Törvényhozók lapja, 1933 (2. évfolyam, 2-10. szám)

1933 / 9-10. szám - Az általános titkos választójog Magyarországon

•— Az 1914. évi törvény indokolása kifejti azt is, hogy a kerületi beosztáson változtatni kell, mert míg külföldön a legkisebbek a városi kerületek, addig nálunk ezek a legnagyobbak és így az ország tiz legnagyobb kerülete közül hat budapesti kerület, (holott abban az időben összesen kilenc kerülete volt Budapestnek,) s ez az intelligencia tökéletes leszorítására alkalmas. 1869-ben egy választókerületben Budapesten a lakosság száma átlag 30.076 volt, mig 1910-ben 95.971, tehát több mint a háromszorosára nőtt. Azóta az arányszám állandóan csak rosszabbodott és csodálatos módon amilyen mértékben nőtt és nő a szavazók száma, ugyanolyan mértékben fogyott jogaiknak érvényessége és lehetősége. Az 1914. évi 15. t. c. indokolása két helyen is elismeri a főváros kerületeit amikor megállapítja: „Amikor a városoknak az őket megillető nagyobb súlyt akarjuk biztosítani az országgyűlésen, nem lehet megfeledkezni arról a szinte fizikai törvény erejével ható jelenségről sem, amit az összes demográfiai és gazdasági megfigyelések is igazolnak — hogy a városokban ismét a központ bír legnagyobb súllyal, ez vonza magához a perfériákról az értelmi s vagyoni erőt, itt halmozódik fel, ide tódul be mindaz, ami a városi elemben legértékesebb és legvárosibb. A városok központjaiban, belső negyedeiben tehát kisebb létszám is híven reprezentálja a városi elem kulturális és gazdasági kiválóságát: míg a külső részekben nagyobb kerületek alkotása is indokolt, egyfelől, mert a külső részek fejlődése közvetve igen gyakran a központból kifelé ható erő eredménye, másfelől, mert a külső területek legértékesebb elemei ritkán állandóak, azokat a központ többnyire felszívja és magába olvasztja. Ausztria új választókerületi beosztása már ezeknek a tanulságoknak a figyelembevételével készült és bizonyára ezért alkottak kicsiny városi kerületeket a központban, aránylag nagyobbakat a külvárosokban s ezért alkották a legnagyobb vidéki kerületeket Galíciának ruthén részeiben, ahol a kulturális és gazdasági fejlettség nem csak ma a legalacsonyabb, hanem előreláthatólag a jövőben is stagnáló, vagy legalább is lassan haladó marad. Ez a törvényjavaslat illetőleg az ennek intentiói szerint kiadandó részletes beosztás távolról sem tervez olyan szélsőségeket, mint aminők az osztrák kerületi beosztásnál mutatkoznak. Azt azonban a tervezet készítésénél szem előtt tartottam, hogy a kultúrában és gazdasági jólétben előrehaladottabb területek, legyenek azok akár városi, akár vidéki területek, aránylag kisebb kerületeket kapjanak és így több képviselőt választhassanak. Tettem ezt elsősorban a jövő alakulása szempontjából, hogy a bekövetkezhető fejlődés ezen területek képviseltetési kilátásait ne rontsa meg, de tettem abban a meggyőződésben is, hogy jelenlegi erőviszonyaink is intenzivebb képviseltetést tesznek indokolttá." Budapestre vonatkozóan specálisan azt mondja: „Részben a statusquo lehető fenntartása érdekében, azért tudniillik, hogy a vidéki kerületek számát ne kelljen túlságosan apasztani, Budapestnek a tervezet nem juttat annyi képviselőt, mint amennyi választóinak száma, (íme a nyilt besmerés) s a fővárosnak elhatározóan nagy kulturális fölénye folytán látszólag indokolt lenne. Ha ugyanis csupán e két főszempont: a választók száma s a városoknál különösen mérlegelt kulturális és gazdasági erő után indulnánk, (pedig ezek döntő szempontok és ezek figyelembe nem vétele okozza a kulturális és gazdasági sülyedést is) Budapest részére a kerületeknek olyan nagy számát kellene biztosítanunk, hogy az a vidéki kerületeknek nagy mértékű apasztásával, az ott szerzett jogoknak és korábban kialakult helyzeteknek igen szembeötlő sérelmével járna." 1917 december hó 21-én került a magyar országgyűlés képviselőháza elé a titkos választójog törvényjavaslata, mely a nők választójogát is törvénybe kívánta iktatni. E javaslat kompromisszum volt a baloldal összes pártjai között, beleértve a parlamentben anakidején nem képviselt, szociáldemokrata pártot is. Nem mondotta még ki e javaslat az általános és egyenlő titkos választói jogot, de alkalmas lépés volt előre. Ha valaki az 1918. évi választójogi törvény tárgyalásának anyagát ma végig olvassa, majd a bizottság s plénum vitáját figyelemmel kiséri, csodálkozással fogja látni, hogy a háború világégése közepette heteken keresztül arról vitatkoztak, vájjon a választójog kritériuma 4 vagy 6 elemi végzettségéhez köttessek-e. A vita eredménye sajnos ma már ismeretes. Okuljunk ebből s ma, amikor újra láván táncolunk, igyekezzünk a problémákat komolyan megoldani, nem látszatra s az egyetemes nemzetérdekeket szem előtt tartva minden kottéria, vagy klikk szempont félretételével. Az 1920. évi titkos választásról és az 1922. évi rendeletről már előzőleg szóltam. Ez utóbbit az 1925. évi 26-ik tc. törvényerőre emelte és ezzel a magyarnépnek idegen lajstromos szavazást iktatta be Budapest, Pestkörnyék, Szeged, Debrecen, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Miskolc, Pécs és Győr számára ezzel szemben pedig a vidéken mindenütt az egyéni, de nyilt szavazást hagyta érvényben. Ez a törvényerőre emelt rendelet a főváros számára 25 mandátumot állapított meg, azt három kerületre osztva és megalkotta még a pestkörnyéki kerületet is kimondván: „hogy a vármegyei törvényhatóságok területén fekvő ama csonka választókerületeket amelyekben az előző nemzetgyűlés céljaira történt választói összeírás adatai szerint kétezernél kevesebb választó van, (Budapesten már akkor is minden egyes kerületben a minimális arányszám majdnem tízezer volt), lehetőleg fenn kell tartani és a szomszédos választókerületekből kiegészíteni akként, hogy a kiegészült választókerületek legalább kétezer választót számoljanak. Ezenfelül az aránytalanul nagy vármegyei választókerületeket ketté lehet osztani." Ezek alapján Budapest s a fent megnevezett törvényhatósági városok lajstromosan, titkosan választanak, a többi vidéki kerület pedig egyénenként és nyíltan. Ha a rendszert megfordítanák és Budapest, valamint a törvényhatósági városoknak az a része, ahol lajstromos és titkos a választás, választana nyütan, az ország többi részében titkos és lajstromos lenne a szavazás, vájjon ugyanazon eredmény jönne-e ki ? Nem mutatná-e azt, hogy a választásokat minden oldalról meg lehet korrigálni, mert vagy lajstromos és titkos a szavazás az egész országban s akkor a városokban való kisebbség érvényesülése mellett a falusi kerületekben való kisebbsg is érvényesülhet és 102