Törvényhozók lapja, 1933 (2. évfolyam, 2-10. szám)

1933 / 2. szám - A fiatalság elhelyezkedésének problémája

lönösen a termelési technika rohamos haladása mellett nem is tudhatjuk, milyen mértékben fog a technika még tovább is több és több em­bert munkaalkalmától megfosztani. Hogy a veszély nagy és immens, azt az a tény is bizo­nyítja, hogy az Északamerikai Egyesült Álla­mokban már igen tekintélyes oldalról olyan in­dítvány tétetett, hogy állíttassék fel egy orszá­gos tanács, mely véleményt mondana minden oly technikai újítás alkalmazásáról, mely nagy­számú munkást kiszorít. Németországban kü­lön minisztériumot állítottak fel a munkaalkal­mak felkutatására és propagálására és a munkahivatalok mellett is hasonló célból bi­zottságokat szerveztek. Ha körülnézünk közigazgatási szervezetün­kön, akkor könnyen észrevehetjük, hogy sok­kal kisebb fontosságú ügyek vannak önálló szervek által ellátva, bárha önálló szervek mel­lett is lehet az ügyek elintézése fogyatékos. A fő tehát az ügyek — ez esetben a munka­nélküliség körüli súlyos feladatok — észszerű ellátása a kellő tudás, tapasztalatok, érdeklő­dés és hivatottság alapján. A fiatalság elhelyezkedésének problémája Irta: Dr. MIKSZÁTH KÁLMÁN ny. főispán I. A mi korunk eléggé zavaros és a gondolatok megérlelésében felületes. Ebben a korban a valódi nemzeti közvélemény kialakulását nemcsak a soha nem látott módon felburjánzott álvélemények, ha­mis doktrinák, szellemi babonák zavarják, hanem egy komoly és végzetes szakadás, amely a mai ve­zető nemzedéktől érzésben, gondolkodásban és fel­fogásban egyre messzebb sodorja a nyomában fel­sarjadt új nemzedékeket, amellyel napról-napra jobban veszti el az érzelmi és lelki közösség kap­csolatait. A világháború, amelyet több mint 20 nemzet négy éven át minden eszköz igénybevételével folytatott a központi hatalmak ellen, gyökeresen felborította azt a rendet, amelyet a világ kezdett már stabilnak tekinteni. Nemcsak az állami rendet, a jogrendet, a gazdasági rendet, a társadalmi rendet, hanem az erkölcsi rendet, a lelki rendet, a szellemi rendet is, s a legnagyobb naivitás kellett ahhoz, hogy valaki is azt hihesse, hogy ez a rend tíz vagy húsz év alatt változatlanul visszatérhet kizökkent egyensúlyához. Ez a kilendülése a rendnek okozza azokat a vál­ságokat, amelyek egy sorozatán már keresztülmen­tünk, s egy másik ismeretlen sorozata még előttünk áll. Ezek a válságok az életfelületek különböző olda­lait kezdték ki, de egy nagy belső összefüggést mutatnak: ugyanannak a jelenségnek megnyilvá­nulásai. Ennek a válságnak a jellemzője a nagy kontrasz­tok összekapcsolódása. Az egyik oldalon olyan tech­nikai haladás, aminőről eddig fogalmunk nem volt s a másik oldalon olyan gazdasági tehetetlenség, amely milliókat enged a tétlenségben elpusztulni. Az egyik oldalon a termelés gigantikus túlfeszítése, a másik oldalon teljes fogyasztási tehetetlenség. Az egyik országban a tengerbe szórják az élelmet vagy máglyákat raknak belőle, s a másik országban az éhhalállal küzdenek. A társadalom tagozódásaiban soha nem látott luxus mellett a szenvedés és nyo­mor mérhetetlen mélységei tátonganak. A másik jellemvonása az, hogy azok a mesgyék, amelyek osztályokat, kasztokat, rendeket, embereket egymástól elválasztanak, nagy és széles szakadé­kokká mélyültek, amelyekben örvénylik a mai idők iszapos talajvizeinek árja s lehetetlenné teszi a hídverést azok közt, akik a szakadék két partján maradtak. A szolidaritás, az egység gondolata meg­tört s a világ nemcsak politikailag, nemzetileg, gaz­daságilag, de lelkileg és szellemileg is valóságos Polinéziává alakult, amelynek lakosait többször a vad ellenséges érzület, mint kulturált emberi szoli­daritás vezérli az egymással való közlekedésben. Ez a válság mélyítette ki a szakadékokat az idő­sebb és fiatalabb nemzedék közt. II. Ellentétek minden időben és minden korban vol­tak fiatalok és az idősebbek között. Ennek a leg­természetesebb okai is vannak. Így a tempera­mentum; a kellő tapasztalatokkal még nem rendel­kező fiatal hevület akadályokat fitymáló ereje; a fiatalság friss önbizalma és még el nem kopott tett­vágya, amely mindig a Sturm und Drang periódus fő motorikus erejét szolgáltatta. Ma egy más tényező is szembeállítja a fiatalsá­got az idősebb korosztályokkal, s ezeket a termé­szetes ellentéteket erőteljesebben kiélezi: ez a mai vezető nemzedék látszólagos tehetetlensége azokkal a jelenségekkel szemben, amelyeken úrrá lenni volna hivatott. Ha a mai vezető nemzedék nagy és értékes sikerek átütőerejével urává tudna válni annak a káosznak, amellyel küszködik, magával tudná ra­gadni a fiatalabb nemzedékeket, amelyek így, láb­hoz tett fegyverrel, egyelőre kritikusai az esemé­23

Next

/
Thumbnails
Contents