönség nem egyéneket, hanem pártokat választ s ezek között a listákon szereplő egyes egyének között, csak azok között, akiknek ehhez jó gyomruk van, a pártklikkek, az intrikák, fenyegetődzések, különböző sirások, az elnöknek, pártvezérnek, vagy a vezetőségnek az önkénye döntenek a listán való elhelyezés tekintetében. A lajstromos választásba bukott bele Gambetta. Szabadságszerető nép nem tudja elfogadni. Minden lajstromos választás az egyéni érték elpusztulását, az önálló mozgalmaknak a lehetetlenülését jelenti és jelenti azt, hogy csak egy példával éljek, hogy ha az egész országban lajstromos választás lett volna, akkor Apponyi Albert gróf nem lehetett volna tagja a képviselőháznak, mert legkitűnőbb értékeink, akik esetleg pártkeretben elhelyezkedni nem tudnának, ennek alapján kiszorulnának és ki is szorulnak a parlamentből. , i A főváros terhére szóló visszafejlődés a listarendszer folytán, ennek igazságtalan túlzsúfoltsága miatt terebélyesedett. Csak néhány példát az összes törvényhatóságok és városok képviselő választóira vonatkozólag rendelkezésemre álló adatokból: Abaujtorna vármegye képviselőinek száma öt, összes szavazóinak száma (a központi statisztikai hivatalnak 1929. évi kiadványaiból idézek) 29.896 egy kerületre esik átlag .... 5.797 egy mandátumhoz szükségeltetik . 2.930 szavazat Bácsbodrog vármegye négy képviselő választásával 30.210 szavazattal szerepel, egy kerületre . esik átlag 7.552 a többséghez szükséges .... 3.777 Bihar vármegye nyolc képviselőt . választ 53.302 szavazattal, az átlag 6.663 egy mandátumhoz szükséges . . 3.332 Csanád, Arad és Torontál hat képviselőt választ 41.770 szavazattal átlag 6.962 szavazat, a többséghez szükséges . 3.482 Szbolcs és Ung vármegye nyolc képviselőt választ 54.874 szavazattal, az átlag 6.859 egy mandátumhoz szükséges . . 3.430 Szatmár, Ugocsa és Bereg hat képviselőt választ 34.835 szavazattal, átlag 5.806 szavazat, 2.904 szavazat ad egy mandátumot. Zemplén megye öt képviselőt választ 38.544 szavazattal, átlag 7.709 szavazat, a többséghez 3.385 szavazat szükséges. Ezzel szemben a törvényhatósági városoknál: Budapest 25 képviselőt választ . 307.502 szavazattal átlag 12.300 a többséghez szükséges . . . 12.300 Debrecen három képviselőt választ 30.747 szavazattal az átlag és a többség 10.249 Miskolc két képviselőt választ . . 20.551 szavazattal, az átlag és többség . 10.276 Szeged három képviselőt választ . 35.565 szavazattal, 11.855 átlaggal, a többséghez ugyanannyi szükséges. Részletesen szólhatnék a többi aránytalanságokról Budapest egyes kerületei között, de ez már túlmegy ennek a tanulmánynak a keretein. Csak megemlítem, mert méltó az előző példához, hogy Budapest I., vagy IV. kerülete negyedrész annyi szavazattal válszt ugyanannyi törvényhatósági bizottsági tagot, mint a VI., VII., vagy a VIII. kerület. Rá kell azonban mutatnom még az arányszámok emelkedésére, amelyek folytonos felebbmenést és ez által a jogok terén romlást jelentenek. Budán a szavazók száma 1929- ben 70.724 1930- bar. .... 75.168 1931- ben 78.846 Az arányszám emelkedése tehát: 1929- ben . . . . . 11.787 1930- ban 12.528 1931- ben 13.141 Budapest északi kerületében az arányszám 1929-ben 12.645 1931-ben már .... 13.410 A délkerületben 1929-ben 12.198 1931-ben már . . . 12.856 Ehhez nem kell kommentár, de maradhat-e ez így? Az 1925. évi törvény indokolása azt mondja: „Magunkévá tesszük azt az álláspontot, hogy az arra valóban alkalmas kerületekben aggodalom nélkül áttérjünk a titkosszavazásra." És mi történt? Ahol már meg volt a titkosszavazás 1925-ben, ott is megszűnt: Baján, Sopronban és Székesfehérváron. S ugyanakkor a kerületi beosztás a következő csekély aránytalanságot mutatja: Budapest 13.000 szavazata jelent egy mandátumot, ezzel szemben a nagyszentmiklósi kerületben 730 szavazó, ahol a többséghez .... 366 szavazat kell. A tompái kerületben . . 846 szavazó, ahol a többséghez .... 424 szavazat kell. A nagykaposi kerületben . 1.400 szavazó, többséghez 701 szavazat kell. A gargócbogdányi kerületben 2.121 a többséghez 1062 szavazat kell és még ezeknél is feltűnőbb a törökikanizsai, ipolysági, szaláfdi, tarpai kerületek arányszáma, melyek legnagyobb részben csonka kerületek, de 103