Törvényhozók lapja, 1933 (2. évfolyam, 2-10. szám)

1933 / 4-5. szám - A falu és a közigazgatás reformja

ha a telepesnek a telepe értékének 20<y0-át kitevő megtakarított pénze van, akkor bérletének 20%-át megválthatja. Ezen megváltás telekkönyvi lel jegyzése által a telepes bérlete részletekben tulajdonává válnék és amily arányban azt megváltaná, természetesen oly arányban csökkenne bérfizetési kötelezettsége. A löki megváltási árát minden évben egy bizottság állapítaná meg, mely a gabonaár, pénzünk aranyértéke és a földárak komponenseiből számíttatnék ki és ezáltal sem az eladó, sem a vevőt, a korábban vagy későbben megállapított értékek miatt károsodás nem érheti. A bérleti idő alatt befolyó bérösszegek, valamint az esetleges megváltási összegek, a telepítő szerv által szedetnének be. Az adóválság földeknél és az önkéntesen felajánlott birtokoknál, ezen befolyt összegek azonnal a megbízóval elszámoltatnának. A bankok kezén lévő és eladósodott birtokokon ezen módon befolyó összegeket első sorban a birtokon lévő teher és az ezt terhelő méltányosan megállapítandó kamat kifizetésére kellene fordílani úgy, hogy ha előreláthatólag a birtok ezen módon való hasznosításából a volt tulajdonosnak maradna valamije, megélhetésére egy hányad kiutalható lenne. Ha a hitelezők kielégíttetnének, a fennmaradó rész a volt tulajdonos javára számoltatnék el. Nem hiszem, hogy ezen mód a birtokos vagy a hitelező érdekeit sértené. Mindenesetre többet kapnának a birtokért, mint ha a mostani fölötte alacsony földárak mellett akár szabadkézből, akár árverésen eladatnák. A bérleli gazdálkodás alatt lévő parcellák gazdái földjeikel megszerezni akarván, azt a legjobban megművelnék. Az a veszély, hogy nem fizetés, vagy meg nem felelő életmód miatt a telepes bérletét és ezáltal reményét a birtok megszerzésére elveszthetné, elősegíteni fogja a telepesközség erkölcsi kiegyensúlyozottságát. A meg nem felelő bérlőn, bérlete elvételével rajta kevesebb sérelem esik, mint ha olyan késedelmesen törli szlő telepestől vesszük el a birtokot, aki már egynéhány annuitást kifizetett. A magyar nép földszerzési ösztönének ilyen kielégíthetősége sokkal jobban fogja ösztökélni őt a tőkeszerzésre és takarékoskodásra, mint az annuilásos földszerzés, melynek drága voltáról, elég sokan, saját kárukon voltak kénytelenek meggyőződni. A bérleti telepítés szerintem az egyetlen mód, amellyel a telepítést megkezdhetjük. Pénzügyi megoldásokat ettől függetlenül kereshetünk és keresnünk is kell, mert ez által kell lehetővé tenni azt, hogy azok részére is biztosíthassunk földet, akik nem rendelkeznek más értékekkel, mint erős munkáskezekkel, mellyel népes családot kell eltartaniok. Ez is sürgős leendő, de addig is, míg ezt meglehetjük, legalább közvetve gondoskodjunk ezen munkáskezek foglalkoztatásának lehetőségéről. A falu és a közigazgatás reformja írta: BROGLI JÓZSEF, orsz. képviselő A kormány a Nemzeti Munkaterv 11-ik pontjához híven, amely jó, olcsó, gyors és a nép szeretetétől áthatott közigazgatási akarja megteremteni, meglette az első lépést, amikor kidolgozta a közigazgatás racionalizálását szolgáló törvényjavaslatot. Tudjuk, hogy ezzel kapcsolatban igen helyes elgondolásai vannak és ha azok tető alá is kerülnek, akkor elmondhatjuk, hogy a magyar közigazgatás felül fogja múlni a nyugati államok közigazgatásait. A jó közigazgatás hozzátartozik, mondhatnánk előfeltétele egy ország boldogulásának. Nemcsak a közigazgatás, hanem minden más, a közigazgatással kapcsolatos tudomány, de különösen a közgazdasági tudomány, elismerte a múltban és elismeri a jelenben is, hogy magának az életnek minél tökéletesebb igazgatása az az út, melyen egy ország, annak lakói a boldogulás felé vezethetők. A közigazgatás sürgős problémájával kapcsolatban azonban kell; hogy együttjárjon a községi közigazgatás megreformálása is, mert enélkül a magyar közigazgatás átszervezése csonkának volna tekinthető. Egész természetes ez, hiszen a községi közigazgatás az a közvetlen közigazgatás, mely együtt él a néppel, ennek a közigazgatásnak kell elsősorban is jónak, olcsónak és gyorsnak lennie. Mindezek nélkül az eddig bejelentett reformok életbe sem léptethetők, mert ez a tulajdonképeni alap, amelyre egész közigazgatásunk felépül. A falusi nép és ügyeinek jó és gyors igazgatásához az első feltétel, hogy mindazokat a közigazgatási, illetve hatósági funkciókat, melyek ma térben és időben messze vannak tőlük, odahozzuk hozzájuk. Miért csak a város lakossága élvezhesse a közigazgatásnak ezt az előnyét, hiszen a falusi nép nem másodrendű állampolgár, keservesen kiizadt sok adópengőjéért megérdemli azt, hogy ugyanazokat az előnyöket élvezze, mint a városi lakosság. Tudjuk, hogy a belügyminiszternek az a terve, hogy a községi jegyzőt elsőfokú hatósági jogkörrel óhajtja felruházni s ebből a célból a községi jegyzői állást jogvégzettséghez kívánja kötni. Ez nemcsak helyes, de találkozik a magyar jegyzői kar régóta hirdetett kívánságával. Azonban ezt nem fokozatosan kell keresztülvinni, vagyis csak ott lenne ez a hatósági jogkör biztosítva, ahol történetesen jogvégzett 47